Hirdetés
Hirdetés

Trump kifakadt: Putyin nem őt akarta elnöknek

2017. július 13., 08:32

Donald Trump azt állította, Vlagyimir Putyin orosz államfő inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az Egyesült Államok elnökeként látni a tavalyi választás után. Közben az amerikai elnök elmozdítását célzó beadványt nyújtottak be a kongresszusban. Tovább dagad a botrány Trump fia körül is.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai megbeszélése a G20 hamburgi csúcstalálkozójának első napján, 2017. július 7-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev)
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai megbeszélése a G20 hamburgi csúcstalálkozójának első napján, 2017. július 7-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev)

Trump a CBN munkatársának, Pat Robertsonnak adott Párizsba indulása előtt interjút, amelyet helyi idő szerint csütörtökön sugároznak teljes egészében, ám részletek már nyilvánosságra kerültek belőle.

Katonailag gyenge Amerikát akar Putyin

Donald Trump az interjúban azt állította: Vlagyimir Putyin azért Hillaryt szerette volna elnöknek, mert az ő elnöksége katonailag gyenge Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: "sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre". Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin "gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél".

Hirdetés

(Ön)dicséret

Az elnök dicsérte Amerikát mint a világ legerősebb országát. Azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is egyre csak erősödik majd, annak köszönhetően, hogy - mondta magáról - ő "egy nagyszerű katonaember". Ha Hillary Clinton nyerte volna meg az elnökválasztást, akkor "haderőnket megtizedelték volna", és az energia sokkal drágább lett volna. Ez is oka annak, hogy az orosz elnök miért szerette volna inkább Hillary Clintont elnöknek.

Egy kínos találkozó

Donald Trump először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten visszatért a G20-as országcsoport hamburgi csúcsértekezletéről. Az interjút ráadásul azután adta, hogy legidősebb fiának, ifjabb Donald Trumpnak egy orosz ügyvédnővel tartott tavalyi találkozójától hangos az amerikai politikai élet. A The New York Times a hét végén hozta nyilvánosságra, hogy ifjabb Trump tavaly azért találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel, mert ő terhelő dokumentumokat ígért Hillary Clintonról. Erről itt írtunk bővebben >>>>

Donald Trump szerdán egy Twitter-bejegyzésében "a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének" nevezte a történetet, és dicsérte a fiát nyitottságáért és ártatlanságáért. A CBN-interjúban is kitért a botrányra, majd leszögezte hogy Hamburgban kiváló találkozója volt Vlagyimir Putyinnal.

Jó a viszony

"Mindenki meglepődött, hogy milyen hosszan tárgyaltunk, de ez jó volt és nem rossz" - mondta. Putyinhoz fűződő viszonyáról pedig hangsúlyozta: "igen, nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog". Nevek említése nélkül, általánosságban bírálta azokat, akik szkeptikusak Oroszországgal és Putyinnal szemben, és leszögezte: "mi fantasztikusan erős atomnagyhatalom vagyunk és ők is azok. Értelmetlen azt várni, hogy ne legyen köztünk semmilyen kapcsolat".

Donald Trump az interjúban kitért az egészségbiztosítási törvény körüli vitára is, és azt mondta: "nagyon dühös lesz", ha a törvényhozók nem tudnak egyezségre jutni.

Máris eltávolítanák

Közben Brad Sherman kaliforniai demokrata párti képviselő Trump elmozdítását célzó beadványt nyújtott be szerdán a washingtoni kongresszusban.

A dél-kaliforniai politikus azzal vádolja az elnököt, hogy akadályozza a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt - egyelőre nem bizonyított - orosz beavatkozás vizsgálatát és az orosz szálak feltárását.

Esélytelen a javaslat

A The Hill című lap, amely először adott hírt a kezdeményezésről, megjegyezte: ez az első eset, hogy törvényhozó ilyen tartalmú petíciót ad be. Amellett, hogy a kezdeményezés abszolút sikertelenségre ítéltetett, maguk a demokrata párti politikusok is megosztottak a kérdésben, és elsöprő többségük úgy véli, nem vall politikai bölcsességre az alkotmányos elmozdítás felvetése most.

A mindenkori amerikai elnökök elmozdításához a képviselőház többségi szavazata szükséges. A republikánusok azonban a képviselőházban is - miként a szenátusban - többségben vannak, ráadásul többségük elég nagy, 46 bársonyszékkel többet birtokolnak demokrata párti társaiknál.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház helyettes szóvivője elítélte a lépést. Nevetségesnek és a legócskább politikai játszadozásnak minősítette Sherman próbálkozását.

Brad Sherman azzal érvelt, hogy James Comey, az FBI volt igazgatójának májusi elbocsátása egyenértékű az igazságszolgáltatás akadályozásával, mert szerinte a Fehér Ház így próbálta meg ellehetetleníteni az FBI vizsgálódását arról, hogy Donald Trump kampányának munkatársai összejátszottak-e orosz tisztségviselőkkel a tavaly.

Ez még kevés a sikerhez

Sherman újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: beadványával figyelmeztetni szeretné a Fehér Házat, és reményei szerint ennek nyomán hosszú távon elindulhat egy olyan törvényhozási folyamat, amelynek során még republikánus politikusok is támogathatják Donald Trump alkotmányos elmozdítását.

Brad Shermannak eddig csupán egyetlen politikustársa, a texasi demokrata párti képviselő, Al Green támogatását sikerült elnyernie. A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi, szóvivője révén fejezte ki egyet nem értését képviselőtársa kezdeményezésével.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Belenéztek a kristálygömbbe: nem akármilyen évünk lesz jövőre

Belenéztek a kristálygömbbe: nem akármilyen évünk lesz jövőre

Az UniCredit Research tartós növekedést, magasabb hozamokat és erősebb eurót prognosztizál. Eszerint 2018-ban a világgazdaság növekedése 3,9 százalék körüli értékével továbbra is erős marad. Az eurózóna a GDP-je 2,3 százalékkal bővülhet, míg a jegybankok laza monetáris politikája összességében fennmarad, a szigorítás mértéke csupán enyhe lesz.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?