Hirdetés
Hirdetés

Vörösiszapper: mégsem természeti katasztrófa volt?

2016. január 29., 15:48

A Veszprémi Törvényszék szerint több tudósítás csak a negatív hangulatot keltette a tegnapi ítélethirdetésnél.

Devecseri ház fala a katasztrófa után egy hónappal.
Devecseri ház fala a katasztrófa után egy hónappal.

Nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést - közölte a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője pénteken a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőügyben előző nap kihirdetett felmentő ítélettel kapcsolatban tartott veszprémi sajtótájékoztatóján.

Pontatlanul fogalmaztak volna?

Hirdetés

Varga Gábor úgy fogalmazott, a csütörtöki, elsőfokú ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak.

A törvényszék csütörtökön hozott ítéletről itt olvashat bővebben, az ügyészség álláspontját, miszerint üzemeltetési és belsőellenőrzési hiányosságok miatt büntetőjogi felelősséggel tartoznak a vörösiszapper vádlottjai, arról pedig itt olvashat.

Közölte: az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy "a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna", és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.

A büntető kollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai vagy jogi felelősség, és az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősség. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz - hangsúlyozta.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.

Amit utána mondtak

Varga Gábor szerint több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bírónő indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként "altalaj eredetű stabilitásvesztést" határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak - jelentette ki a kollégiumvezető.

Az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság.

Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert "egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg". Más felelősök megnevezésére - mint mondta - külön eljárásban kerülhet sor.

Nem is vádoltak mindenkit

A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért - fogalmazott a kollégiumvezető.

Hozzátette, az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával - emlékeztetett.

A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit - mondta Varga Gábor. Azonban rámutatott arra: ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Jövő héten kezdődik az őrültek háza az albérletpiacon

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön melyik országban tartana a leginkább terrortámadástól nyaralás közben?