A pénzintézet sajtóbeszélgetés keretében ismertette elemzői várakozásait. Az idei évre ők is csak 2 százalék körüli növekedést várnak, ami a régión belül még viszonylag szerény, de ez jövőre már jócskán 3 százalék fölé kúszhat, és ezt követ a 2018-as 4 százalék, ami valóban igen szép lenne, ezt kevesen szokták Európában elérni.
Fogyasztás, bérdinamika
Ami a hajtóerő ehet, az egyrészt a háztartások fogyasztásának növelése, amit az erős bérdinamika hozhat magával. A cégek a munkaerőhiány és a magas nyugat-európai bérek miatt erős béremelésre kényszerülnek, így jövőre akár 15 százalékos átlagos bérnövekedés lehetséges. Ugyanakkor a költségvetés mozgástere is kibővült, a hiány 2 százalék alatt van, így az adó-, illetve járulékcsökkentések tere is megnövekedett.
Beruházások
Az idei évet a beruházások szerény volumene húzta le, de ez jövőre vélhetően megfordul, és húzóerővé válik. Az egyik legfontosabb tényező az ingatlanpiac lehet, ahol a megnövekedett árak miatt óriási építési tevékenység indult főleg az irodaházak piacán, de a lakásépítések is felfutóban vannak.
Emellett az állami beruházások is jelentősek lesznek, aminek nem kis hányadát a következő években még érkező EU-források biztosítják. Az autóipari beruházások is folytatódnak még (Audi, Mercedes), melyek 2018-ra már üzembe állnak, és nagyot lendítenek a növekedésen.
Infláció, adósság
Az infláció a jelenlegi alacsony szintről óhatatlanul növekedni fog, de a berobbanására nem számítanak az elemzők. Jövőre 2,1 százalékot várnak, 2018-ban 2,8 százalékot, ami már gyakorlatilag az MNB által kívánatosnak tartott szint. Az államadósság is csökkenhet, 2018-ban a GDP 70 százalékát érheti el. A folyó fizetési mérleg többlete óriási, idén akár 10 milliárd euró is lehet, ez jövőre valamelyest csökkenhet a megugró import miatt.
Árfolyam, kamatok
A forint árfolyamával kapcsolatban a bank elemzői úgy vélik, hogy az alulértékelt, és a növekedő infláció miatt az MNB fokozatosan engedni fog a felértékelési nyomásnak. A forint ugyan nem volt egy táltos idén, de a zloty gyengébb volt, így a forint akár felülteljesítőnek is tekinthető. Mindazonáltal egy fokozatos forinterősödés segíthetné a bérfelzárkózási folyamatot.
Eközben a hozamok is csökkennek, talán túlzottan is (a szerk.), hisz már lassan a negatív kamat veszélye fenyeget, igaz, hogy a lakosság jóval magasabb kamatot kap az állampapírra, mint a piaci szint. Így tulajdonképpen a bankok nem tudnak mit kezdeni a pénzzel, ami a hitelezés felfutását hivatott segíteni.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
