Hirdetés
Hirdetés

Megvan, miért kivételezik Trump egyes muszlimokkal

2017. január 30., 13:55

Donald Trump egyes muszlim országokból jövő migránsokat kitiltó határozata összezavarja az elnök szövetségeseit, főembereit, sőt az üzleti életet is – így foglalható össze a hétvégi rendelet visszhangja. A tilalom által érintett országok köre szűk, állítólag Trump üzleti érdekeltségei is befolyásolták a kitiltottak körét. Például két felhőkarcoló Törökországban vagy golfpályái az Emírségekben.

Egy spanyol nő
Egy spanyol nő "Trump egy idióta" táblát tart a Los Angeles-i tüntetésen, 2016. 11. 09-én. Forrás: EPA/Eugene Garcia

Trump migráns-kitiltása összezavarja a szövetségeseit, az üzleti szektort és főembereit is – hangzik a Bloomberg gazdasági hírügynökség ma délelőtti vezető címe. Ezen kívül az egész világon nagy visszhangot keltett, olyan szövetséges országok is elítélték, mint Nagy-Britannia vagy Németország. Számos óriásvállalat vezetése is felszólalt, akik a munkaerő vagy a kereskedelem szabad áramlásának elfojtásától tartanak.

Trump egyelőre makacsul kitart elképzelései mellett és az ellenzéki demokratákat arra intette, hogy inkább foglalkozzanak saját dolgaikkal. Szerinte a lépés nem a vallásról, hanem az ország biztonságáról szól. Van a világban 40 másik muszlim ország, amelyeket nem érint a rendelet.

Hirdetés

Szeptember 11. bezzeg jöhet?

Ezt az érvelést azonban igen könnyű megcáfolni. Amint Fellegi Tamás, a Privátbankár újságírója a Trend FM-nek elmondta, Szaúd-Arábia például annak ellenére nincsen a listán, hogy Oszama bin Laden és a 2001. szeptember 11-i merénylők nagy része onnét származott. (A Wikipedia szerint „a terroristák közül 15 Szaúd-Arábiából, 2 az Egyesült Arab Emírségekből, 1 Egyiptomból és egy Libanonról származott” - egyik ország sincs a listán.)

Irak, amely elvileg az USA szövetségese, ennek ellenére felkerült a listára. A 2013-as bostoni merényletet csecsen származású testvérpár követte el, ennek kivédésére például az orosz állampolgárokat kéne kitiltani.

Az üzlet, az üzlet?

A Bloomberg másik cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a tilalom alá eső muszlim államok listájáról hiányoznak azok, amelyekben Donald Trumpnak üzleti érdekeltségei vannak, például Törökországban két luxus-toronyház és az Emírségekben golfpályák. A gazdasági oldal másutt felsorolja mindazt a 20 országot a világon, ahol az üzletembernek vállalkozásai vannak, ezért érdekütközések jelentkezhetnek. Olyan nagy országok is ide tartoznak, mint Kína, India, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Indonézia, Izrael, Fülöp-szigetek.

A multik kiakadtak

A Bloomberg leírja, hogy a hétvégén sok utazó, közöttük multinacionális vállalatok alkalmazottai is repülőtereken ragadt, amiből végül egy bírósági végzés szabadította ki őket. A multinacionális nagyvállalatok azonban csúnyán fel vannak háborodva.

Olyan cégek emelték fel szavukat, mint Apple, Facebook, Tesla, General Eelctric, Starbucks, Goole, Microsoft, aggódva alkalmazottaikért. Némelyiknek a vezetője is bevándorló, a Google-é például indiai. (Bár az USA-ban nehéz meghatározni, ki a bevándorló, ha akarjuk, mindenki az az indián őslakosokon kívül, attól függ, hol húzzuk meg a határt.) A kitiltás ugyanis a munkavállalói célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre is vonatkozik.

Anna Frank ma is belehalna

A világsajtó ismét elővett egy történetet, amit a menekültválság óta már párszor: a koncentrációs táborban elhunyt Anna Frank, a halála után sok millió példányban kiadott naplójáról ismert tizenéves holland zsidó lány történetét. Az ő családja többször hiába próbált annak idején az USA-ba beutazási engedélyt, menedékjogot kérni.

Az USA azonban szűk bevándorlási kvótákat határozott meg az európai országokra, amelyekhez mereven ragaszkodott. Sok százezer zsidó, ha megkapta volna az engedélyt, ma is élhetne. Van, aki egyenesen azt írja, hogy ha most kérnének menekültstátuszt, a szabályok szerint ugyanúgy nem kapnák meg.

A migránsvárosokban több a gyilkosság?

De nem csak ez a rendelet vitatott. Szükséges-e egyáltalán a mexikói határra tervezett fal? - teszi fel a kérdést a The Economist. A cikk szerint a mexikóiak bevándorlási kedve 2000-ben érte el csúcsát, ekkor 1,6 millió illegális határátlépőt tartóztattak fel a határon, 98 százalékuk mexikói volt. Azóta fokozatosan visszaesett a szám, tavaly már csak 400 ezernél tartottak, ennek is alig fele volt mexikói. Az, hogy hány embert kapnak el, persze nem mondja meg, hányan jutottak át, de becslések szerint ezen személyek száma is harmadára csökkent.

Erőszakosabbak-e a „menedékvárosok”? - teszi fel a kérdést egy amerikai statisztikai blog. Menedékvárosnak (sanctuary city) azokat a jellemzően liberális amerikai városokat nevezik, amelyekben a migránsokat segítik, befogadják, akár a központi kormányzat törekvései ellenében is. Az eredmény meglepő, a gyilkosságok számát tekintve legalábbis ezek a városok határozottan biztonságosabbak, mint a konzervatív kormányzat alatt levők.

A fegyver a hibás, vagy aki használja?

A konzervatív városokban egymillió lakosra 9, a menedék-városokban csak 5 gyilkosság jut évente. (New Yorkban 4, Hustonban 11.) Mi lehet ennek az oka? A cikk arra céloz, hogy a konzervatív területeken a fegyverviselés jellemzően jóval szabadabb, mint a liberális városokban, az önbíráskodás elterjedtebb és talán a rendőrség is könnyebben nyúl a fegyveréhez.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Már több mint 400 ezer rohingyát üldöztek el hazájukból, Mianmarból - a törésvonal a vallások között látszik, de a háttérben komoly üzleti érdekek, olajlelőhelyek is állnak. Az ügy érdekessége, hogy az ország civil vezetője egy olyan ember, akit Nobel-békedíjjal tüntettek ki - nem csoda, hogy a Nyugat hallgat. Külpolitikai szakértőnket, Káncz Csabát kérdeztük a háttérről.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?