Hirdetés
Hirdetés

Rendbe lehet tenni a nyugdíjkasszát a nyugdíjkorhatár emelése nélkül? Ez működhet

2017. május 19., 13:27

Ukrajna a nyugdíjkorhatár emelése nélkül próbálja egyensúlyba hozni a nyugdíjkasszát - az IMF szerint is működhet az elképzelés.

A nyugdíjreformról elkészített kormányzati törvényjavaslatban nem emelik a nyugdíjkorhatárt, ehelyett olyan tervet dolgoztak ki, amivel elérhető, hogy 7-10 év alatt egyensúlyba hozzák a nyugdíjkasszát - jelentette ki Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök.

A kormányfő ugyanakkor utalt arra, hogy jelentős nyugdíjemelést nem tervez a kabinet. "Én is szeretném, ha 3 ezer vagy akár 5 ezer hrivnya (1 hrivnya körülbelül 10,6 forint) lenne a minimálnyugdíj Ukrajnában, de ez jelentősen növelné a nyugdíjalap hiányát. Most 140 milliárd hrivnya a hiány, ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor több mint 400 milliárd hrivnyát kapunk, ami az ország költségvetésének 40-50 százaléka, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhető meg" - magyarázta Hrojszman utalva arra, hogy a kassza hiányát jelenleg az állami büdzséből fedezik.

Hirdetés

Ez még az IMF-nek is tetszik

Ukrajna legnagyobb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik fő feltételül szabta a kölcsönök további folytatásának, hogy Kijev hajtson végre kardinális reformot nyugdíjrendszerében, beleértve a jelenlegi nyugdíjkorhatár emelését is. Az IMF elsősorban a nyugdíjkassza jelentős hiányának lefaragására vár megoldást Kijevtől, ugyanakkor azt is követeli, hogy a nyugállományba vonuló dolgozók méltó időskori ellátásban részesüljenek. Jelenleg Ukrajnában 1312 hrivnya, azaz kevesebb mint 14 ezer forint a minimális nyugdíj.

Andrij Reva szociális miniszter csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az IMF elégedett az ukrán kormányzati tervezettel, mindössze 2-3 technikai módosítást kezdeményezett a nyugdíjalap működése tekintetében.

Nem az a lényeg, hány éves az ember, hanem hogy hány évig fizetett járulékot

Az eddig nyilvánosságra hozott részletek szerint továbbra is 60 év marad a nyugdíjkorhatár Ukrajnában, viszont jelentősen és fokozatosan tovább emelik a nyugállományba vonuláshoz szükséges munkaviszonyban töltött évek számát. Eddig 15 év munkaviszony, és egyben nyugdíjjárulék-fizetés után mehettek nyugdíjba az ukránok. Az új nyugdíjtörvény életbe lépése után viszont jövőre már csak a legalább 25 évnyi nyugdíjbiztosítással rendelkezők vonulhatnak 60 évesen nyugdíjba.

Helyzetkép Ukrajnáról

Az IMF és az oligarchák által űzött ukrán miniszterelnöknek egy éves kormányzással sikerült egy százalékos népszerűségi szintre leküzdenie magát. Hrojszman az elkövetkező hetekben beáldozhatja energiaügyi, infrastrukturális és egészségügyi minisztereit, hogy elkerülje a bizalmatlansági szavazást. Amerikai híradások Putyin új stratégiájáról számolnak be Kelet-Ukrajnával kapcsolatban. Részletek >>

Ráadásul az ukrán kormány azt javasolta, hogy évente, vagyis 2028-ig egy-egy évvel emelkedjen a munkaviszonyban töltött kötelező évek száma, amíg el nem éri a 35-öt. Ugyanakkor legfeljebb öt évnyi járulékfizetési év utólag kiváltható meghatározott összegű pénz befizetésével, ami az aktuális egységes szociális hozzájárulás, valamint a minimálbér mértékétől függ. Ha például, most akarna valaki egy év járulékfizetési kimaradást kompenzálni, az a számítások alapján csaknem 17 ezer hrivnyába, azaz több mint 180 ezer forintba kerülne.

A 15-25 év között letöltött munkaviszonnyal rendelkezők - férfiak és nők egyformán - 63 évesen lesznek jogosultak a nyugellátásra. Ezt a korhatárt is egyébként tíz év alatt tervezik 25-35 év közöttire emelni. A 15 évnél kevesebb ideig járulékot fizetők 65 évesen válhatnak nyugdíjasokká, ez utóbbi viszont 2019 január 1-jétól lenne érvényben. Akinek pedig még 15 évnyi időtartamú munkaviszonya sem volt, az a 65. évének betöltése után majd úgynevezett szociális nyugdíjat igényelhet.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön melyik országban tartana a leginkább terrortámadástól nyaralás közben?