Hirdetés
Hirdetés

Tud-e olyat adni az IMF, amire nekünk szükségünk van?

2012. május 06., 09:01

Az IMF-nek több fajta hitelkerete is van, ezekből azonban nem mindegyik jelent megoldást Magyarország számára. A tárgyalások sikeres lezárásához továbbra is szükség van az EU és az EKB hozzájárulására - vagyis politikai feltételekkel még akkor is számolhat a magyar kormány, ha az IMF azokkal nem is foglalkozik.

Hirdetés

Az Európai Bizottság "úgy értékeli, hogy Magyarország intézkedései és kötelezettségvállalásai elegendők a tárgyalások megkezdéséhez egy elővigyázatossági fizetésimérleg-támogatásról".

Christine Lagarde, az IMF vezetőke is találkozik jövő héten a magyar delegációval
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója



Nem dőlt még el semmi

A bizottságnak ez a legutóbbi nyilatkozata jelentős előrelépés, de nem szavatolja a hiteltárgyalások sikerét. Egyfelől az EU végrehajtó testületének döntése a tárgyalások sikerét továbbra is a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez köti. Másfelől ez csak a bizottság döntése, azaz nem kötelezi a tárgyalások másik két nemzetközi résztvevőjét, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az Európai Központi Bankot (EKB).

Mindazonáltal az IMF nem független résztvevő ebben a játszmában. Jóllehet az IMF feltételrendszere inkább makrogazdasági-pénzügyi, semmint politikai, EU-tagországgal az IMF alapesetben csupán abban az esetben köt hitelmegállapodást, ha ahhoz az EU is társít pénzt. Ehhez viszont az EU az unió jellegéből, minőségéből, küldetéséből fakadó feltételeket is támaszthat a tagországai számára - elvileg azokat, amelyek eleve az EU-tagságnak is feltételei.

Hitelkeret: pénzt nem is kapunk?

Ha mindezen túlesünk, akkor van esély "elővigyázatossági fizetésimérleg-támogatás" megszerzésére. Mi lehet az?

Az "elővigyázatosság" az IMF - és következésképp a pénzt társító EU - szótárában nem hitelfajtát jelent: ez a kifejezés a hitel felhasználásának módját jelzi. Egészen pontosan azt, hogy a hitelt kapó ország számára a hitelkeret, magyarán a pénz rendelkezésre áll, de azt nem használja fel.

Az IMF egyik ilyen eszköze a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. Olyan ez, mint egy öltöny: akire jó, az elviheti a kölcsönzőből. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítmény-ellenőrzés vagy további feltételek kiszabása nélkül.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek meglétét. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti.

Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban, majd 2010. júliusban egy-egy évre, utána tavaly, 2011. januárban két évre 19,17 milliárd SDR, azaz mostani árfolyamon körülbelül 22,6 milliárd euró értékben. Az összeg a lengyel IMF-kvóta 1.400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva - Magyarország IMF-kvótája 1,0384 milliárd SDR - a keretösszeg 14,54 milliárd SDR, 17,1 milliárd euró lehetne jelenlegi árfolyamon.

A rugalmas kerethez az EU nem társít pénzt.

Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt a szabvány előfeltételeknél több odafigyelésre szorulnak. Az IMF felméri a rugalmas hitelkeret esetén szokásos előfeltételek meglétét, és ezt megtoldja a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel. Ilyen megállapodást fél évre vagy egy-két évre lehet kötni. Hosszabb futamidőben a feltételek teljesítését az IMF félévente ellenőrzi. Ez a keret is szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.

A maximálisan kapható összeg az IMF-kvóta ezer százaléka, Magyarország esetében legföljebb 10,4 milliárd SDR, azaz 12,2 milliárd euró.

Ilyen hitelkeretben azonban nem részesülhet olyan ország, amely szembesül a következő nehézségek bármelyikével: tartósan képtelen kijutni a nemzetközi tőkepiacra, nagy makrogazdasági vagy szerkezeti átalakításra van szüksége, kormányzati adóssága nagy valószínűséggel nem tartható fenn középtávon, illetve elterjedt a bankok fizetésképtelensége.

Ami nekünk szóba jöhet

Szintén lehet elővigyázatossági keretként kezelni az IMF hagyományos és legelterjedtebb hitelkeretét, a készenléti megállapodást (Stand-By Arrangement). A készenléti megállapodásnak szabvány előfeltételei nincsenek. Az IMF akkor köti meg a megállapodást, ha sikerül megegyezni az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. A szükséges intézkedések tekintetében az IMF újabban rugalmasságot tanúsít. A pálya tartását az IMF rendszerint negyedévente ellenőrzi.

A készenléti megállapodás futamideje egy-két év, kivételesen három év. Összege alapesetben az IMF-kvóta 200 százaléka, de az ezer százalékot is meghaladhatja. Ha a kedvezményezett az összegből nem hív le, akkor csak a rendelkezésre állást téríti meg az IMF-nek: ez a díj a keret nagyságától függően a keretösszeg maximum 0,6 százaléka lehet évente.

Ilyen elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást kötött Románia tavaly, 2011. márciusban az IMF-fel 3,09 milliárd SDR, mai árfolyamon 3,64 milliárd euró keretösszegben. Ez a román IMF-kvóta 300 százaléka. Magyarország esetében hasonló arány 3,12 milliárd SDR-t, 3,67 milliárd eurót jelentene az IMF-től. A román kerethez az EU 1,4 milliárd eurót és a Világbank 400 millió eurót társít.

A készenléti megállapodás hosszabb futamidejű változata a kiterjesztett alapeszköz (Extended Fund Facility), ilyen megállapodása van például Írországnak.

Az IMF részéről idén az egyetlen utalás a hitel típusára Christine Lagarde vezérigazgató január 12-i nyilatkozatában volt: "Ma találkoztam a magyar küldöttséggel (...). Rámutattam, hogy mielőtt az IMF eldöntheti, mikor kezd tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és egyáltalán kezd-e, kézzelfogható intézkedéseket kell látnia, amelyek megmutatják a hatóságok erős elkötelezettségét, hogy foglalkozik mindazokkal a kérdésekkel, amelyek fontosak a makrogazdasági egyensúly számára".

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

A kedv meglenne, de akkor miért nem mernek vállalkozásba vágni a fiatalok?

2014. október 30., 20:02
A kedv meglenne, de akkor miért nem mernek vállalkozásba vágni a fiatalok?

A 40 év alattiak 35 százaléka érzi magát alkalmasnak arra, hogy vállalkozzon – derült ki egy friss kutatásból. A fiatal vállalkozók helyzete Nyugat-Európában sem ad megnyugvásra okot: a fiatalok fele véli úgy, hogy ha akarnának, lehetőségük volna vállalkozni. Hogyan lehetne segíteni őket vállalkozásuk elindításában?

Utánajártunk

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint áthárítják a szolgáltatók az internetadót a fogyasztókra?