Görögországot háromnegyed részben az EU (és az IMF) finanszírozza, méghozzá elképesztően alacsony, évi két százalék körüli hozamszinteken – írja Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. A magánszektor korábban csődöt szenvedett el, a pénzük 60-80 százalékát bukták el a kötvényesek. Jelenleg ezért a görögöknek van körülbelül a GDP 40 százalékát kitevő adósságuk a magánszektor felé, és mintegy 130 százalék az EU-IMF felé. (A magyar államadósság a GDP 80 százaléka körül mozgott az utóbbi években – a szerk.)
Sokan szeretnének ilyen alacsony kamatot fizetni, mint a görögök
Az egész adósságra kicsit több mint két százalék az effektív kamat. Ez azt jelenti, hogy a görögök kamatszolgálata GDP-arányosan nem több mint Magyarországé – írja a szerző. De óriási recesszió volt az országban, és ennek hátán lovagolt be a megmentő Sziriza párt, amely megígérte, hogy elkergeti az EU-t, és „nem fizeti vissza a gonoszoknak a hitelt”.
|
| Kő kövön nem maradna? Görög romok Szicíliában (fotó: 123rf.com) |
Ám hiába nem fizetnek a magánszektornak, az az adósság kicsi részét képviseli, tehát ha tényleg meg akarnak szabadulni az adósságtól, akkor az EU/IMF felé kell csődöt jelenteni, amire nincs precedens – írja Zsiday. Ám ha nem fizetnek az EU-nak, és ezt büntetlenül hagyják, akkor joggal kérdezheti a spanyol, olasz, német adófizető, hogy hogy képzelik a görögök ezt, és akkor ők miért is fizessék az államadósságukat?
Újabb sokk és recesszió jönne
Megengedhetetlen, hogy bárkinek eszébe jusson, hogy az EU felé, amelyik a bajban kisegítette őket, csak így be lehet csődölni. Ha ezt megteszik, a szerző véleménye szerint a legszigorúbb büntetést kapják: kipenderítik mindenhonnan őket. Ez újabb sokkot, és újabb recessziót okozna, és akkor Görögország káoszba süllyedhet. Elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt értelmes politikai erő megkockáztassa.
Lehet kicsit tovább alkudozni
Az egyetlen, amit a Sziriza elérhet, az annak a folytatása, amit a korábbi kormányok már elértek: lejjebb vihetik a fizetendő kamatok szintjét, például a jelenleg két százalékról egy százalékra. Valójában ez is csőd, mert a követelés értéke csökken, de sokkal könnyebb beadni az európai adófizetőknek, mint azt hogy az adósság felét leírják. A korábban ígért 4-5 százalékos szintről is így jött le a mostanira az EU felé fizetendő görög kamat. Tehát a görögök gyakorlatilag már az EU-felé is csődöt jelentettek 2012-ben, de „optikailag ez nem így nézett ki” – írják.
Tehát nem lesz görög csőd
„Lesz nagy asztalverés meg fogaknak csikorgatása, de nincs más út, mint az EU-val együttműködni. Nem lesz görög csőd” – vonja le a konklúziót Zsiday Viktor. Akinek egyébként saját bevallása szerint az egyik legsikeresebb befektetése hosszú futamidejű görög kötvények vásárlása volt 2012-ben 20 százalékos árfolyam körül, ezek értéke idén év elejére több mint megtriplázódott.
Hasonló következtetésre jutott egyébként a napokban szakírónk, Fellegi Tamás is, aki azt írta: ha a görögök felrúgják az eddigi megállapodásokat, és adósságukat nem fizetik, újabb hitelt már senki nem ad nekik.
Ha elfogy az euró, jöhet a drachma
Kívülről nem érkezik több euró, ők maguk nem tudnak kibocsátani. Kifelé fizetésképtelenekké válnak, ekkor a költségvetés is megbillen, és a belső fizetések is gondot okoznak. Nem tudnak béreket fizetni, intézményeiket fenntartani, megbénul az ország.
A működés fenntartáshoz nem marad más módjuk, mint egy saját fizetőeszköz bevezetése, amit tetszés szerint inflálhatnak és leértékelhetnek. Ekkor aztán újabb recesszió jönne, az egyensúly pedig sokkal alacsonyabb életszínvonal mellett állna be. Semmiképpen sem járnának jobban, mintha együttműködnek az EU-val.
Az eurozónából való kilépés egyébként más vélemények, mint a Barclays szerint is súlyos következményekkel járna. Az Európai Parlament elnöke még azt is károsnak tartja, hogy mostanában ennek a lehetőségét mérlegelik.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
