4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A Kuril-szigeteket Oroszország (pontosabban a Szovjetunió) a második világháború után a győztes jogán csatolta el Japántól, és az ügyben máig sincs megnyugvás, ahogy békeszerződés sincs a két ország között. Most Japán nagyon igyekszik összehozni az egyezséget, és Oroszország kaphatna is valamit cserébe, de nem Japántól.

Amint tegnap elemeztük, Japán most komoly erőfeszítéseket tesz, hogy elsősorban gazdasági téren jó kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, hátha ez elvezethet egy kompromisszumos békeszerződéshez. A helyzet nem egyszerű, hisz egy ország általában elég nehezen szánja rá magát, hogy területeket adjon vissza, még ha azok értéktelen szigetek is. Ráadásul az értéktelenség relatív fogalom: Alaszkáról is azt gondolták az oroszok, hogy értéktelen, eladták Amerikának, pedig ma milyen jól mutatna a három kontinensen átívelő szuperhatalom.

Előzmények

De visszatérve a Kuril-szigetekre, érdemes átnézni, egyáltalán hogy is kerültek ezek Oroszországhoz, és hogy mi lehet a megoldás. A két ország korábban többször is vívott egymással háborút, de a 1941-ben Japán nem merte megtámadni a Hitler által halálosan szorongatott Szovjetuniót, mégpedig két okból: egyrészt 1938-ban Mongóliában az oroszok Zsukov vezetésével csúnyán megverték a japánokat, másrészt nem nagyon izgatta őket a megszerezhető fagyos Kelet-Szibéria. Sokkal inkább vágytak a Csendes-óceán teljes medencéjére, és onnan Amerikát akarták elsősorban kiebrudalni, ezért végül őt támadták meg.

A Szovjetunió ezek után nem is foglalkozott Japánnal, de Németország legyőzésekor a nyugati szövetségesek könyörögtek neki, hogy szálljon be a háborúba Japán ellen, mondván, egyedül sosem végeznek vele, pontosabban csak végtelen emberáldozatok árán. Az atombombával még nem számolhattak. Így aztán az oroszok 1945. augusztus 9-én, 3 hónappal Németország legyőzése után Mandzsúriában rátámadtak a Japánokra, és pár nap alatt teljes vereséget mértek rájuk. Ma már sok történész elismeri, hogy az atombombák mellett ennek is komoly szerepe lehetett a gyors japán kapitulációban, hisz az oroszok nem voltak finnyásak az emberveszteséget illetően: ha tovább megy a harc, akár el is foglalták volna az északi japán főszigetet, Hokkaidót.

Kényes kérdés

Így viszont a győztes jogán megelégedtek egy viszonylag szerény darabbal, a néhány kis szigettel. Hajlottak is rá, hogy kettőt visszaadjanak belőlük 1956-ban egy békeszerződés részeként, de végül nem jött össze a dolog. Az oroszok szerint addigra már túl nagy volt a japán-amerikai barátság, attól tartottak, hogy a visszaadott szigetekre is ellenséges katonai erők települnek, ezért ahhoz kötötték az ügyletet, hogy minden külföldi haderő elhagyja Japánt.

A Szovjetunió felbomlása után még a gyengekezű Jelcin elnök sem mert a szigetek visszaadásával foglalkozni, hisz így is épp elég sokan tartották árulónak, amiért a Szovjetunió feloszlatásakor eleresztette az oroszok által lakott területeket is (ezeket gyűjtögeti most vissza Putyin nagy gonddal), ráadásul a második világháborús győzelem a jelenlegi mai orosz identitás egyik alappillére. Így hát szigeteket csak úgy nem adnak, gazdasági előnyökért sem, Putyin jelezte is, hogy nem eladók, legalábbis hagyományos értelemben nem.

Most van jó ár

Igen ám, de egyvalamiért nagyon is megérné a szigeteket visszaadni. Nem pénzért, nem előnyös kereskedelemért, erre Alaszka jó lecke volt. Ellenben van valami, amit szívesen visszaszerezne Oroszország csere gyanánt: épp a Jelcin által eleresztett, és az előző másfél évtizedben visszaszerzett, de a világ által el nem ismert területek fölötti kontroll nemzetközi jóváhagyását. Ha néhány főbb hatalom elismerné a Krímet, esetleg a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat, mint Oroszország részét (hogy Dél-Oszétiát és Abháziát ne is említsük), akkor feltételezhetően az összes kis szigetet boldogan visszaadnák Japánnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
Makro / Külgazdaság Megint irigykedhetünk Romániára
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:38
Pörög az autóipar a szomszédban.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen eurómilliárdokat ad - de nem Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:24
Egyiptom kapja a pénzt a migránshelyzet kezelésére egy új megállapodás keretében.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nyerésre áll Brüsszellel szemben
Csabai Károly | 2024. március 18. 05:41
Míg az éves infláció februárban kilőtt Belgiumban, addig Magyarországon csökkent, igaz, csak minimálisan. A belgák rossz teljesítményét csak a hiperinflációval eddig eredménytelenül küszködő törökök múlták alul, s összességében is csak hat európai államban nőtt a fogyasztóiár-index az elmúlt hónapban. Az, hogy Magyarország végül is hogyan áll az adataikat eddig nyilvánosságra hozott 40 országot tartalmazó listán, kiderül a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképünkből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG