|
| Tüntetők albán és macedón zászlót lengetve a Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette kormány lemondását követelik Szkopjéban. (MTI/EPA/Georgi Licovszki) |
Az Európa Bizottság hivatalos álláspontja szerint az elkövetkező öt évben nem kerül sor további EU bővítésre. Az európai integráció és geopolitikai befolyás terjeszkedésének megakadása a Balkánon nemcsak az oroszok figyelmét keltette fel. A kínaiak is növelik befektetéseiket, hogy geopolitikai teret és befolyást nyerjenek a térségben.
Mindeközben a magas ifjúkori munkanélküliség következtében erősödik a radikalizmus a Balkánon. Mirsad Kebo, a Bosnyák-Horvát Föderáció volt alelnöke szerint országa dobogós helyen van az Iszlám Állam kötelékében harcolók számát tekintve. Az uniós tagságra aspiráló Bosznia-Hercegovina hatóságai mérsékelt sikerrel küzdenek ellenük. A muszlim lakosság a Balkánon mintegy 9,3 millióra, vagyis az összlakosság 23 százalékára tehető és túlnyomórészt az iszlám szunnita ágához tartozik.
Magyarország is érdekelt fél
Eközben a kis Macedóniában is forrósodik a politikai helyzet, többen a Balkán új puskaporos hordójáról beszélnek. A balkáni ország nagyhatalmi játszmáknak volt a színtere történelme során és ez napjainkra sem változott. A múlt század elején az oszmán birodalom fölbomlasztásában osztottak rá szerepet, most pedig az Európa – így Magyarország – energiaellátásáért dúló Kelet-Nyugati küzdelemben, a Török Áramlat gázvezeték európai folytatásának egyik kulcsállamaként kerülhetett kereszttűzbe. Az évi 63 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett Török Áramlaton 47 milliárd köbméter földgáz kerülne Európába, 16 milliárd köbméter pedig közvetlenül Törökországnak jutna.
A belpolitikai színtéren is áll a bál. Az ellenzék szerint a kormány tudatosan generál feszültséget a macedón és az albán lakosság között, mert el akarja terelni a figyelmet a belpolitikai botrányokról. Az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev hónapok óta a kormány "piszkos ügyeit" bemutató lehallgatott beszélgetéseket tesz közzé, amelyeket állítása szerint a kémelhárításnál dolgozóktól kapott. A felvételek szerinte azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Ez az ország történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya. Johannes Hahn EU bővítési biztos március eleji szkopjei látogatásakor azt üzente a macedónoknak, hogy a parlamenten belül kell megoldaniuk a párbeszédet, vagyis hogy az EU nem igazán fog teljes mellszélességgel beszállni a konfliktusba.
Macedónia egyenes úton volt a NATO-ba, és EU-tagjelölt ország lett belőle 2005-ben. A tárgyalások azonban nem tudtak érdemben megkezdődni, mivel Görögország történelmi okból vitatja Macedónia hivatalos nevét, és folyamatosan vétót emelt a tagsága ellen. Az utolsó, 2002-es népszámlálás szerint a kétmilliós ország lakosságának 64 százaléka macedón, 25 százaléka albán (rajtuk kívül még törökök, romák, szerbek, vlachok, pomákok is élnek Macedóniában). Az albánok úgy vélik, hogy a macedónok adminisztratív eszközökkel próbálják létszámukat a valósnál kisebbnek prezentálni (ezért sem akarják figyelembe venni a külföldön élő vendégmunkásokat), míg a szlávok között tartja magát a nézet, hogy a 2001-es felkelés után egy évvel elvégzett népszámlálás eredményeit az akkori kormány - hogy kedvezzen az albánoknak – meghamisította.
Macedónia, a balkáni ukrajnizáció új színtere?
Egyelőre nem tudni, ki állhat az állítólagos terroristák mögött, akik a múlt hét végén Kumanovóban 30 órás tűzpárbajt vívtak a macedón rendőrséggel. Az összecsapásoknak huszonkét halálos áldozata közül nyolc rendőr, tizennégy pedig egy fegyveres csoport tagja. Nikola Gruevszki macedón kormányfő szerint külföldi terroristák alkották a mintegy negyvenfős csoportot. A szkopjei belügyminisztérium ezt azzal egészítette ki, hogy a harcosok között többen olyanok is voltak, akik háborús tapasztalatokat szereztek a Közel-Keleten.
Petar Cvetkovics, a szerb Katonai Biztonsági Szolgálat vezetője szerint a fegyveresek többsége a Koszovóból érkezett, de egyes tagjai macedóniaiak, illetve dél-szerbiaiak voltak, közös céljuk pedig Nagy-Albánia létrehozása volt. Hozzátette, hogy Nagy-Albánia létrehozásának ötletét a Nyugat bizonyos mértékben támogatja, erre utal, hogy az ezzel kapcsolatos legutóbbi kijelentéseket nem ítélték el. Dušan Janjić szerb szociológus, kisebbségi szakértő szerint pedig “teljesen nyilvánvaló, hogy a Nyugat célja a Balkán ukrajnizációja. A macedón fejlemények hasonlatosak az Arab Tavaszhoz és a Majdanon történtekhez.”.
Az orosz külügyminiszter szerint az Európai Unió "szégyenlősen" reagál a Balkánon történtekre, és hozzátette, hogy szerinte fennáll a veszélye annak, hogy hasonló támadások történnek a közeljövőben is. Moszkva egy évszázada és jelenleg is komoly energiák bevetésével óhajtja megvetni a lábát a Balkánon és Nikola Gruevszki macedón kormányfőt a saját emberének tekinti. A szociáldemokrata Zoran Zaevet pedig többen Szopjéban a hírhedt neokonzervatív amerikai külügyi államtitkárral, Victoria Nulanddal hozzák összefüggésbe, aki annak idején a kijevi Majdanon is exponálta magát.
Káncz Csaba jegyzete
