Most tényleg visszaüthet a rezsicsökkentés: mit lép a kormány?

A rezsiöcsekkentés színe-java.

Kezd összeállni az állami közműszolgáltató rendszere. Jövő év januártól már az áramot is a lakosság jelentős része - politikai értelemben véve - a kormánytól veszi. (A gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. Egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatási üzletágát). Az állami közműszolgáltatások, a rezsicsökkentés politikai vonatkozásairól készített elemzést a Policy Agenda.

Rezsicsökkentés-függők lettek a választók

Az elemzés szerint a rezsicsökkentés politikájának meghirdetése két okból is kényszerpályát okozott a kormánypártoknak. Egyrészt „rezsicsökkentés-függővé” tették a választókat, akik számára úgy tűnik, hogy a gáz ára, vagy a villamosenergia ára csak akarat kérdése. Ez leegyszerűsítve azt jelenti: amennyiben eddig lehetett többször is csökkenteni az árakat, akkor ezt mindig lehet. Ezért is van, hogy amikor a Fidesz új politikai csodafegyverét keresi, amivel megmutathatja a választóknak, hogy miért kell majd újra rájuk szavazni, akkor a rezsicsökkentéshez hasonlítják a felbukkanó alternatívákat. Azaz van-e olyan ereje az adott politikai kezdeményezésnek, mint a közszolgáltatások árának korábbi csökkenése.

Fontos szabály, hogy ha a választókat „rezsicsökkentés-függővé” tette a politika, erre sokmilliárdot el is költött, akkor a legnagyobb politikai hibát akkor követi el, ha nem szolgálja ki ezt a választói várakozást. Azaz a választások előtt kötelező elem lett a Fidesz számára egy újabb rezsicsökkentés - írja a Policy Agenda.

Kétélű fegyver: mostantól csak az államot szidják, ha valami nem tetszik

A másik kényszerpálya még ennél is költségesebb: ha túl magas a közszolgáltatás ára, mivel azt az extraprofitra játszó szolgáltatók magasan tartatják, a megoldás rövidtávon az árak letörése (ez megtörtént), középtávon a multiktól a szolgáltatási lehetőségének elvétele. Piaci gazdasági viszonyok között a szolgáltatást nyújtó cégek megvásárlása jelenti.

Ez pedig már most a földgázpiacon potenciálisan 3,3 millió háztartást jelent, villamosenergiában 2016-tól 5 043 ezer fogyasztót, és távhőben még nem belátható időn belül 607 ezer lakás lehet a kormány ügyfele. A közműszolgáltatás pedig nem egy hálás téma. Eddig a magasnak érzett árak miatt lehetett a multikat szidni a fogyasztónak is.

A számlatartozás, rossz számlázás, kikapcsolás miatt a kormány felléphetett a lakosság érdekében, és fenyegethette a szolgáltatót. Ha kevés volt az ügyfélszolgálat, vagy a nyitvatartási ideje nem illeszkedett az adott térségre jellemző viszonyokhoz, akkor jogszabály erejével meghosszabbíttathatta az ügyfélszolgálatok nyitva tartását, újakat nyittathatott. Ennek költségét pedig nem ismerte el az általa engedélyezett végfelhasználói árban.

Most az államnak saját magát kell megrendszabályoznia, saját ügyfelei/választói kapcsán kell kikapcsolást elrendelnie, saját magának kell előírnia új ügyfélszolgálatok nyitását, ha a helyi politikai lobbi azt kívánja. És persze - ahogy a MÁV-pénztáros viselkedése miatt is az államot szidják a választók - a nemzeti közszolgáltató ügyfélszolgálatainál ülők lesznek ilyen szempontból a kormány arcai - írja a Policy Agenda.

Ki ad pénzt rezsicsökkentésre? Az adófizetők

A "kötelező rezsicsökkentés" a Policy Agenda elemzése szerint közvetlenül a választások előtt belső átcsoportosításokkal, fejlesztési költségek jó ütemezésével megoldható. Az egyetlen feltétele, hogy ne derüljön ki egyértelműen: az állam sem tudja olcsóbban a gázt adni, csak veszteség árán.

A veszteséget pedig végső soron az adófizetőknek kell megfizetniük. Természetesen a külső körülmények szerencsés összejátszása esetén csökkenthetnek annyira a szolgáltatások költségei, hogy csak minimális veszteséggel kelljen számolni, de a rezsicsökkentésnek valójában nem volt, és nem is lesz köze a külső piaci körülményekhez - írják.

Eddig sem volt olcsó az állami szolgáltató - de ki mer ez ellen felszólalni?

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató 116 milliárd forintba került eddig. Ez csak a Főgáz megvételét, és az állami cégek létrehozását jelentette. Az árampiacon, illetve a földgázpiacon való terjeszkedés a sajtóinformációk szerint további 21 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Ehhez jöhet még 77 milliárd forint a működtetésre és 260 milliárd forint működési forgóeszköz-hitelre.

Hiába lesz azonban drága megoldás az adófizetőknek, hogy közvetlenül az államtól kapják a gáz- és villanyszámlát, az ellenzéki pártok láthatóan óvatosan nyúlnak a kérdéshez: a kormány retorikájában könnyen a „rossz oldalon” találhatják magukat, ha támadják az állami tulajdonszerzést - írja a Policy Agenda.