5p
A Nobel-díjas közgazdász szerint mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a közös pénzt téves alapokon indították el - a közös prosperitás helyett mostanra a gazdagok gazdagabbak lettek, a szegények tovább szegényedtek. A nagy kérdés, hogy sikerül-e az utolsó pillanatokban meghozni a túléléshez szükséges reformokat, vagy hamarosan csak egy emlék lesz az euró, amiért elég nagy árat fizettek az európai polgárok és demokráciák.
Joseph E. Stiglitz

Nincs jó bőrben Európa. Az eurózóna egy főre eső GDP-je csak 2016-ban érte el a válság előtti szintet - a növekedés 2015-ben egy vérszegény 1,6 százalék volt, de még ez is a duplája a 2005 és 2015 közötti időszak átlagának. A történészek máris az eurózóna elvesztegetett évtizedéről beszélnek - és könnyen lehet, hogy ezt az időszakot hamarosan az utolsó évtizedeként említik majd Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia egyetem professzora szerint.

Már az elején tévedésekre alapozták

Stiglitz a Fortune magazinnak írt cikkében azt írja: az eurót arra a hitre alapozták, hogy ha a kormányok nagyon nem szúrják el a dolgokat - a GDP 3 százaléka alatt tartják a hiányt, az adósságot a GDP 60 százaléka alatt, az éves inflációt pedig 2 százalék alatt -, akkor a piac biztosítja majd a növekedést és stabilitást. Stiglitz szerint azonban ennek sem elméleti, sem gyakorlati alapja nem volt. A válság által leginkább sújtott országok közül kettőben, Írországban és Spanyolországban például konkrétan költségvetési többlet volt a krízis előtt - maga a válság okozta a hiányt és az adósságot, nem pedig fordítva.

Az volt a remény, hogy a fiskális és monetáris fegyelmezettség majd konvergenciához vezet, amitől a közös deviza majd még jobban működik. Ehelyett divergencia lett - a gazdag országok gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek - ahogy az egyes országokon belül is a gazdagok tovább gazdagodtak, a szegények pedig tovább szegényedtek. Stiglitz szerint maga az eurózóna struktúrája vezetett ehhez, mégpedig előre megjósolható módon. A közös piac például alaposan megkönnyítette, hogy a gyengébb országok bankjaiból kivonuljon a tőke, amelyek így visszafogták a hitelezést, tovább gyengítve az egyébként is gyenge gazdaságokat.

Összetartás helyett széttartás

A közös pénz megalkotásakor két fontos eszközt elvettek a gazdaságoktól - az árfolyam- és kamatpolitikát -, miközben nem adtak helyettük semmit. Nem volt közös betétvédelem, közös megoldás a bankszektor problémáira vagy közös módszer a munkanélküliség kezelésére. Ugyanilyen fontos Stiglitz szerint az is, hogy intellektuálisan sem volt meg a konvergencia: komoly eltérések vannak abban, hogy az egyes országokban mit tartanak jó intézkedésnek, különösen Németország és Európa többi része között.

Ennek is köszönhető, hogy egy komoly demokratikus deficit került a felszínre: a görög, spanyol és portugál állampolgárok tömegesen szavaztak olyan politikai erőkre, amelyek elítélték a megszorításokat, mivel úgy érezték: nem adnak nekik más választást, minthogy elfogadják azt, amit a németek diktálnak. Azt pedig soha senki nem mondta el a polgároknak, hogy amikor bevezetik az eurót, akkor fel kell adniuk a gazdasági szuverenitásukat is.

A politika vallott kudarcot

A terv az volt, hogy az euró elhozza Európának a nagyobb prosperitást, ami szélesebb körű gazdasági és politikai integrációhoz vezetett volna. Az euró megalkotása egy politikai projekt volt, a politika azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy a sikerhez szükséges intézményrendszer kialakítását is el tudja érni. Miután az euró stagnáláshoz, sőt visszaeséshez vezetett, nem csoda, hogy ma már sokkal inkább a széthúzás, mint a szolidaritás jellemzi a tagországokat, és talán a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai projektre.

Bár az ismétlődő krízishelyzetek bizonyos reformokhoz vezettek, ezek túl kevésnek és túl későn érkezőnek bizonyultak - némely közülük még kontraproduktív is lehet. Eközben a régiót szerencsétlenségére sorra sújtják a válságok, különösen a menekültválság. Ilyen magas munkanélküliség mellett - amelyet legalább részben maga az euró idézett elő - azok, akik egy szebb jövő reményében indultak útnak, olyan helyre akarnak eljutni, ahol van munka - ennek következtében a migránsok áradatának nagy részét mindössze néhány országnak kellene kezelnie.

Vérszagra gyűlnek a spekulánsok

A piacok pedig kiszimatolják, ha egy rendszer nem életképes - a spekulánsok támadnak, ha vérszagot éreznek. Az EKB elnökének nyugtató szavainak piaci hatása, miszerint bármit meglépnek, amit csak szükséges, tovább kitartott, mint bárki gondolta volna. Ez azonban csak egy bizalmi trükk: csak azért működik, mert a piaci szereplők elhiszik, hogy működni fog. Ezeket a piaci erőket szorosan behálózta a politika - a szavazók berágtak, és a balos és jobbos centrista pártok ellen fordultak, és azok szárnyalnak, akik másként gondolkodnak.

Stiglitz azt írja: talán az európai vezetők most, hogy érzik a valódi sürgetést, végre meglépik azokat a strukturális reformokat, amelyek működőképessé tehetik a közös pénz rendszerét. Talán 2017 lesz az az év, amikor az eurózóna átalakítása valóban megtörténik. Ehhez sokkal több szolidaritásra van szükség, az erős tagállamok részéről több szándékra a gyengék segítésére. Az is kell, hogy valódi akarat legyen több, a közös betétbiztosításhoz hasonló intézmény valamint a közös munkanélküliségi biztosítási rendszer kialakítására.

Az eurózóna eddigi kudarcai azonban az ilyen reformok megvalósítását egyre nehezebbé teszik. Jó esély van arra is, hogy a politikai erők épp a másik irány felé fordulnak, és ha ez bekövetkezik, talán csak idő kérdése, hogy Európa csak egy érdekes, jószándékú kísérletként tekintsen vissza az euróra, amely azonban elbukott - amiért komoly árat fizettek az európai polgárok és demokráciák.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Németország viheti rosszba a magyar gazdaságot, kritikát kapott a kormány
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 09:29
Utólag úgy látszik, nem volt okos döntés az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormányok részéről, hogy teljesen kiszolgálták a Magyarországon megtelepedett német autógyártókat.
Makro / Külgazdaság Magyarország kétségbeejtő helyzetbe kerülhet hamarosan az orosz energiafüggősége miatt?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 08:09
Az év második felében keményebbé válhat az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika, mivel akkor már csak Magyarország lesz kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak  – véli Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő.
Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG