1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Ab: 10 hónap után döntöttek, egyelőre marad a nyugdíjreform

Ab: 10 hónap után döntöttek, egyelőre marad a nyugdíjreform

2011. szeptember 20., 17:01

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást - ezzel még nem dőlt el semmi

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást. Ezzel még nem dőlt el semmi, de legalább megmozdult a testület nyugdíjügyben - 10 hónapja hallgattak.

Az indítványozók azokat a rendelkezéseket kifogásolták, amelyek csak 2002. december 31-ig tették lehetővé a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. Miután az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 317. pontja 2007. július 1-től hatályon kívül helyezte a törvény 123. § (1)-(5) bekezdéseit, az indítvány okafogyottá vált - írja honlapján az Ab. A határozat teljes szövege egyelőre nem ismert.

10 hónap után döntöttek

Szeptemberi első ülésén a kibővült Alkotmánybíróság újra elővette a nyugdíjügyet, a taláros testület már harmadszor ment neki, hogy döntést hozzon. Ezzel a döntéssel azonban a  lényegi dolgok még nem dőltek el. A Stabilitás Pénztárszövetség ugyanis tavaly decemberben, vagyis 10 hónappal ezelőtt fordult a testülethez a nyugdíjrendszer átszabása miatt. Az érdekvédelmi szövetség azt sérelmezi, hogy a pénztáraknál maradó mintegy 100 ezer tag (akikhez idén közel 400 pályakezdő is csatlakozott) nem kaphat majd állami nyugdíjat, holott utánuk a munkáltató ugyanúgy fizeti a közterheket. A második kifogásolt pont pedig ez, vagyis a közteher "milyensége", a munkáltatói nyugdíjjárulék ugyanis "hozzájárulás" néven folytatta pályafutását. Az elnevezés utal rá, hogy a befizetők csak hozzájárulnak az állami nyugdíjkassza befizetéseihez, abból járadékot nem kapnak. A Stabilitás álláspontja szerint az elnevezés megváltoztatása miatt megmaradt a befizetés "járulék" jellege, vagyis járadékot kell majd utána kapnia mindenkinek, nem lehet "diszkriminálni" az adózók egy részét.

A Privátbankárnak korábban nyilatkozó szakértők azt mondták, jogi szempontból nagy meglepetés lett volna, ha az Ab nem ítéli a törvénynek e módosítását diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, vagyis annak is kellene állami nyugdíjat kapnia, aki a pénztáránál marad, még akkor is ha hozzájárulása kevesebb (a kasszákba való befizetés miatt), mint azoké, akik visszaléptek a tb-rendszerbe.

Új tagok a Donáti utcában
Az Alkotmánybíróság tavaly nyár óta 11 taggal működött. Akkor Bihari Mihály és Stumpf István lett alkotmánybíró, őket már kétharmados támogatottság mellett a kormányváltás után, júliusban szavazta meg a parlament (mely a választásokig nem jutott dűlőre a kérdésben). Az Ab idén nyáron bővült tovább, ezúttal azonban mindjárt 5 új taggal. A 11 tagú testületből így lett 15 fős bíróság, az emelést a jogalkotó a megnövekedett ügyszámmal magyarázta. A magyar alkotmánybíróság Európában ugyanis az egyetlen, mely állampolgári beadványokkal is foglalkozik. De kik az új tagok?
Dr. Balsai István: 1990 és 2011 között az MDF, majd a Fidesz képviselője, 1990 és 94 között igazságügy-miniszter. Alkotmánybírói kinevezése előtt a 2006-os események kivizsgálásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott volt.
Dr. Dienes-Oehm Egon: szakmai tevékenységét állami vállalatoknál és pénzügyi intézményeknél kezdte, doktori fokozatát cum laude szerezte. 1998 és 2oo3 között az Integrációs Államtitkárság helyettes vezetője, brüsszeli diplomata, majd egyetemi tanár. Az uniós jog nagy szaktekintélye.
Dr. Pokol Béla: politológus, később kisgazdapárti képviselő; a szociológiai tudományok doktora, az ELTE ÁJK és az SZTE ÁJK tanára. 1989-90-ben két évet Németországban töltött Niklas Luhmann professzor mellett, 1995-ben négy hónapot Párizsban kutatott Pierre Bourdieu professzor meghívására. Médiaelméleti munkássága is jelentős.
Dr. Szalay Péter: 1984-1987 között az ELTE ÁJK Államjogi (ma Alkotmányjogi) Tanszékén oktat, az MTA-TMB tudományos ösztöndíjas gyakornoka. 1987-1988-ban az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1988-1990-ben Pozsgay Imre államminiszter Titkárságán kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos, 1990-1992-ben a Miniszterelnöki Hivatalban, közelebbről a Miniszterelnöki Kabinetben a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsos, 1993-1998-ig a Pénzintézeti Központ Bank Rt. jogi igazgatója, 1998-tól ügyvédként praktizál.
Dr. Szívós Mária: a testület egyetlen nő tagja. 2002. július 1-jétől nevezték ki a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumába fővárosi bíró munkakörbe. 2007 áprilisától a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsában beosztott bíró, majd 2008 márciusa óta a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke. 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Karának, 1995 óta a Jog- és Államtudományi Kara Büntető Tanszékének oktatója, adjunktus, 2006-tól mestertanár.


Az Ab májusban tűzte napirendre a kérdést először. Akkor meghallgatást is tartottak a bírák, melynek célja az "orientáció" volt -  mondta el akkor Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke.
A bírákat akkor komolyan érdekelte, hogy gazdasági vészhelyzet volt-e akkor Magyarországon, amely valóban indokolta a 3000 milliárd forintnyi befizetés kompenzáció nélküli átterelését az állami rendszerbe. A jelenlévők, vagyis Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György, volt jegybankelnök egyetértett abban, hogy nem. Vagyis az ország akkori állapota nem indokolt egy ekkora vagyontranszfert - mondta el egy korábbi interjújában Bába Julianna a Privátbankárnak.

A nyári szünet előtt azonban nem születettvégül döntés, mint ahogy augusztus végén sem. A bírák akkor más ügyek mellett szintén két napig tanácskoztak, végül nem tudtak dönteni, annak felelősségét inkább a 15 tagúra bővült grémiumra hagyták.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook