Hirdetés
Hirdetés

Tényleg mindenki jól járt az EU-s megállapodással?

2016. február 22., 08:33

A britek megszerezték, ami akartak, nekünk vállalható a kompromisszum, így végül mindenki marad a helyén a szakértő szerint.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen David Cameron brit (b), Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2016. február 18-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen David Cameron brit (b), Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2016. február 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Jó, vállalható kompromisszumnak nevezte a Nagy-Britannia európai uniós reformigényeiről született szombati megállapodást Kis J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel. Elmondta, a megállapodásnak a szociális ellátásra vonatkozó része "félsiker" a britek számára, és "vállalható kompromisszum" a visegrádi négyeknek. A megállapodás értelmében Nagy-Britanniában négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.

Amit akartak, megszereztek

Hirdetés

A szakértő jelezte: ezek a szociális kérdések voltak azok a területek, amelyek a legérzékenyebbek voltak a britek számára is, mivel az ország lakossága 2000 óta 6,5 millióval nőtt a bevándorlók miatt. Kiss J. László szólt arról is, hogy Nagy-Britannia szinte a kezdetektől különleges státust mondhat magának az Európai Unióban, a megállapodás ennek a megerősítését is jelenti. A szakértő szerint a szombati megállapodásnak nem a kvóták ügye volt a központi kérdése, hanem Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése, az, hogy a "megakrízis", az euróválság és a menekültválság ne bővüljön ki egy olyan válsággal, hogy az unió történetében először egy ország kiválik a szervezetből.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hol lehet egy nap alatt több középkort látni, mint egész Magyarországon, és Hitler lába nyomát taposni?

Hol lehet egy nap alatt több középkort látni, mint egész Magyarországon, és Hitler lába nyomát taposni?

Sokan egy hosszú hétvége alatt rohannak végig olyan nagyvárosokon, mint Prága, Barcelona vagy Budapest, pedig sok helyen érdemesebb lenne sokkal több időt is eltölteni és alaposabban megismerni mindent. Egy ilyen város Nürnberg is, amely jóval több annál, mint a nürnbergi perek és a náci felvonulások helyszíne.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?