5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ma ismét a kecskeméti Közgazdász-vándorgyűlés egyik érdekes témakörét fogjuk elemezni, a magyar illetve a görög válságkezelés összehasonlítását. A magyar államháztartás teljesen rendbe jött, a görög egy sokkal nehezebb ügy. Eltérő módszereket alkalmaztak, viszont eltérő volt a kiindulási helyzet is a két esetben.

A vándorgyűlésen Matolcsy György jegybankelnök párhuzamba állította a magyar és a görög gazdaság 2003 és 2008 közötti helyzetét illetve mostani állapotát - az eszmefuttatás lényege az volt, hogy míg a válság előtt a két ország egyforma problémákkal küzdött, mára elszakadt a két ország teljesítménye, természetesen Magyarország teljesít jobban. Megnéztük, mennyiben áll meg a párhuzam a két gazdaság között.

A két ország letérése a gazdasági egyensúlyi pályáról közel egy időben, a 2000-es évek elején kezdődött. A maastrichti kritériumokat akkor egyik ország sem teljesítette, de Magyarországnak erre nem is volt szüksége, miután még az Európai Uniónak is csak aspiránsa volt. Görögország ezzel szemben meghamisította a számokat, és így bejutott az eurózónába mindjárt az első körben. Ettől kezdve végképp nem gyakorolt fegyelmet.

Magyar előzmények

A magyar költségvetés a 2002-ben billent fel, majd az ezt követő években a Medgyessy-kormány nagymértékű költekezése és a bevételeket csökkentő intézkedései jelentősen megemelték a hiányt. 2006-ig, a következő választásokig elképesztő, 10 százalék körüli hiány alakult ki, meredek adósságnövekedés mellett. A második Gyurcsány-kormány a választási győzelem után azonnal bele is fogott ennek lefaragásába drákói megszorító intézkedésekkel, azonban ez népszerűségét végzetesen aláásta.

Mindazonáltal a folyamat haladt, és a helyzet már sokkal jobban állt, de az ország még igen sérülékeny volt, amikor a 2008-as válság beütött. Olyannyira, hogy a fizetésképtelenség réme fenyegetett, ezért azonnali megállapodás kellett az IMF-fel. Ezt utána óhatatlanul további kiigazító lépéseknek kellett követni, hisz a gazdasági visszaesés által az állami bevételek is csökkentek. Immár a Bajnai-kormányra maradt ezek elvégzése.

Az elmúlt 6 év

2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor a helyzet már sokkal jobb volt (a korábban 10 százalék körüli hiány már csak 4 százalék volt), de egyrészt az új kormányban felmerült az akkoriban követett egyik divatirányzat, az átmeneti költekezéssel való gazdaságélénkítés gondolata, másrészt a gyengébb eurózóna tagállamok pont emiatt a költekezés miatt kerültek nehéz, finanszírozhatatlan helyzetbe.

A befektetőket a két dolog egyidejűsége megrémítette, tőkekivonás indult, ezért a magyar kormánynak sokkal nagyobb válságkezelést kellett alkalmaznia, mint amit normál körülmények között az adott gazdasági helyzet indokolt volna.

Görög előzmények

Görögország a 2002 utáni éveket hasonlóan túlköltekezéssel töltötte, de szemben Magyarországgal, ezek nem álltak le 2006-ban, hanem folytatódtak a válságig, sőt egy darabig utána is. Olyan mérteket öltött a hiány és az adósság, hogy amikor kiborult a bili, látszott, hogy teljesen kezelhetetlen a helyzet, elképesztő mennyiségű európai pénz bevonásával lehet csak kezdeni valamit, és nagyon nehéz volt bármilyen ésszerű eszközt alkalmazni az egyensúly helyreállítására.

Elképesztő, de csalfa gazdagság

Magyarországgal szemben ugyanis, ahol a minimálbér akkor 250 eurónak felelt meg, és az átlagbérek is igen szerények voltak, Görögországban elszálltak a bérek és a nyugdíjak úgy, hogy azoknak már semmi közük nem volt a gazdaság teljesítményéhez. 2011-ben a görög bruttó minimálbér már 750 euró volt, az átlagbér pedig 1600 euró körül. Csak összehasonlításképpen:  görög minimálbér 7-szerese volt a bolgárnak, de ami lényeges: 3-szorosa a magyarnak és több mint kétszerese a lengyelnek, noha Görögország gazdasági teljesítménye akkor már nagyjából ezekkel az országokkal volt összemérhető.

Ami pedig különösen megdöbbentő: akkor a görög minimálbér és az átlagbér is 60-70 százaléka volt a fejlett nyugat-európai országokénak, vagyis szinte közelítette béreiket, miközben gazdasága a mi szintünkön volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a bérek és nyugdíjak szintje fenntarthatatlan lett, hisz a gazdaság teljesítményéhez semmi közük nem volt. Ha nem lett volna euró, egyszerűen el lehetett volna inflálni a béreket és nyugdíjakat a kellő szintig, ami persze fájdalmas, de lélektani okokból könnyebben viseli a lakosság. Így viszont nem maradt más, mint a nominális bér-, és nyugdíjcsökkentés.

Sokkal nagyobb volt a görög baj

Nálunk ilyen probléma távolról sem volt, hisz a magyar bérek még gazdaságunk teljesítményének arányában is inkább alacsonyak voltak. A nyugdíjkasszával ugyan voltak gondok, de ezt egyrészt az előrehozott-, és rokkantnyugdíjak korlátozásával, másrészt a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetésével kezelte a kormány.  Ezen túlmenően a költségvetés hiányának csökkentésére már elegendőek voltak az unortodox eszközök, mint például a különadók. A jegybank monetáris politikája pedig lehetővé tette, hogy az államadósságon belül a forint finanszírozás aránya megnövekedjen, a devizafinanszírozás pedig lecsökkenjen.

Görögországban ezek az eszközök csak kis részben lettek volna elegendők. A túlköltekezés, a jövedelmek irreális nagysága és a teljes adósság olyan nagy volt, hogy csak két lehetőség maradt: drasztikus költségcsökkentés hatalmas európai hitelnyújtások mellett, vagy az eurózónából való távozás, és leértékeléssel, hatalmas inflációval az egyensúly gyors elérése. Utóbbi nem volt cél, így maradt az előbbi, ami természetesen roppant nehezen végrehajtható. A világtörténelemben talán még nem is volt példa arra, hogy egy ország így tudjon fedezetlenül költekezni, hisz ha saját valutája van, az már rég összeomlott volna. Most már az eurózóna is tanult az esetből, több ilyen feltehetőleg már nem is lesz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
Makro / Külgazdaság Megint irigykedhetünk Romániára
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:38
Pörög az autóipar a szomszédban.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen eurómilliárdokat ad - de nem Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:24
Egyiptom kapja a pénzt a migránshelyzet kezelésére egy új megállapodás keretében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG