Hirdetés
Hirdetés

Válságban növekedni? Miben bízhatunk? - interjú

Füstös Móni, 2013. augusztus 27., 06:00

Felkészületlenül ért minket a válság, a növekedés még nem indult be igazán. De vajon elegendő lehet-e az MNB új programja, hogy valami elinduljon? Bízhatunk-e az exportban? Halpern Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatóját kérdeztük a válságkezelésről, a válság tanulságairól és Magyarország szerepéről a régióban és Európában.

A Növekedés 2013 konferencián többek között arról fog beszélni, hogy a múltbeli válságok tapasztalatait felhasználva ugyan sikerült elkerülni a nagyobb visszaesést, de a fellendülés késlekedik. Melyek voltak azok az eszközök, amelyeket Magyarország és az Európai Unió használt, és ezek mennyire voltak sikeresek?

Hirdetés

A jegybankok általában és az Európai Központi Bank (EKB) különösen igyekezett enyhíteni a válságot a likviditási hiány kezelésével. A probléma az volt, hogy a válság ennél jóval mélyebben hatott, és a likviditási többlet nem volt elég ahhoz, hogy elejét vegye a hitelezés visszaesésének. Általános bizalmatlanság alakult ki a gazdaság szereplői között, és ezt a bizalomvesztést nem könnyű visszaállítani. Az európai válságkezelésben is kevésnek bizonyult a likviditási helyzet kezelése, de Magyarországon még tetézte a problémát, hogy a válságkezeléssel párhuzamosan Magyarország lépéseket kényszerült tenni a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülés érdekében, a költségvetési szigor lassította és lassítja a válságból való kilábalást.

A bankokra kivetett terhek visszaszorították a hitelezést, hitelek nélkül pedig nem képzelhető el a fellendülés. A magyar jegybank most indított programja ezen próbál javítani, de ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, bár a hosszú távú következtetéseket még korai lenne levonni.

Melyek a mostani válság legfontosabb tanulságai Európára nézve?

Két nagyon fontos tanulsága van a válságnak. Először is, az elmúlt néhány év bebizonyította, hogy szükség van egységes bankfelügyeletre az Európai Unióban. Bár még nagyon sok kérdés maradt nyitva, de ezen a téren az integráció mélyülni látszik. A másik tanulság az, hogy monetáris unióban a folyó fizetési mérleg hiánya is vezethet fenntarthatatlan helyzethez. Erre sokkal jobban oda kell figyelniük a döntéshozóknak és a kutatóknak, milyen külső tőkebeáramlással finanszírozott felzárkózási folyamat működőképes és milyen a fenntartható modell.

Halpern
Halpern László is a Növekedés 2013 konferencia előadója lesz. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>>

 

Névjegy
Halpern László a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után 1974-ben ke­rült a Köz­gazdaságtudományi Intézetbe, melynek igazgatója, tudo­má­nyos főmun­ka­tár­sa. Rendszeresen publikál az árfolyamelmélet, a közép-kelet-európai árfo­lyam-politika, a mak­ro­ökonómiai stabilizá­ci­ós elmélet és gazda­ság­poli­ti­ka, a vállalati visel­kedés és a külke­res­­kedelem témakörökben. Számos nemzet­közi kutatási együttműködésben vett részt, közü­lük többet az Európai Unió Bizott­sága támogatott. Az Első Privatizációs Prog­ram felkért szak­­értője volt és azóta is több intézmény – GM, IKIM, IKM, GKM, MNB, OMFB, PM – szakértői fel­kérésének tett eleget. Taní­tott a Lille-i Egyetemen (1983, 1989), a párizsi Sorbonne Egye­temen (1991), a Rajk László Szak­kol­légiumban, a Széchenyi István Szak­kol­légiumban, a Láthatatlan Kol­lé­giumban és az Erasmus Kollégiumban. Jelenleg a Közép-euró­pai Egyetemen tanít. A londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) tu­dományos munkatársa és a budapesti Közép-európai Egyetem közgazdaságtani tanszékének rendszeres vendégprofesszora, az ELTECON tanácsadó testületének tagja és a European Trade Study Group tudományos bizottságának tagja. 2013-ban az MNB Popovics-díját kapta meg.

Mit gondol Európa hosszú távú versenyképességéről? Mennyire lehet egy egységes egészként beszélni Európáról a versenyképesség tekintetében?

Úgy tűnik, hogy a két versenytárs, Amerika és Ázsia mellett Európa lemaradóban van, legalábbis jelenleg. Azt, hogy ebben lesz-e hosszú távon változás, a következő egy évtized el fogja dönteni. Kérdéses például az, hogy mennyire fenntartható az ázsiai/kínai növekedési modell. Amerika helyzete viszonylag stabilnak tűnik az állandóan megújulni képes gazdasági szereplőknek és az innovatív megoldásoknak köszönhetően. Európa pedig nehéz helyzetben van, a versenyképesség szempontjából mélyülő integrációra lenne szüksége, de ez egy lassú és konfliktusokkal, érdekütközésekkel terhelt folyamat. Európán belül pedig látszik, hogy a versenyképesség terén a meglevő különbségek nem csökkentek.

Mit gondol Magyarország növekedési kilátásairól régiós összehasonlításban?

Magyarország a régióban betöltött szerepét tekintve az erős középmezőnyből az utóbbi időben visszaszorult, és most úgy tűnik, hogy ez tartósan így is maradhat. Magyarországnak és a sperégiónak is meg kell találnia azt a szerepet, amely segíti a felzárkózást az unió többi országához, ez egyszerre érdeke a régiónak és az uniónak is. Jelenleg a régió egyik legjellemzőbb problémája, hogy bizonyos mértékig megkérdőjeleződött a feldolgozóipari beszállítói modell; a külkereskedelem koncentráltsága sérülékennyé teszi a gazdaságot.

Mit jelent, hogy koncentrált külkereskedelem és miért probléma ez?

Az, hogy Magyarországon és a régióban koncentrált a külkereskedelem, az két dolgot jelent, egyrészt kevés számú cég bonyolítja a külkereskedelem nagy részét, a másik, hogy kevés számú terméket állítunk elő exportra. Mindkettő jelenség jellemző az egész régióra is. De ez még önmagában nem lenne baj, a fontos az, hogy a termékválaszték képes legyen megújulni, reagálni a változásokra, alkalmazkodni. Azt, hogy ezen a téren, hogy áll a régió jelenleg, ezt nehéz megítélni. Ami azonban a régió gazdaságát egyértelműen sérülékennyé teszi, az az, hogy az autógyártásra specializálódott, de nem alakult ki az erre a regionális piacra épülő beszállítói hálózat. A beszállítók, helyi vállalkozók, mérnökök, nem "repültek rá" a jelentős exportot bonyolító vállalatokra, ahogy Németországban például ez megtörtént. E kettő együtt teszi a gazdaságot kiszolgáltatottá.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Tényleg a főnököm dönti el, mikor mehetek szabadságra?

Tényleg a főnököm dönti el, mikor mehetek szabadságra?

A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok. A dolgozó mindössze évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Biztonságban viszont még akkor sem érezheti magát teljesen, ha már elutazott: főnöke a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár haza is rendelheti.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • március 20
    KSH: Keresetek (január)
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (január)
    Termelői árindex (év/év)
    Chicagói Fed index
    március 21
    KSH: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének február végi helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Folyó fizetési mérleg (milliárd dollár)
    Nike (2017 Q3)
    BMW (2017 Q3)
    március 22
    Import és export (év/év)
    Euróövezet folyó fizetési mérleg (milliárd euró)
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések (hó/hó)
    március 23
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Újlakás értékesítések és építések
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    március 24
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI (előzetes)
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?