A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét keddi kamatdöntő ülésén, és nem változtatott a testület a kamatfolyosó kondícióin sem. A döntés egyébként megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A monetáris tanács az ülésén egyúttal 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 első negyedév végén fennálló állományát, szeptemberben 900 milliárd forintot határoztak meg az idei év végére.
Tovább lazíthatnak
A tanács kamatdöntés után kiadott közleményében azt közölte: figyelemmel kísérik a monetáris kondíciók alakulását, amennyiben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
A kamatdöntésre reagálva Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője emlékeztetett: 2016 második felében a monetáris tanács nem változtatott az irányadó kamat értékén, a májusi kamatdöntés során bejelentett 15 bázispontos csökkentés óta 0,9 százalék az alapkamat. A tender korlátjának mértékéről továbbra is negyedévente határoz a tanács, a korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását, és a hitelezés élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés ennek megfelelő mértékű ösztönzését.
Az elemző szerint 2017-ben a jelenleg kialakított kondíciókban azt kell figyelembe vennie a jegybanknak, hogy a külső körülményekben történő változások a monetáris feltételrendszerben még akkor változást idéznek elő, ha maga a jegybank nem lép semmit. Egy héttel ezelőtt, december 14-én az amerikai jegybank egy év után ismét a monetáris szigorítás eszközéhez nyúlt: kamatot emelt. A Fed 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatszintet, a Fed jegybankárok várakozása szerint jövőre nem kettő, hanem három kamatemelésre is sor kerülhet, csakúgy, mint 2018-ban. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a határidős árazások alapján a piaci szereplők jelenleg nagyobb valószínűséget adnak két jövő évi kamatemelésnek - teszi hozzá az elemző.
Mi lesz az inflációval jövőre?
Kiss szerint egyértelmű fordulat látszik a világ inflációs trendjeiben, ehhez alkalmazkodik várhatóan majd az MNB is 2017-ben. A mai közleményben előrehozták 2018 első felére az inflációs cél elérésének várható időpontját. Idén novemberben a magyar fogyasztói árak 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a maginfláció 1,5 százalékos emelkedést mutatott. Eddig az erősödő magyar fogyasztás a csökkenő olajárakkal és a begyűrőző dezinflációs hatással állt szemben, 2017-ben azonban a külső hatás fokozatosan megváltozhat, infláciüs nyomás alakulhat ki. Közben a minimálbér-emelés, és a versenyszektorbeli béremelkedés hatása is megérkezik,valószínű az év második felében. A jövő évben az áfa csökkentéseken kívül szinte minden a magasabb inflációs irányába mutat majd. A korábbi pályájáról lassan kimozduló inflációs trend 2,5 százalék közelébe viheti az inflációs 2017 végére.
Ezekre kell figyelnie Matolcsyéknak
Kiss szerint a jegybank előtt álló kihívás kettős: továbbra is rekord alacsony szinten tartani az alapkamatot és minden más monetáris feltételt, segítségül hívva az EKB lazító ciklusát, miközben az ébredező inflációs veszélyre és emelkedő amerikai kamatszintből származó következményekre is figyelnie kell. "Jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, arra számítunk, hogy a három hónapos eszközt az év közepére teljes mértékben felválthatja egy aktív oldali, az EKB-hoz hasonló hitelezési rendelkezésre állás" - mondja az elemző.
Hozzátette: 2017-ben jelentős változásokra számítanak a magyar gazdaságpoltikában is. A jegybank decemberi Növekedési Jelentésének tanulsága szerint a gazdaságnak a jövőben nagyobb mértékben kell támaszkodnia a költségvetési élénkítésre, mivel a monetáris politika a nulla kamatok korában - és tegyük hozzá, az emelkedő inflációt is figyelembe véve - már nem tud tovább élénkíteni. Az ezzel járó következményekhez való igazodás véleményünk szerint továbbra is a nem konvencionális eszközökön keresztül történik majd.
Robert Fico kormánya átalakítja a közmédiát szabályzó törvényt, erre a dolgozók gyásznapot hirdettek. 
