Hirdetés
Hirdetés

Sosem fordult még elő: négy elnökjelölt, közel ugyanakkora eséllyel

Fellegi Tamás, 2017. április 20., 14:36

Egész elképesztő szituáció állt elő a francia elnökválasztás első fordulója előtt: a négy esélyes jelölt szinte negyedeli a szavazókat. A gond csak abból adódik, hogy a négyből két jelölt szélsőséges: egy szélsőjobb, egy szélsőbaloldali. Jó az esélye, hogy megússzuk a két szélsőségest, de repülhet még légy a levesbe.

A szokatlan helyzet abból adódik, hogy a korábban egyértelműen nyertesnek tűnő Francois Fillon sokat vesztett népszerűségéből, miután kiderült, hogy családtagjaival fiktív munkát végeztetett, mesés pénzekért. Ekkor gyorsan felívelt Emmanuel Macron, de így kettejük között megoszlik a józan szavazók tábora: Macroné 25, Filloné 19 százalékos. 22 százalékon áll a szélsőjobboldali Marine Le Pen, és ugyancsak 19-en a nemrég felívelt, kommunista, de rendkívül karizmatikus Jean-Luc Mélenchon.

Egy ember egy szavazat

Kissé ijesztőnek tűnik, hogy a franciák 41 százaléka a szélsőségekre szavaz, bár hozzá kell tenni, hogy a hidegháború idején, különösen az első felében igen népszerű volt a kommunista párt (akárcsak Olaszországban), így van azért hagyomány. Szerencsére azonban a választás kétfordulós, így amikor a jelöltek száma leszűkül kettőre, még egyszer meggondolhatják a polgárok, kit is akarnak, és a kieső jelöltek átszavazásai kiegyensúlyozhatják az anomáliákat. Ami még nagyon lényeges: egy ember egy szavazatot ér, nincsenek torzulások, mint az amerikai rendszerben, ahol Trump 3 millióval kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, mégis ő lett az elnök.

Kimenetelek

Matematikailag 6 kimenetel lehetséges az első fordulóban (Macron-Le Pen, Macron-Fillon, Marcon-Mélenchon, Le Pen-Fillon, Le-Pen-Mélenchon és Fillon-Mélenchon), ezek közül a gyakorlatban 3 lényegesen eltérő eset van. Ha Macron és Fillon jutna tovább, jöhetne már egyből a nagy öröm, a fellélegzés: az országnak biztosan mérsékelt, józan elnöke lesz. Jóval nagyobb annak az esélye, hogy egy mérsékelt és egy szélsőséges jut tovább, ezt történt 2002-ben is, akkor a Le Pen nagypapa volt az aktuális patás ördög.

Hirdetés

A kétfordulós rendszer logikája szerint azonban a szélsőségtől való félelem motiválja a szavazókat, és egyrészt a Macron és Fillon közül kieső jelölt szavazói a másikat támogatják, másrészt az első fordulóban esetleg nem szavazók is aktivizálódnak a második fordulóban. Persze a szélsőségeseknél is lehet átszavazás, bár annak jóval kisebb az esélye, hogy Le Pen megrögzött nacionalistái a kommunista jelöltre szavazzanak, és fordítva.

A végveszély

Végül van az a szerencsétlen kimenetel, hogy a két szélsőség jut tovább, és akkor már csak rosszul lehet kijönni a dologból. Ennek a jelen állás szerint kicsi az esélye, mert a 22, és az egyik 19 százalékos jelöltnek kéne továbbjutni, úgy, hogy a most 25 százalékos kiesik. Ez csak akkor reális, ha a hátralévő 3 nap alatt valami nagyon felborul, vagy ha a közvéleménykutatók nagyon mellé lőttek. Ez a francia elnökválasztáson nem nagyon szokott előfordulni, pont az egy ember-egy szavazat elve miatt, valamint amiatt, hogy a franciák nem nagyon szoktak rejtőzködni, megmondják, kire szándékoznak szavazni.

Papírforma

A papírforma szerint nincs nagy baj, hisz ekkor Macron és Le Pen jutna tovább, és május 7-én vélhetően sokkal több Fillon-rajongó szavazna Macronra, mint a szélsőbalosok Le Penre. Ez persze csak a papírforma, a légy berepülhet a levesbe. Mindez a rettegés elmaradhatna, ha a Franciaország visszaállna a de Gaulle által megszüntetett negyedik köztársaságra, vagyis újra feladná az elnöki rendszert, és a parlament szerepe lenne erősebb. Ugyanennyi lenne a szélsőbal és szélsőjobb szavazó, de kizárt lenne, hogy egy szélsőséges kormány alakuljon (Le Pen és a szélsőbal sosem bútoroznának össze), így viszont kis eséllyel ugyan, de lehet szélsőséges elnök.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Majdnem 50 százalékkal növeli osztalékát a Richter

Majdnem 50 százalékkal növeli osztalékát a Richter

Ma tartotta éves közgyűlését a Richter, 106 forintot fizetnek részvényenként az előző évi 72 forint után. A papír ma az OTP-vel együtt esett, a Mol emelkedett. A Konzum és az Opimus esetében ma véget ért az őrület: az égben nyitottak, de jól megtömték a vevőket napközben. Amerikai ma is emelkedik, a forint gyengült.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?