Titokban a Vatikánban is vitáznak a római katolikus papok kötelező nőtlenségének esetleges eltörléséről

A római újság szerint azonban a Szentszék csak több évtizedes távlatban gondolja eltörölni a cölibátust. Az egyházi kongregáció néhány tagja kapta azt a szigorúan titkos megbízást, hogy kimunkálja az odáig vezető utat; vezetőjükké Claudio Hummes bíborost nevezték ki.

A kiszivárgott hírnek különös aktualitást ad, hogy a német püspöki kar és a Vatikán pénteken egyeztet a németországi katolikus iskolákban korábban történt, közelmúltban nyilvánosságra került szexuális visszaélések ügyéről, amelyet sokan részben a cölibátus következményének tartanak.

A római lap meg nem nevezett forrása szerint a kötelező papi nőtlenség eltörlése ötven éven belül történhet meg. "A Szentszék gondolkodni kezdett azon, ami igazi forradalomnak bizonyulhat, s a katolikusokat a protestánsokhoz közelítheti, akiknél a lelkészeknek családjuk lehet. (...) A magot, úgy tűnik, már elvetették" - írta a La Repubblica.

Az újság emlékeztet arra, hogy Hummes bíboros 2006-ban Rómában egyszer már kijelentette, hogy "a cölibátus nem dogma", igaz, azóta nem tért vissza erre a témára. Egy csütörtöki római szemináriumon viszont Hummes úgy fogalmazott, hogy a papi nőtlenség "az Úr ajándéka", amelyet meg kell érteni.

Minthogy a cölibátus pusztán az egyházi jogból ered, elvben meg is szüntethető. A római katolikus egyház azonban teológiai és történelmi okból is ragaszkodik hozzá. A XIX. századtól kezdve a cölibátus bírálata fokozatosan felerősödött, a II. Vatikáni Zsinattól (1962-1965) fogva pedig az egyházon belül is fellángolt a vita a kötelező nőtlenség problémájáról. A zsinat óta nős férfiak is fölszentelhetők diakónussá (szerpappá).

Élelmiszert gyűjtenek a szegényeknek a katolikusok
1%: a katolikusok kapták a legtöbb felajánlást

MTI