|
| Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt, mielőtt megkezdődik élő televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvő La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt, 2017. május 3-án. Forrás: MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg |
A részvétel a felmérések által előrevetítettnél magasabb, de nem éri el az öt évvel ezelőtti arányt: akkor 30,6 százalékos volt délig a részvétel.
Mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy a függetlenként induló Emmanuel Macron vagy pedig a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen töltse be az államfői tisztséget a következő öt évben. Az utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető Macron biztos győzelmét jelzik, 61,5-62 százalékos támogatottsággal a Nemzeti Front jelöltjével szemben, akinek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
Lehet még meglepetés
A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. A május 8-i nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, illetve a biztosnak látszó eredmény távolmaradásra késztetheti a választók egy részét, ami a stabilabb választói bázissal rendelkező Nemzeti Front jelöltjének kedvezhet.
Az előzetes felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni a nap folyamán, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.
Macron liberalizációs gazdasági reformokat ígért a munkanélküliség csökkentésére és az európai integráció mélyítését szeretené, Le Pen protekcionista gazdaságpolitikával és a nemzeti valuta visszavezetésével enyhítené a globalizáció hatásait, visszaszorítaná a bevándorlást és népszavazást írna ki az Európai Unióból történő kilépésről.
Nem sikerült botrány nélkül
Emmanuel Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy jelentős és összehangolt számítógépes támadás áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt.
Miután a kampányt ellenőrző országos bizottság azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik, ez a botrány feltételezhetően már nem befolyásolja az eredményt.
Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i - 130 áldozatot követelő - párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja.
Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
Az orosz agresszió Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban. Káncz Csaba jegyzete. 
