1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. 344 igen: megszavazták a kettős állampolgárságot

344 igen: megszavazták a kettős állampolgárságot

2010. május 26., 09:24

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.

A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben.
   
Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s - Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván - és két LMP-s - Dorosz Dávid és Szabó Tímea - képviselő.
   
Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin.

Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
   
MSZP: a Fideszé a felelősség, ha baj lesz
A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet.
   
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni.
  
A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A Magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt, amely megvitatja a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A nyilvánosságra került javaslat szerint arról van szó, hogy ha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal.

Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő. Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek - ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt - elég valószínűsítenie magyarországi származását.
  
Az eddigi általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, azzal az eltéréssel, hogy a jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti-e, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e. (Ez szabály a nem magyar nemzetiségűek honosítására is vonatkozik.)
   
A Die Presse konzervatív osztrák lap szerint a kettős állampolgárság bevezetésével Orbán Viktor csak bátorítja a "baloldali populista" Robert Fico szlovák miniszterelnököt. mint írják: az ilyen kettős állampolgárság gyakorlata már sok esetben szült rossz vért, például a Dél-Oszétiában vagy Abháziában kiállított orosz útlevelek - vélekedett a szerző. Nézete szerint rossz vért szül Magyarország szomszédainak körében is, noha Budapest kitartóan állítja, hogy csak Szlovákia csinál problémát belőle, s hogy Romániában, Szerbiában, Ukrajnában vagy Ausztriában nincsenek, vagy alig vannak fenntartások.
Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).
   
A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
   
A honosításról illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.
   
A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.
  
A törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Eddig az időpontig megszülethetnek a törvény végrehajtási rendeletei, köztük az a miniszter rendelet, amely kijelöli a honosítási visszahonosítási feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet, vagyis az  állampolgársági ügyekben eljáró szervet.

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ahol négy éve folyamatosan megelőzi a Real Madrid a Barcelonát

2012. február 09., 16:00
Ahol négy éve folyamatosan megelőzi a Real Madrid a Barcelonát

Ez volt a negyedik olyan év, amikor a Money League rangsor első hat helyén nem történt változás, a hat legnagyobb klub – a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United, a Bayern München, az Arsenal és a Chelsea – bevétel szempontjából ugyanazt a sorrendet foglalta el. A húsz legnagyobb futballklub bevételei három százalékkal növekedtek, miközben az európai gazdaság növekedési üteme csak ennek fele volt.

bazi nagy görög megszorítás

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook