Hirdetés
Hirdetés

Merkel rémálma válhat valóra vasárnap

Káncz Csaba, 2017. szeptember 21., 08:40

Merkel jövő héttől jóval gyengébb politikai pozícióba kerül, mint amelyet eddig élvezhetett. Az AfD szerint veszélybe került a demokrácia Németországban, mert egy kis, de annál befolyásosabb politikai oligarcha-réteg szállta meg a pártokat. A tavaszi pártprogram az iszlám egészét utasítja el, és azt nem vallásnak, hanem politikai ideológiának tekinti, amely nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal.

Angela Merkel német kancellár. Kép forrása: EPA/Kay Nietfeld
Kép forrása: EPA/Kay Nietfeld

Az Emnid-Intézet legfrissebb felmérése szerint a bevándorló-ellenes és eurószkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt az elmúlt hetekben két százalékkal növelve támogatottságát és 11 százalékra jött fel. A ’Willkommenskultur’-t a polgárok nyakába testáló centrista kormányzó pártok tehát várhatóan figyelmeztetést kapnak a választóktól a most vasárnapi német általános választásokon. A friss felmérések szerint a párt a német parlament 703 helyéből akár 89-et is megszerezhet.

A lefelé tartó társadalmi örvény

Alig négy évvel a megalapítása után az AfD tehát a harmadik legerősebb politikai tényezővé válhat vasárnap, amely Németország világháború utáni történelmében kétségkívül fordulópontot jelez. Merkel kancellár jövő héttől jóval gyengébb politikai pozícióba kerül, mint amelyet eddig élvezhetett. Az AfD erős szereplése Merkel számára igazán kellemetlen fejlemény, hiszen adott esetben rákényszerül arra, hogy az ideológiai szakadék ellenére mind az erőteljesen piacpárti Szabaddemokratákat, mind a környezetvédelem érdekében dolgozó Zöldeket egyszerre kelljen beemelnie konzervatív kormányzatába.

Az átlagos AfD szavazó 51.4 éves és csakúgy, mint a francia Nemzeti Front választói esetében, - függetlenül a jövedelmétől és társadalmi státuszától - pesszimistán ítéli meg a saját pénzügyi kilátásait. Az AfD szavazók többsége igazságtalannak tartja jelenlegi gazdasági helyzetét és aggódik, hogy egy lefelé tartó társadalmi örvénybe kerül. A Németország legszegényebb tartományai közé tartozó Türingiában és Mecklenburg-Előpomerániában kétszer akkora a párt támogatottsága, mint össznemzeti szinten.

Hirdetés

A jobboldali fundamentalista szárny győzött

A párt az április 12-13-án tartott kölni kongresszusán érezhetően tovább radikalizálódott. A mérsékeltnek számító Frauke Petry elnökkel szemben ugyanis győzedelmeskedett az a jobboldali fundamentalista szárny, amelyet Alexander Gauland elnökhelyettes, Jörg Meuthen társelnök, Jens Maier szászországi vezető és Björn Höcke nevei fémjeleznek.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Höcke az AfD thüringiai vezetője, aki egy tavalyi előadásában a német emlékezéskultúra száznyolcvan fokos fordulatát követelte és a „szégyen emlékművének” nevezte a holokausztra emlékező berlini emlékhelyet. Az AfD szerint veszélybe került a demokrácia Németországban, mert egy kis, de annál befolyásosabb politikai oligarcha-réteg szállta meg a centrista pártokat.

A tavaszi pártprogram az iszlám egészét utasítja el, és azt nem vallásnak, hanem politikai ideológiának tekinti, amely nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Az AfD egyebek mellett sürgeti, hogy töröljék el a muszlimok előjogait az oktatásban, és számolják fel a muzulmán hittanoktatást az iskolákban. A menekültüggyel kapcsolatban a legfőbb követelés a "szabályozatlan menekültbevándorlás" megállítása.

A párt szerint Németországnak csak jól képzett és a beilleszkedésre nagy elszántságot mutató bevándorlókat szabad beengednie területére, a demográfiai gondokat pedig bevándorlás helyett a gyerekvállalás ösztönzésével kell kezelni. Az AfD szerint az euróövezetet és az EU-t nem szabad a mostani formájában megtartani, az euróövezetet vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy Németországnak ki kell lépnie, az EU-t pedig át kell alakítani a "nemzetállamok Európájává".

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Trump döntése fellobbantotta az európai muszlimok haragját is

Trump döntése fellobbantotta az európai muszlimok haragját is

Berlinben a muszlim demonstrálók izraeli zászlókat égettek és egymással is összeverekedtek. Malmöben két tűzbombát dobtak a helyi zsinagógára. Mára a svéd rendőrség szerint 23 muszlimok által ellenőrzött no-go zóna és 60 „sérülékeny terület” van az országban, ahova a nem-muszlimoknak nem tanácsos a belépés.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?