Hirdetés
Hirdetés

Miért kell 60 féle adót fizetni Magyarországon?

2016. március 08., 16:21

Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60 féle adó.

Mások hogy csinálják?

Több kritika is éri a magyar adórendszert az adófajták széttagoltsága miatt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda megszámolta, hogy jelenleg 60 adófajta van hatályban Magyarországon. Első hallásra kicsit soknak tűnik. De sok-e vajon a nemzetközi viszonylatban?

Hirdetés

„Külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem képesek feltétlenül adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Bár nehéz e körben hiteles forrásokat találni, ismereteink szerint, az Egyesült Államokban 97, Németországban pedig 59 adófajta létezik. Az adófajták nagyságrendje tehát hasonló, de figyelemmel ezen országok méretére és közigazgatási tagoltságára a 60 darab magyarországi adónem ebben a tekintetben soknak tűnik” – mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Ezzel szemben, ha a szintén széttagolt, de mégis mindössze húszmillió főt számláló Ausztráliát vesszük figyelembe, akkor a magyarországi termés már nem is tűnik annyira bőségesnek. Ausztrália ugyanis a legfrissebb számítások alapján 125 különböző adóból termeli ki a költségvetés bevételét.

A húzó adónemek

Az adófajták elemzésénél nem utolsó szempont azt figyelembe venni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a központi adóbevételekhez. Ebből a szempontból messze a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely a központi költségvetés adóbevételeinek több mint 25 százalékáért felel. Az áfát messze lemaradva követi a személyi jövedelemadó (13,5 százalékos részaránnyal), valamint a jövedéki adó (7,8 százalékkal).

Közismertségéhez viszonyítva sokaknak meglepő lehet, hogy a társasági adó alig több mint 3 százalékot hozott a konyhára. Ez azonban csalóka viszonyítás, mivel legtöbb központi adónemünknek az adóbevételekben játszott szerepe nem haladja meg az 1 százalékot. Erről az oldalról nézve már kimondottan jelentős adónemnek minősül például a pénzügyi tranzakciós illeték, amely az adóbevételeknek több mint 2 százalékáért felel.

A futottak még kategória

A 60 adófajtába több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek. Itt van mindjárt a háztartási alkalmazottak után fizetendő havi 1 ezer forintos adó. Ebből az adóból a zárszámadási törvény és a KSH statisztikák alapján 2014-ben 26 millió forint, 2015-ben pedig 29 millió forint bevétel származott. Ha ezeket a számokat elosztjuk az egy alkalmazottra eső éves összeggel (ami 12 ezer forint), megkapjuk, hogy 2015-ben csupán 2 400 fő után fizettek ilyen adót. Vagyis nem csak a bevétel kevés, de valószínűleg az ilyen típusú foglalkoztatás kifehérítésére irányuló célt sem érte el az az adónem. Annak ellenére, hogy az adófizetők oldalán az adó adminisztrálása nagyon egyszerű, feltételezhető, hogy a NAV oldalán azért jó pár millió forintot felemészt az adó beszedése és adminisztrálása. Emiatt az adónem megtartása nem tűnik indokoltnak.

Hasonló eredményre juthatnánk a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adóval kapcsolatban. Ez az adónem 2014-ben 145 millió  forintot, 2015-ben pedig 126,5 millió forintot hozott a költségvetésnek, miközben a külföldről, interneten szolgáltatott tartalom után egyrészt senki sem fizet adót, másrészt az ilyen tartalomra vágyók legfőbb beszerzési terepe is nyilvánvalóan az internet. Azaz ezen adó megtartása mellett is kevés racionális érv hozható fel.

Akkor most sok vagy kevés?

Bár a nemzetközi összehasonlítások nagyon hasznosak, minden ország saját maga kell, hogy a mércét felállítsa: hány adóval tud egy hatékony és az arányos és igazságos közteherviselés elvét megvalósító adórendszert működtetni. Megfontolandó továbbá azon céloknak a köre is, amelyeket az adórendszer keretein belül érdemes érvényre juttatni.

Mindezek szem előtt tartásával a 60 magyarországi adófajta valóban soknak tűnik. Különösen úgy, hogy az adók túlnyomó többsége a költségvetés 1 százalékánál kisebb mértékű bevételt generál – nem is beszélve azon adókról, amelyekből származó bevételek csupán milliós nagyságrendben mérhetőek. Érdemes tehát elgondolkozni arról, hogy mely adókra van szükség és melyekre nem. És ez a gondolkodás egyszer elvezethet oda, hogy legalább az adófajták felsorolása elférhessen egy söralátéten - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Mi minősül adónak?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.
Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.
Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.
Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Adónemek 2016-ban

A dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

Kamarai hozzájárulás

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

Kisvállalati adó

Általános forgalmi adó

Környezetterhelési díj

Baleseti adó

Környezetvédelmi termékdíj

Bányajáradék

Közművezetékek adója

Biztosítási adó

Kulturális adó

Cégautó-adó

Magánszemélyek kommunális adója

Ebrendészeti hozzájárulás

Munkaerő-piaci járulék

Egészségügyi hozzájárulás

Népegészségügyi termékadó

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Nyugdíjjárulék

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Egyszerűsített vállalkozói adó

Pénzügyi szervezetek különadója

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Pénzügyi tranzakciós illeték

Energiaadó

Regisztrációs adó

Energiaellátók jövedelemadója

Rehabilitációs hozzájárulás

Építményadó

Reklámadó

Erdővédelmi járulék

Szakképzési hozzájárulás

Földvédelmi járulék

Személyi jövedelemadó

Gépjárműadó

Szerencsejáték felügyeleti díj

Gyógyszerforgalmazók különadói

Szociális hozzájárulási adó

Háztartási munka regisztrációs díja

Táppénz-hozzájárulás

Helyi iparűzési adó

Társasági adó

Hitelintézetek különadója

Távközlési adó

Hitelintézeti járadék

Telekadó

Hulladéklerakási járulék

Települési adó

Idegenforgalmi adó

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Illeték

Vám

Innovációs járulék

Vízkészlet-járulék

Játékadó

 

Jövedéki adó

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre

Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre

Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 26
    IFO üzleti hangulatindex - szeptember
    szeptember 27
    KSH: Foglalkoztatottság - június–augusztus
    KSH: Munkanélküliség - június–augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 25 mrdFt
    Ipari válallatok profittömege - augusztus
    S&P/Case-Shiller házárindex - július
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - szeptember
    Nike - 2017 Q1
    szeptember 28
    szeptember 29
    KSH: Kalászos gabonák - 2016. év
    Munkanélküliségi ráta - szeptember
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - szeptember
    Fogyasztói bizalom (végleges) - szeptember
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - szeptember
    szeptember 30
    KSH: Ipari termelői árak - augusztus
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) -- július
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása - augusztus
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak - augusztus
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (év/év, végleges) - 2016 Q2
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Caixin feldolgozóipari BMI - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év) - augusztus
    Maginfláció (év/év) - augusztus
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Ipari termelés (év/év) - augusztus
    Chicagói beszerzési menedzser index - szeptember
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön részt vesz az október 2-i népszavazáson?