Hirdetés
Hirdetés

Régóta regnáló országvezetők baráti találkozója

2017. május 17., 06:07

Érdekes képeket láthattunk a pekingi Selyemút találkozón: a politikusok egy csoportja gyakran mutatkozott együtt, és úgy tűnt, kifejezetten jól érzik magukat, szót értenek egymással, olyanok voltak, mint egy baráti társaság. Egy közös bennük: mindannyian egy-egy ország tényleges vezetői, mégpedig hosszú ideje. Vajon mi még?

Két ciklus vagy több?

Időről időre felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan maximális időtartam, ami fölött már nem feltétlenül célszerű, ha ugyanaz az ember tölti be egy ország tényleges vezető tisztségét. Amerikában ezt a kérdést megoldották: két ciklusban maximálták a hivatal betöltését, így 8 évnél tovább nem lehet egy ember az ország élén (a képet kissé árnyalja, hogy a közelmúltban egy korábbi elnök fia is elnök lett, majd pedig egy korábbi elnök felesége lett elnökjelölt).

Érdekes módon Oroszországban is két ciklusra korlátozza az alkotmány egy ember elnökségét, de ezt Vlagyimir Putyin úgy oldotta meg, hogy a harmadik ciklusban miniszterelnök volt, és a vele szorosan együttműködő Dmitrij Medvegyev lett az elnök, majd Putyin visszatért). Kétségkívül Putyin a legrégebben de facto hivatalban lévő olyan vezető, akit népe valóban, szabad akaratából megválasztott. Oroszország helyzete viszont speciális: a korábbi szuperhatalom az előző elnök, Jelcin alatt jelentéktelenné vált, de Putyin visszafejlesztette nagyhatalommá, így érthető, hogy népszerűsége ilyen hosszan tart.

Hirdetés

Gyarmati múlt, hosszú országlás

Ha megnézzük, mely országot vezeti a legrégebben egy ember, akkor az látszik, hogy ezek túlnyomó többsége Afrikában, illetve a poszt-szovjet államokban van. Ez nem véletlen: egytől egyik volt gyarmatokról van szó, melyek gyarmattá válásuk előtt nem is léteztek független államok formájában. Az önálló állami lét hirtelen szakadt rájuk, a népeiknek semmilyen demokratikus tapasztalatuk nem volt, így egy-egy politikus megragadta a hatalmat (a szovjet utódállamokban gyakran a volt köztársasági kommunista pártfőtitkár).

Nézzük ezek után a tényleges sorrendet. A nyertes Kamerun elnöke, Paul Biya, aki másfél hónap híján csekély 42 éve vezeti országát. Őt Egyenlítői Guinea, Angola, és Zimbabwe vezetői követik egyaránt 37 évvel. Utánuk megint számtalan afrikai vezető következik, majd eljutunk a poszt-szovjet országokhoz. Kazahsztánt az 1991-es önállóvá válás óta kormányozza Nursultan Nazarbajev, Tadzsikisztánt 1992 vége óta Emomali Rahmon, Belaruszt pedig 1994 óta Lukasenko, aki az egyik a hétvégén a leggyakrabban látható vezetők közül.

Közepes időtartam

Ismét számtalan afrikai ország következik, majd jön Putyin 17 évvel, a szír Aszad közel 17 évvel és a török Erdogan 14 évvel. Az azeri Ilham Alijev bő 13 éve követte apját a poszton, az üzbég vezető ugyancsak 13 éve van hivatalban. Őt követi az első európai: Angela Merkel 11 és fél évvel, majd jön bő 11 évvel Evo Morales bolíviai elnök és végül Orbán Viktor, aki ugyan 8 év közbeékelődéssel, de összesen 11 évet töltött miniszterelnökként. A két európai vezetőnek, Merkelnek és Orbánnak egyaránt jó esélye van arra, hogy újabb ciklusra válasszák meg őket, így elérhetik a 16 évet, összesen 4 ciklust.

A baráti társaság

Pekingben a képeken leggyakrabban Erdogan és Lukasenko látszik, többnyire Putyin és a házigazda, a kínai elnök környezetében, és az sem véletlen, hogy mely országok vezetői nem jelentek meg. Épp Orbán Viktor fogalmazta meg, mi a barátság titka: mindannyian kifogásolják, hogy a fejlett demokráciák kioktatják őket emberi jogokból, demokráciából, piacgazdaságból. Ahol most találkoztak, ott ez elő nem fordulhat, és egymás társaságában remekül érzik magukat, hisz az otthoni esetleges demokrácia-torzulások egymás szemében nem kifogásolni valók.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak

Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak

Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében jelentette be, hogy Magyarország kész megvédeni Lengyelországot az Európai Unió szankcióitól. Azzal együtt, hogy már ismét kötelezettségszegési eljárás alatt vagyunk a civiltörvény miatt, most nagyon úgy tűnik, hogy a lengyel igazságügyi reform miatt is a Brüsszel célkeresztjébe kerülhetünk. Külföldi szakértők kemény, többfrontos háborút jósolnak a magyar vezetésnek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön melyik országban tartana a leginkább terrortámadástól nyaralás közben?