5p
Már csak öt nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, ezzel együtt a feszültség is nő a világban. De kivel rúghatják össze a port a mostani jelöltek?
Donald Trump és Hillary Clinton a második elnökjelölti vitán. EPA/JIM LO SCALZO

Az már-már elvitathatatlan, hogy az elnökválasztással nem csak Amerika, de a világ sorsa is eldől újabb négy évre. Az Economist szerint a kereskedelmi egyezmények és a hadászat csupán kettő a számos területből, amelyek befolyásolhatják a politikai színtér alakulását, ráadásul ahogy a gazdaság területén, úgy a külpolitikában is szögesen ellentétes nézeteket vall a két legnépszerűbb jelölt. Újabb háborúkat vagy megbicsakló amerikai gazdaságot akarunk? Bármelyik bejöhet, attól függően, hogy kire voksolnak a lakosok november nyolcadikán.

Letarolni vagy megegyezni – mi lesz Szíriával?

A háborús övezetekkel kapcsolatban nincs megegyezés a demokraták és a republikánusok között: abban egyet értenek, hogy a helyzetet kezelni kell, a módszer azonban élesen eltér. Hillary Clinton például több ízben is felvetette az elnöki vitákon a repüléstilalmi zónák („Iszlám Állam mentes övezetek”) létrehozását Szíriában, valamint szárazföldi csapatok helyett a kurdok felfegyverzésével folytatnák a küzdelmet a terroristák ellen.

Ariha egy légi bombatámadás után 2015 augusztusában. Kép forrása: EPA

A felvetést azonban ő maga ásta alá 2013-ban, egy kiszivárgott felvétel szerint ugyanis ő maga is kétkedik a tilalmi zónák hatékonyságában, mivel itt szír gépeket kellene kilőni – sokszor civilek által lakott övezetek fölött. Trump ennél egy jóval egyszerűbb, de drasztikusabb megoldást szorgalmaz: elmondása szerint a „szart is ki kell bombázni” az Iszlám Államból. Emellett nehezményezte, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő katonák nem maradtak hosszabb ideig, és foglalták el az iraki olajmezőket.

Feszültségek Ázsiában, óvatos tapogatózás Oroszországban

A közel-keleti háborús viszony mellett Ázsiában is szárazon tartják a puskaport, elsősorban Észak-Korea sorozatos lázadozása miatt – idén számos sikeres rakétakísérletet hajtottak végre, a következőt pedig a napokban tervezik, ahogy erről korábban itt már írtunk. A rebellis ország megfékezésére szintén más vérmérséklettel reagál a két jelölt: Trump vehemensen támogatja az erőszakos megtorlásokat (például az 1989-es kínai tüntetések véres leverését), a tervek szerint ráadásul újra tárgyalóasztalhoz ülne Iránnal az atomfegyverekkel kapcsolatban, Kínát pedig rákényszerítené, hogy saját maga oldja meg az észak-koreai konfliktust, ráadásul árfolyam-manipulátornak bélyegezné őket a jüan árfolyamának „túlságosan alacsonyan tartásáért”, az importált termékekre szabott külön adókról nem is beszélve.

Vlagyimir Putyin. Kép forrása: EPA

Clinton szerint is agresszívabb fellépésre van szükség Észak-Koreával szemben, ezt azonban nem közvetlen fegyveres fenyegetéssel, hanem a környező országok védelmének megerősítésével érné el – például egy rakétaelhárító vonal (a THAAD "vaskupola") felállításával Japánban és Dél-Koreában. Kína azonban nem örül egy ilyen irányú beavatkozásnak, olyannyira, hogy a kínai vezetés örömmel fogadta, amikor a TTP elbukott – ez ugyanis 11 ázsiai országgal erősítette volna meg Amerika kereskedelmi kapcsolatát, Kínával azonban nem.

Vladimir Putyin hideget és meleget is kap a két jelölttől – míg Trump méltatja őt a „vaskezű uralkodásáért”, Clinton óvatos távolságtartással kezeli Oroszországot. Ennek egyik fő oka, hogy – az amerikai titkosszolgálattal karöltve – orosz hackereket gyanúsít az e-mailek kiszivárogtatásával, valamint az elnökválasztási kampány manipulálásával.

Biztos, ami biztos: rúgjunk bele mindenkibe egyet

Trump mindezek mellett a hazai vizeken is erős tisztogatásba kezdene, elég csak a Kanadával és Mexikóval kötött kereskedelmi egyezmények széttépésére gondolni, a TPP-t pedig „jégre tenné” abban a pillanatban, hogy elnökségre jut. A tervezett külön adók Kínával és Mexikóval szíthatják tovább a feszültséget. A teljes agyrémre a klímapolitikával kapcsolatos hozzáállása teszi fel a pontot: meglátása szerint a globális felmelegedés kacsa, és amennyiben hatalomra jut, megszüntet minden támogatást, amit ennek ellensúlyozására fordítanak.

A demokraták és a republikánusok közötti megoszlás nem csak a politikát, de az országot is megosztja, ráadásul az amerikai lakosok zöme egyik jelölttel sem elégedett. Akármelyikük is nyer, a másik tábor könnyen illegitimnek kiálthatja ki a választás nyertesét, ráadásul Trump túl sok nagy vezetőt sértett vagy fenyegetett meg a kampánya során, hogy emellett szó nélkül elmehessenek. Bár egyik jelölt sem egy szent, egy biztos: amennyiben Donald Trump lesz Amerika új elnöke, úgy néhány elégedetlen amerikai szavazó lesz a világ legkisebb gondja a kibontakozó geopolitikai káoszban.

Nyakunkon az elnökválasztás - miért nem mindegy nekünk, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Hamarosan eljön november nyolcadika, amikor végre pont kerül a bizonytalanság végére, és megtudjuk, ki lesz a következő amerikai elnök. A tőzsdék inognak, a szakemberek feszültek, miközben zajlanak a parázs elnöki viták: a politikai tervekről már sokat tudunk, de milyen gazdasági terve van a két legnagyobb jelöltnek? Lássuk, mit nyer – vagy veszít – az amerikai gazdaság Hillaryval vagy Trumppal! >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
Makro / Külgazdaság Hasít a svéd H&M ruházati cégóriás
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:20
Megugrott a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja a február végével záródott negyedévben.
Makro / Külgazdaság Ez történne, ha nálunk is euró lenne
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 13:27
Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG