1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. A kicsik után már egymást is tiporják az áruházláncok

A kicsik után már egymást is tiporják az áruházláncok

2009. november 05., 19:08

A kelet-európai országokban már alig találni hazai céget a top szereplők között - a nemzetközi kereskedelmi láncok egyre inkább kiszorítják a hazai cégeket

A bécsi RegioPlan Consulting összesen kilenc kelet-európai országban elemezte a legfontosabb piaci résztvevőket. Bizonyos ágazatoknál már alig találni hazai céget a top szereplők között. A következő országokat vizsgálták: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária.

Terjeszkedés teljes gőzzel
A nemzetközi kereskedelmi láncok egyre inkább kiszorítják a hazai cégeket. Ez különösen igaz a régió fejlettebb országaira - mint Csehország, Szlovákia és Magyarország -, ahol a forgalom alapján vezetnek a nemzetközi szereplők. Csupán Horvátországban és Szerbiában tartják magukat relatív szép számban a hazai cégek az első három között. Ám a piac fejlődésével és a növekvő vásárlóerővel egyre több nemzetközi cég lép be a piacra és helyezik a hazai szereplőket nyomás alá agresszív terjeszkedési stratégiájukkal.

Van még kihasználatlan potenciál: minden ágazatnak megvan a maga ideje
A piaci fejlődése egy bizonyos sémát, illetve logikus sorrendet követ. Egy új, még fejletlen piac esetében magas az igény a fejlődésre, a vásárlóerő ugyanakkor még nagyon alacsony. Először tehát az alapvető fogyasztói igényeket kell kielégíteni, mielőtt az álomkonyhákra és plazma tévékre kereslet lenne. Éppen ezért minden országnál, és azon belül minden ágazatnál eltér az az időpont, amikor ideális belépni a piacra. Ami biztos, hogy az összes vizsgált országban van még kihasználatlan potenciál, a kérdés az, hogy melyikben hol

Miért terjeszkednek a nemzetközi üzletláncok?
A növekvő eladási volumennek tulajdonítható a folytonos forgalomnövekedés. Ez egyrészről a növekvő vásárlóerő, másrészről a terjeszkedés eredménye. Amikor a kereskedők elérnek egy átfogó piaci lefedettséget, új piacok után kell nézzenek, hogy növekedési ütemüket fenntartsák. De miért épp Kelet-Európa esik a választás? „Kelet-Európa óriási lehetőségekkel bír, hisz ezen a területen több mint 200 millió ember él, a kereskedelem még számos régióban kezdetleges fejlettségi stádiumban van és a vásárlóerő rohamosan nő“- foglalja össze Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan cégvezetője. Bizonyos feltételeket azonban mindig teljesíteni kell a sikeres piacra lépés érdekében: a helyes tervezés és a megfelelő anyagi háttér, valamint a kiváló piaci ismeretek és a kereskedelmi, telephelyi know-how tartoznak ezen alapkövetelmények közé. Utána jönnek a kapcsolatok, megbízható munkatársak és partnerek, valamint a kitartás és a jó időzítés. „Minél magasabb a kitűzött cél, annál több kell mindegyik faktorból“ - mondja Bomba-Wilhelmi. Ugyanakkor a már piacon lévő lokális szereplőket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Piacfüggő, de általánosságban még mindig rengeteg a kihasználatlan lehetőség
A terjeszkedés megfelelő időpontja ágazatról ágazatra változik, mégis egy adott sémát követ. Ahogy a nyomás egyre nagyobb, a rendelkezésre álló idő egyre kisebb, a különböző fázisok pedig egyre inkább összemosódnak.

Az élelmiszerkereskedők mindig az első terjeszkedők között vannak, Cash & Carry üzletekkel és hipermarketekkel szállnak be a piacra. A fejlettebb országokban, mint Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Szlovéniában a piac már meglehetősen fel van osztva. Itt már a nemzetközi üzletláncok dominálnak és a vezető cégek között már megkezdődött az egymás kiszorítására irányuló harc. Ezeken a piacokon inkább a vidéki, kis bolttípusokra van igény. A feltörekvő országokban - mint a régi Jugoszlávia volt tagállamaiban - a piac még nem érte el ezt a fejlettségi szintet, így ott a lehetőségek adottak és szintén a kisebb bolttípusok iránt mutatkozik igény.

Az élelmiszerkereskedők mellett a barkácspiac szereplői is az éllovasok közé tartoznak. Fejlettség tekintetében a piac csupán egy fokkal marad el az élelmiszerpiac mögött. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közvetlen telítettség előtt áll és szintén nemzetközi cégek uralják a rangsort. Szabad potenciál itt is az ex-Jugoszláviában és a balkáni térségben van.

A ruha és cipőkereskedelmi piac következik a két elsődleges ágazat után. Ez a szektor nagyon sokszínű, számos üzlettípust és kereskedelmi formát foglal magában, valamint nagymértékben befolyásolja az aktuális fogyasztói hangulat, a divatirányzatok és a marketing. A lehetőségek mértéke szoros összefüggésben nő a vásárlóerő emelkedésével. Minél kevesebb a rendelkezésre álló pénznek az a része, amit a mindennapi megélhetésre kell fordítani, annál több marad olyan kiadásokra, amire bár igénye van a fogyasztónak, okvetlen szüksége viszont nincs. Ez a legdinamikusabb ágazat mind közül, főként azért, mert itt még telítettség esetén is sokat el lehet érni egy átgondolt, jól strukturált stratégiával. Ezen a piacon találhatunk olyan lokális szereplőket, akik hazájukban sikerrel állnak helyt, sőt még a szomszédos országokba is elindították a terjeszkedést. Ám a nyugatról érkező konkurencia - mint a H&M, C&A és New Yorker - is nagyon erős.

A bútorpiac az az ágazat, ahová legkésőbb lépnek be a szereplők. A bútorpiac a diszkont áruházak megjelenésével együtt a piaci fejlődés utolsó fázisát jelzi. Mivel a huzamosabb időre vásárolt árukat a fogyasztó csak magas vásárlóerő esetén igényli, ezért a terjeszkedés ezen a piacon csak később tud elkezdődni. Ez az az ágazat, mely még Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is rendelkezik jelentős potenciállal. Boszniában és Szerbiában a piac alacsony fejlettségi szintje miatt a széleskörű expanzió még korai, ám jó, ha a terjeszkedési stratégia a következő öt-hét évre már megvan. A telítetlenség ellenére már most érzékelhető a nyugati óriások - mint Ikea vagy Kika - dominanciája.

A hazai élelmiszer szennyezettebb, mint a külföldi
Egyre nagyobb magyar cégek húzzák le a rolót
A válság 300 milliárdot kivesz a kereskedelemből
Nem sok jóra számíthatnak a boltosok
Tovább szenved a kiskereskedelem

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook