|
| A török nemzeti lobogó és az Aranyszarv Metróhíd az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoroson, a Boszporuszon. MTI Fotó: Cseke Csilla |
Potenciálisan 400-500 ezer török állampolgár, főleg kurd is kérhet menekültstátuszt – mondta az N24.de televíziónak az ISDP kutatóintézet Törökország-szakértője, Gareth Jenkins. Ha eltörlik a vízummentességet, a beutazó törökök könnyebben tovább maradhatnak az engedélyezett 90 napnál, és feketemunkákból fenntartva magukat könnyebben „alámerülhetnek”, ottmaradhatnak Németországban.
Ennek ellenére nem számítanak igazán tömeges menekülthullámra a törökök részéről. Egyrészt azért nem, mert eddig is általában pozitívan bírálták el a vízumkérelmeket, igaz, sokan, akiknek erre rosszak voltak az esélyeik, eleve nem is adtak be ilyet. Annak költsége ugyanis 60 euró, ami sok töröknek nagyon drága.
Három esetben lehet vészfékezni
Eleve sokaknak útlevelük sincsen, mivel az luxuscikknek számít, tíz évre 200 euróba kerül. De mindenképpen várható, hogy több török fog beutazni a vízummentesség június végétől tervezett megadása után, mint annak előtte. Törökországnak egyébként 72 feltételt kell teljesítenie a vízummentességhez, kérdéses, hogy ez meglesz-e június végére, a labda a török félnél van.
A Törökország-szakértő szerint erős fékeket építettek be a rendszerbe az európai országok, főleg Németország és Franciaország nyomására. Három esetben is fel lehet függeszteni a Törökországnak megadandó vízummentességet. Egyrészt, ha a 90 napon túl haza nem térő törökök száma drasztikusan megemelkedik. Másrészt, ha a török állampolgárok menedékkérelmeinek száma erősen megnő. Harmadrészt, ha Ankara vonakodna visszavenni az EU által visszaküldött menekülteket.
Minden ötödik németországi magyar szegény?
„Szegények, betegek és elégedetlenek” - írja szintén az N24.de a Németországban élő törökök életkörülményeiről. Eszerint az ott élő több milliós török származású népesség több mint egyharmada, 36 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ez a szám a migrációs háttérrel nem rendelkező – értsd teljesen német – lakosság körében csak 14 százalék, a volt Jugoszlávia polgárai körében 27 százalék. A „kelet-európaiak és leszármazottaik” – köztük a magyarok – között pedig 20 százalék ez az arány.
Nehéz a volt bányászok élete
A török háztartások átlagjövedelme (1242 euró) jóval alacsonyabb, mint a többieké, akár a dél-nyugat-európai (olasz, spanyol, portugál) bevándorlóké (1486 euró), akár a németeké (1730 euró). A különbségeket a cikk főleg a törökök alacsony képzettségével magyarázza, aminek azonban szintén megvan az oka.
Nagy részük vendégmunkásként került korábban Németországba, főleg a nehéziparba vagy a bányászatba, amihez nem kellett különösebb előképzettség. Azóta viszont ezen iparágak egy része leépült, és sokuk nem talál munkát, egészségi állapotuk is rosszabb, mint a többieké.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
