|
| A lelőtt orosz vadászbombázó lezuhanása - kép: EPA |
Recep Tayyip Erdogan török elnök bocsánatot kért az orosz elnökhöz intézett üzenetében annak az orosz katonának a haláláért, akinek vadászgépét tavaly novemberben lőtte le a török légierő a szíriai határnál.
"Szeretném még egyszer együttérzésemet, mélységes részvétemet nyilvánítani az életet vesztett orosz pilóta családjának, és azt kérem: bocsássanak meg! Teljes szívemmel osztozom fájdalmukban" - olvasható a Vlagyimir Putyinnak szóló üzenetben.
A török államfő hangsúlyozta: országa az orosz pilóta családját török családként kezeli. Erdogan leszögezte: Törökország nem akarta szándékosan lelőni az orosz gépet. Az üzenetben fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is: Oroszország baráti ország és stratégiai partner Törökország számára.
Novemberben lőtték le a vadászbombázót
Törökország tavaly november 24-én lelőtt egy Szu-24-es orosz vadászgépet, amely a török álláspont szerint 17 másodpercen át megsértette az ország légterét a török-szíriai határnál. Oroszország szerint a gép egy pillanatra sem hatolt be a török légtérbe.
Az eset komoly diplomáciai viszályhoz vezetett a két ország között, amely amúgy is ellenkező oldalon áll a szíriai háborúban: az oroszok Bassár el-Aszad elnököt, míg a törökök az ellenzékét támogatják. A gép lelövése miatt Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Törökországgal szemben.
Új közel-keleti tengely születik?
Az oroszoknak nem sokkal azután írtak levelet a törökök, hogy Izraellel is megállapodtak abban, hogy helyreállítják a hat éve beszüntetett diplomáciai kapcsolatot. A zerohedge.com értékelése szerint egy új közel-keleti tengely formálódik, amelynek tagja lehet a Szaúd-Arábiával és Katarral is kapcsolatait rendező Törökország, valamint Izrael és mindenekelőtt Oroszország is. Ennek nem csak jelentő geopolitikai hatása van nem csak a régiós katonai eseményekre, de az orosz kőolajszállítási tervekre nézve is - mostantól ugyanis akár a Török Áramlat gáz- és kőolajvezeték tervét is újra elővehetik a felek.
Amerika vétójával a Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság teljes elismerését a nemzetközi szervezetben. 
