Remek adatok jöttek
A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke idén második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, pedig az elemzők többésge 3,5 százalékra számított. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.
Elég rég volt ilyen
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte: a várakozásokat felülmúlta a növekedés. Az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami elég régen történt Magyarországon. Ugyanakkor sok szektorra, köztük a szolgáltatásokra nincs rátekintésük az elemzőknek, ezért volt az óvatosság az előrejelzésekben - mondta. A vezető elemző szerint az ipar és az építőipar mellett a GDP többi összetevőjének teljesítménye is erős lehetett.
Ennyi volt?
Megjegyezte, hogy az év hátralévő felében nem nő tovább a dinamika. Ennek azonban nem a gazdaság lassulása az oka, hanem a bázisadatok erősödése. Kitért arra is, hogy az erős adatot számos egyedi tényező befolyásolta, köztük az uniós források gyors ütemű felhasználása, a gyenge bázisadatok, vagy a feldolgozóiparban létrehozott új kapacitások miatti növekedés. Kérdés, hogy ezek közül a jövő évben melyik marad fenn. Véleménye szerint olyan mértékű új kapacitásbővülésre nem lehet számítani, mint ami az idei évben volt, ezért ennek a hatása kisebb lesz, ahogy az uniós pénzek felhasználási üteme is csökkenhet technikai okok miatt. A bázis adatok pedig erősebbek lesznek, ezért várhatóan 2015-ben a GDP nem tud felkapaszkodni a 3 százalék közelébe.
A Raiffeisen vezető elemzője így 2-2,5 százalékos növekedést vár jövőre. A jövő évi előrejelzés lefelé mutató kockázatai között említette a nyugat-európai gazdaságok magyar termékek iránti keresletének alakulását, az orosz-ukrán konfliktust. A pozitív hatások közül kiemelte a devizaadósok havi törlesztési terheinek várhatóan jelentős mértékű csökkenését, és a belső kereslet, a lakossági fogyasztás erősödését.
Átírhatják a számokat
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy az adat jelentősen felülmúlja a bank 3,3 százalékos és a piac 3,5 százalékos növekedési prognózisait. Az Erste Bank elemzői is úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP bővülés lehet az idei év egészében.
Az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta, ami Gabler Gergely szerint nem meglepő. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt. Az építőipart pedig a többnyire EU forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése.
Mitől lassulunk le?
A vezető elemző szerint az év hátralevő részében már lassulás várható, miután a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére lehet a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP bővülés az év egészében - vélekedett.
Többen is érdeklődnek. 
