9p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2013-2015-ben kiugróan magas volt a Magyarországra befolyó uniós támogatások összege, de az új ciklus beindulása és a régi lezárása miatt 2016-ban átmenetileg jelentősen visszaeshet ezek értéke. A jegybank szakértői szerint idén mintegy 1200 milliárd forinttal kevesebb támogatás érkezhet a gazdaságba, mint 2015-ben. Babos Dániel és P. Kiss Gábor cikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a fejletlenebb gazdasági régiók konvergenciáját. Az uniós támogatások az elmúlt években Magyarországon is jelentős szerepet töltöttek be a finanszírozásban. A 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba. Az új ciklusban körülbelül hasonló nagyságrendű támogatás folyhat be hazánkba, azonban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet. Az elmúlt ciklusban a teljes keret alacsony hányadát fordítottuk gazdaságfejlesztésre, ami az új ciklusban viszont elérné a 60 százalékot a tervek szerint. 2013-2015-ben kiugróan magas volt a Magyarországra befolyó támogatások összege, de az új ciklus beindulása és a régi lezárása miatt 2016-ban átmenetileg jelentősen visszaeshet ezek értéke. Előrejelzésünk szerint idén mintegy 1200 milliárd forinttal kevesebb támogatás érkezhet hazánkba, mint 2015-ben. Ezáltal a GDP több mint 3 százalékának megfelelő összeg eshet ki a külső finanszírozásból, amelyet folyó kiadásokra és beruházásokra lehetett fordítani, de egyben javították hazánk külső finanszírozási képességét és növelték a jegybanki tartalékot is.

Babos Dániel és P. Kiss Gábor, az MNB szakértőinek cikke.

1. 2007-2013-as ciklus eredményei

A 2007-2013-as ciklusban a teljes keretösszeg alacsony hányadát sikerült gazdaságfejlesztésre fordítani. A 2007-13-as ciklusban a kohéziós alapokból érkező támogatások teljes keretösszege 24,9 milliárd euró volt, ez egészült ki az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól (EMVA) érkező 3,8 milliárd euróval. Ebben a keretösszegben közvetlenül a gazdaság fejlesztését célzó Gazdaságfejlesztési és Operatív Program súlya viszonylag alacsony volt, a legfrissebb adatok alapján a kifizetések mindössze 12 százaléka történt meg ennek az operatív programnak a keretében. Ezen kívül még a többi operatív program egyes kifizetései kapcsolódtak a gazdaságfejlesztéshez, ám ezek mértéke a teljes keretösszeghez viszonyítva kisebb volt.

2015-ben is jelentős volumenű EU-támogatást használt fel Magyarország, amivel a teljes 2007-2013-as ciklus keretösszegét sikerülhetett lehívni. Ténybecslésünk alapján a 2014-es szintnél kis mértékben nagyobb lehetett a források felhasználása 2015-ben. Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is körülbelül a GDP 5-6 százalékának megfelelő EU támogatás érkezhetett hazánkba. A források mértéke az önrésszel kiegészülve elérte a 2700 milliárd forintot 2015-ben, így a teljes kifizetés meghaladta a kormány által a tavalyi költségvetésben megfogalmazott célt. Ezzel a 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásainak felhasználása 100 százalék körüli lehetett, az állami önrésszel együtt a teljes kifizetett összeg elérte a 9100 milliárd forintot.

A tavaly lezáruló ciklus forrásainak lehívása az utolsó évekre koncentrálódott. A ciklus első hat évében a források alig több mint 40 százalékát fizette ki a kormány a kedvezményezettek számára. Az utóbbi három évben azonban jelentősen felgyorsult a támogatások felhasználása, ebben az időszakban a teljes keretösszeg körülbelül 60 százalékát vette igénybe Magyarország. A következő ciklusban a pályázatok előbbi kiírásával elkerülhető lehet, hogy ennyire az utolsó évekre koncentrálódjon a támogatások felhasználása. Az egyenletesebb forráslehívás előnyösebb, ugyanis a források felgyorsított felhasználása makro és mikro szinten is problémákat okozhat.

2. 2014-2020-as ciklusban elérhető források

Az új Partnerségi Megállapodás keretében körülbelül 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. A kohéziós alapokból körülbelül 22 milliárd euró érkezhet az országba, további 3 milliárd euró pedig az EMVA-tól érkezhet. Egy főre vetítve Magyarország valamivel több, mint 2500 eurót, mai árfolyammal számolva körülbelül 785 ezer forintot kap az elkövetkezendő években.

1. ábra: A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban Magyarország számára lehívható források megoszlása operatív programonként. Forrás: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

A 2014-2020 ciklusban a keretösszeg nagyobb részét lehet gazdaságfejlesztésre fordítani, mint az előző ciklusban. Ennek pontos mértéket előre nehezen lehet meghatározni, de megfelelő tervezéssel és végrehajtással a gazdaság fejlesztését szolgálhatja a teljes keretösszeg 60 százaléka, ami körülbelül 15 milliárd eurót jelent. A teljes támogatási összeget 10 operatív program keretében kapja meg Magyarország. Ezek közül kiemelkedik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, melynek keretösszege 7,73 milliárd euró, ami az összes elérhető támogatás mintegy 30 százaléka. Ennek az operatív programnak a főbb prioritásai közé tartozik a kis- és középvállalatok versenyképességének javítása, a kutatások, a technológiai és infokommunikációs fejlesztések támogatása egyaránt, tehát közvetlenül a gazdaság fejlesztését célozza. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program körülbelül fél milliárd eurós keretösszeggel rendelkezik. Várhatóan ennek az operatív programnak is a döntő része a gazdaság fejlődéséhez járul hozzá. A többi operatív program közül a Terület és Településfejlesztési Operatív Program kapcsolódik szorosabban gazdaság fejlesztéséhez, ugyanis ennek az operatív programnak a fő célja bizonyos térségek gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás elősegítése. Ennek keretében több mint 3,3 milliárd eurós támogatást nyújt az Európai Unió.

Az operatív programok kiemelt céljai között megtalálható még az infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható növekedés elősegítése. Ezen két cél elérése érdekében jött létre a 3,3 milliárd eurós keretösszegű IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) és a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, 3,2 milliárd euró). Előbbi fő céljai közé tartozik a nemzetközi vasúti, vízi és közúti elérhetőség javítása, míg utóbbi program keretében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik az uniós források. Ezen operatív programok keretösszegének kisebb része kapcsolódik gazdaságfejlesztéshez.

A 25 milliárd eurós transzferek főbb irányait tematikus célokban határozta meg az Európai Unió. A legfontosabbak ezek között a foglalkoztatás, a közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem, az energetika és a KKV-k versenyképességének növelése. A kiemelt tematikus célokra a különböző operatív programokból 3-3,5 milliárd eurót kaphat Magyarország. Ezeken kívül kiemelt jelentőséggel bír még a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatása, a társadalmi felzárkózás elősegítése és az oktatás fejlesztése. Forrásokat biztosítanak még az EU-s alapok az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a közigazgatás fejlesztéséhez.

2. ábra: A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban Magyarország számára lehívható források megoszlása tematikus célonként. Forrás: Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra

3. A beérkező uniós támogatások átmeneti csökkenése várható 2016-ban

A rekordévet jelentő 2015-ös évhez képest 2016-ban a támogatások mértéke jóval alacsonyabb lehet. A visszaesés oka, hogy a 2007-13-as Európai Uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása tavaly lezárult, míg a 2014-20-as ciklus elején a ciklus átlagánál alacsonyabb forrásbeáramlásra lehet számítani. Az elmúlt években az Európai Unió a GDP 5-6 százalékának[1] megfelelő támogatást nyújtott Magyarország számára, ezzel egészült még ki a hazai társfinanszírozás. Idén a GDP 2,5 százaléka körüli forrásbeáramlásra lehet számítani. Így kiemelten fontos a csökkenő transzferek célzott felhasználása. Kedvező hír azonban, hogy az új ciklusban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet, mint korábban volt.

3.ábra: Az Európai Uniós források mértéke a különböző ciklusokhoz kapcsolódóan. A 2004-2006-os ciklusból áthúzódó források mértéke MNB becslés. Forrás: EKB

A legnagyobb problémát az állami tőketranszferek csökkenése jelentheti, ugyanis az állami beruházások mintegy fele uniós támogatásból valósult meg az elmúlt években, a fennmaradó részben pedig szerepel az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrész. A források kétharmada az elmúlt években az állami szférához került, amelyek nagy részéből beruházások valósultak meg. Az állami beruházásokkal azonban a magánszektor is jól járt, hiszen a megrendelő ugyan az állam volt, de a kivitelező a magánszektor. A támogatások visszaesését, így a magánszektor és az államháztartás is megérezheti. Előbbi mintegy 900 milliárd forinttal, utóbbi pedig 350 milliárd forinttal kevesebb forráshoz juthat idén. Az állami beruházások mértéke ennek következtében a tavalyi csúcshoz képest nagyságrendileg a GDP 2 százalékával eshet vissza, a 2016-ös költségvetési törvény alapján.

4. ábra A kormányzati szektor beruházási kiadásainak összetétele (a GDP százalékában). Forrás: MNB

Az Európai Uniós költségvetési ciklusokban a lehívott források mértékének ingadozása részben egy természetes folyamat, más országokban is megfigyelhető jelenség. A 2007-2013-as ciklusban is kevesebbet hívott le Magyarország az első években, ennek ellenére 2015 végére sikerült elérni a 100 százalék körüli forráslehívást. A visszaesés nagyságát növeli az, hogy az előző ciklus forrásainak nagy részét az utóbbi három évben sikerült lehívni, így az időszak végére koncentrálódott a támogatások felhasználása. Ahhoz, hogy a következő ciklusban elkerülhető legyen ez a jelenség, a 1580/2015. (IX. 4.) Kormányhatározat szerint 2017. június 31-ig ki kell írni az összes európai uniós pályázatot. Az intézkedés hatására a forráslehívás egyenletesebb lehet, kevésbé jellemezné a 2014-2020-as ciklust olyan erőteljes felfutás, mint a 2007-2013-ast. Az egyenletesebb forráslehívás makrogazdasági szempontokat figyelembe véve előnyösebb, ugyanis a gazdasági növekedés dinamikáját kevésbé teszi ingadozóvá. Továbbá csökkenne a 2020 utáni évekre áthúzódó források mértéke és az ezzel járó minden egyéb adminisztratív feladat, így lehetne koncentrálni az esetleges új ciklus beindítására. A döntés pozitív hatása idén még valószínűsíthetően nem fog érződni.


[1] A közvetlen agrártámogatások nélkül számítva.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Medgyessy Pétertől - hétfőn, a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 15:13
Ehhez nem kell mást tennie, mint ingyenesen regisztrálni az április 22-én, hétfőn 15:30 órakor kezdődő eseményre.
Makro / Külgazdaság Kalapozásba fogott az ukrán kormány Washingtonban
Mester Nándor | 2024. április 18. 15:01
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülését használja fel az ukrán vezetés, hogy megszerezze a gazdaság stabilizálásához szükséges pénzt vagy annak egy részét. Közben amerikai befektetőkkel is tárgyal az újjáépítési projektekről.
Makro / Külgazdaság Rekordmagas szinten a csehországi személyautó-gyártás
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 14:29
Az első negyedévben éves szinten 11,5 százalékkal 394 443 darabra nőtt a személyautó-gyártás Csehországban - közölte a cseh autóipari szövetség csütörtökön Prágában. A közlemény szerint ez az eddigi legmagasabb első negyedévi termelési adat.
Makro / Külgazdaság Fizethetjük majd a gigantikus kamatokat
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 12:33
A meghirdetett mennyiségnél 20 milliárd forinttal nagyobb összegben, 50 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket, emelkedő átlaghozam mellett csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ.
Makro / Külgazdaság A háborúnak van egy eddig nem látott veszélye is
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 11:57
Környezeti károkat okozhatnak a rossz kondíciójú, biztosítással nem rendelkező, homályos orosz tulajdoni hátterű árnyékflotta tankerei.
Makro / Külgazdaság Szeretne új autót? Itt vannak az európai piac statisztikái!
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 11:28
Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma márciusban az egy évvel korábbihoz képest az Európai Unióban az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára csütörtökön fölkerült adatok szerint.
Makro / Külgazdaság Újabb inflációs adatok érkeztek, nézze csak!
Privátbankár.hu | 2024. április 18. 10:38
Az OECD-országokban februárban átlagosan 5,7 százalék volt az éves infláció, míg az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 6,4 százalékra csökkent.
Makro / Külgazdaság Itt van V. Naszályi Márta válasza a Várnegyed fideszes kerületi lapjára
Kormos Olga | 2024. április 18. 08:11
Budapest I. kerületében már jóval az önkormányzati választások kampányhajrája előtt dúlt a harc. A Várnegyed irányításáért már most négyen jelezték indulásukat, miközben V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere úgy döntött: a kormánypárt kezébe került kerületi lap ellenében saját hírlevelet indít, és feljelenti Sára Botond főispánt. Sorozatunkban a június 9-i önkormányzati választások legérdekesebbnek ígérkező összecsapásait mutatjuk be.
Makro / Külgazdaság Vigyázat! Hatalmas benzinár-emelés közeleg
Privátbankár.hu | 2024. április 17. 10:17
A 95-ös oktánszámú üzemanyag bruttó 7 forinttal kerül többe péntektől, a gázolaj ára viszont 6 forinttal csökken, így utóbbi lesz már olcsóbb.
Makro / Külgazdaság Most London mutatott fityiszt a Karmelitának
Privátbankár.hu | 2024. április 17. 08:42
Egy hellyel hátrébb került Magyarország lapunk szerda reggel kiadott európai inflációs rangsorában, miután a britek is nyilvánosságra hozták a maguk rátáját.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG