Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek kedden az Országgyűlés, a szavazáson 263-an támogatták

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek kedden az Országgyűlés, a titkos szavazáson 263-an támogatták a jelenlegi házelnököt

A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt.  Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59-en voksoltak.

Függetlenséget ígért

Schmitt Pál szerint a köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához. A Fidesz-KDNP 68 éves köztársaságielnök-jelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében csapatemberként jellemezte magát és hangsúlyozta, elnökként - a pártsemlegesség jegyében - nem lehet majd tekintettel arra, hogy melyik párt javaslatával kapcsolatban kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkörét érvényesítenie.    

 

Schmitt Pál kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni, az ellensúly szerepe ugyanis az ellenzéké.

Pástról a vörös szőnyegre Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. Ki lesz az elnök embere? - 2010. április 11-én Orbán Viktor és Schmitt Pál 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett. 1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt. Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is. Politikai karrierjének kezdete 2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért. 2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról. 2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.

A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciójának tagjai az államfőválasztáson nem vették fel a szavazólapot, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra - mondta Schiffer András, a párt frakcióvezetője kedden újságíróknak. "A köztársasági elnök személyének egy világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között" - közölte az LMP-s politikus, aki Schmitt Pál államfőjelölt azon kijelentésére, miszerint a nép a szuverén hatalmát átruházta egyetlen pártszövetségre, azt felelte: a nép parlamenti képviselőkre ruházza át a hatalmát és nem egyetlen pártszövetségre.

Az alkotmány által az elnökre bízott feladatokat többféle módon lehet megvalósítani: a stílusbéli különbségek inkább az illető személyiségéből adódnak, mintsem az alkotmányhoz fűződő viszonyából - mondta.

A magyar társadalom ma minden közéleti szereplőtől, így az elnöktől is egy nyitott, emberközelibb magatartást vár el, aki elérhető, megközelíthető, aki kész a párbeszédre; gyakori közéleti szerepvállalásával nem relativizálja, hanem ellenkezőleg, erősíti a tisztség méltóságát - fejtette ki álláspontját az elnöki szerepkörről Schmitt Pál.

Utalva a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmére, azt mondta: a következő elnök a húszéves demokrácia történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben, ugyanis a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. A kétharmados többségű törvényhozás tekintetében - folytatta - lényegében az egyetlen korlát az alkotmánybírósági normakontroll. Az utólagos normakontrollt bármely állampolgár igénybe veheti, az államfő előzetes normakontrolljának azonban az a sajátossága, hogy ebben az esetben a jogszabály nem is lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság nem veti össze az alaptörvénnyel - emlékeztetett.

A pártok és az államfő kapcsolata

Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, "éppen ellenkezőleg", ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok alkotmányosságában, "de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenem".     Az alkotmány módosításánál különösen nagy a felelősség, hiszen az államfőnek nincs lehetősége előzetes normakontrollt kérni - jegyezte meg Schmitt Pál, aki reméli, a parlament által felállított alkotmányozó bizottság átérzi küldetésének súlyát, és olyan javaslatot tesz majd, amely hosszú időn keresztül értékálló marad, biztosítja a következő generációk emberi jogainak védelmét, a rendet.

Pártatlanságot ígért az MSZP jelöltje is Balogh András pártatlan elnök kíván lenni, aki fő feladatának az ország és a nemzet egészének szolgálatát, a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, illetve védelmét tekinti. A MSZP államfőjelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan    országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki - nem téve tönkre a környezetet - , ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek. A köztársasági elnöknek mindig a vesztesek oldalán kell állnia, velük kell szolidárisnak lennie - fogalmazott Balogh András.

Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés.

Schmitt Pál indokoltnak tartja azt is, hogy az elnök vállaljon aktív szerepet a külpolitikában, "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának". Az állampolgársági törvény módosítása, valamint a nemzet összetartozásáról szóló tanúságtétel elfogadása új lehetőséget ad arra, hogy az elnök egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogviszony megerősítésére - fűzte hozzá a jeölt,  akinek e szavait taps fogadta.

Fontos, hogy az elnök szót értsen a miniszterelnökkel, az összes közjogi méltóssággal, a kormánytagokkal, a parlamenti pártokkal, a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel - hangsúlyozta, megjegyezve: "csapatember vagyok". Most is készen állok a csapatmunkára, a nemzeti együttműködés erősítésére - szögezte le.

Középpontban a magyarság

Kitért arra, hogy megválasztása esetén tevékenysége középpontjába a magyar embert állítja, aki magabiztos, büszke magyarságára, van munkája, hite és önbizalma, aki maradéktalanul gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában semmi és senki nem sérthet. Ennek jegyében mozgósítani kíván az egészséges életmód, rendszeres sport népszerűsítése érdekében - közölte.    

Szólt arról is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti majd a tudás alapú társadalom megteremtését. Csak a magas szintű tudásból lesz hatékony kutatás, fejlesztés, innováció, kreativitás - jegyezte meg. Schmitt Pál szerint rendkívül fontos a tanítók, tanárok, a professzorok és egyetemi oktatók magasabb rendű erkölcsi és anyagi megbecsülése.

Schmitt Pál megválasztása esetén mozgalmat kíván indítani a magyar nyelv védelméért, "amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma". Ebben elkötelezett vagyok a széleskörű együttműködésre a határon innen és túl, mindenkivel, aki a magyar nyelvet szívügyének tartja. Ma is igaz a mondás, nyelvében él a nemzet - fogalmazott, és szavait ismét taps fogadta.

Mint mondta, a társadalom egészséges szövetének formálásában kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a harmadik társadalomformáló pillérnek.
Minden elnöki vezetőnek példát kell mutatnia szolidaritásból - szögezte le, kiemelve: nagy fokú empátiára van szükség amikor az országban közel 3 millió ember él a létminimum környékén és ötszázezer gyermek éhezik.

Végül szólt arról, hogy megválasztása esetén lemond párttagságáról, de kialakult világnézetén nem kíván változtatni. Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend határozzák majd meg - zárta beszédét.

 

MTI, Privátbankár