Hirdetés
Hirdetés

Mit adhat nekünk az IMF?

2011. november 18., 07:17
Cimkék
hitelkeret
, IMF

Magyarország - ha nem köt új, szigorúan ellenőrzött feltételekhez között készenlétihitel-megállapodást - háromféle lehetőség közül választhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új típusú hitelkeretei közül.

Hirdetés

Mi történt?

  • A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délután bejelentette:a kormány tárgyalásokat kezd az IMF-fel egy új megállapodás érdekében
  • Az IMF azt közölte: egyelőre nem kapott hivatalos felkérést arra, hogy tárgyalások induljanak egy új hitelmegállapodásról
  • A Bankszövetség és a nemzetközi elemzői közösség üdvözölte a bejelentést
  • A hírre emelkedni kezdett a magyar tőzsdeindex, nagyot erősödött a forint

Rugalmas hitelkeret

Az egyik a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti.

Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre 19,17 milliárd SDR (körülbelül 22,23 milliárd euró) értékben. Az összeg a lengyel IMF kvóta 1400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva - Magyarország IMF-kvótája 1,0384 milliárd SDR - a keretösszeg 14,54 milliárd SDR, 16,86 milliárd euró lehetne.

Elővigyázatossági hitelkeret

Három a magyar igazság - plusz egy a ráadásMagyarországnak eddig három készenlétihitel-megállapodása volt az IMF-fel: az 1993. szeptembertől 1994. decemberig futott 340 millió SDR-es keretből Magyarország 56,7 millió SDR-t hívott le. A következő, 1996. márciustól 1998 februárig tartott, 264,18 millió SDR-es keretből semmit sem használtak fel ténylegesen. Az utolsó egyezményt 2008. novemberben kötötték, tavaly októberben járt le, 10,537 milliárd SDR-es (mai áron 12,2 milliárd eurós) keretéből 7,637 milliárd SDR-t hívott le a kormány. A tőke törlesztése jövőre kezdődik, 2014-ig tart, a kamat és a költség várhatóan 286,4 millió SDR (332 millió euró) lesz.

Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. A kiutalás módszere: a rugalmas hitelkeret esetén szokásos felmérés, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.

Ebből a szinten egy-két évre szóló keretből sem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.

Elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás

A legszigorúbb, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél még enyhébb lehetőség a készenléti hitel könnyített változata, az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását.

Miután Románia korábbi, 2009. májusban aláírt hagyományos készenlétihitel-megállapodása lejárt, idén márciusban új egyezmény írt alá az IMF-fel új, most már elővigyázatossági készenléti hitelre, 3,09 milliárd SDR, mai árfolyamon 3,58 milliárd euró keretösszegben. Ez a román IMF-kvóta 300 százaléka. Magyarország esetében hasonló arány 3,12 milliárd SDR-t, 3,61 milliárd eurót jelentene.

A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook