1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Bizalmi kérdés: ki kezelje a pénzünket?

Bizalmi kérdés: ki kezelje a pénzünket?

2010. január 15., 09:32

A magyarországi befektetési kultúra még nem érte el a nyugati államok szintjét, de fejlődik - mi alapján bízzuk rá valakire a pénzünket?

Nemzetközi viszonylatban a magán- és céges befektetések 30-35 százaléka található valamilyen értékpapírban - Magyarországon ez a szám jócskán 10 százalék alatt marad, a legtöbben továbbra is bankban tartják az összes megtakarításukat. Nagy Attila, a Solar Capital Markets Zrt. értékesítési igazgatója szerint a magyarországi befektetési kultúra még nem érte el a nyugati államok szintjét, de fejlődik - mi alapján bízzuk rá valakire a pénzünket?

Már az is jó jel, ha egyáltalán felmerül a cégvezetőkben, kisbefektetőkben az, hogy valamit kezdeni kellene a befektetéseikkel, és megfelelő eszközt próbálnak találni a pénz fialtatásához. Nagy Attila szerint az érintettek első körben az internethez fordulnak: a keresőkbe ilyenkor általában a "magas hozam","alacsony kockázat", "biztonság" és más ehhez hasonló szókapcsolatokat írnak be. Kevésbé fontos a "szakértelem", "piaci tapasztalat", "kockázatkezelés" stb. A különböző ingyenes portálok regisztrációért cserébe gyakran mesés hozamokat, tuti befektetési tippeket, kereskedési ismereteket, és végül gyors meggazdagodást ígérnek.

A Solar Capital értékesítési igazgatója mindazonáltal úgy véli: ha valóban 2-3 hét alatt lehetséges lenne olyan magas szinten elsajátítani a befektetési ismereteket, hogy bárki megteremthesse magának némi induló tőkével az anyagi függetlenséget, akkor akár az autószerelést vagy a szabást-varrást is érdemes lenne ilyen módszerekkel megtanulni, hogy más szakemberek munkáját is kiválthassuk házilag. Jobb, ha mindenki csak azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért - fogalmazott Nagy Attila.

A hazai befektetési kultúra fejletlenségét Nagy Attila szerint jól jellemzi, hogy sok esetben az exporttal-importtal foglalkozó cégek nem fedezik a devizakockázatukat, mondván: nem hajlandók spekulálni.

 A valódi spekuláció pedig éppen az, ha nem fedezik az árfolyamváltozásokból eredő kockázatokat: ilyen esetben gyakorlatilag a véletlenre bízzák a cégvezetők, hogy mikor éppen milyen árfolyamon tudnak váltani a különböző pénznemek között.
A második lépésként a befektetők a pénzkezeléssel foglalkozó cégeket keresik fel: elsőre többnyire a bankokhoz fordulnak. Amellett, hogy ez mindenképp jobb megoldás, mintha a párna alatt rejtegetnénk a bankókat, csak akkor tekinthető kielégítőnek, ha nem a magasabb hozam elérése a cél. A bankoknak ugyanis elsősorban nem az a feladata, hogy hasznot termeljenek az ügyfeleknek. Természetesen a pénzintézetek is rendelkeznek a bankbetéteken túlmutató befektetési szolgáltatásokkal; az elsők között a (kezdetben zárt-, majd nyíltvégű) befektetési alapok jelentek meg a kínálatban.

Ezek az alapok hozták elérhető közelségbe a "fejlettebb" befektetési formákat a kisbefektetők számára. A banki csatorna egyik hátránya azonban az, hogy többnyire csak saját termékeiket értékesítik - a függetlenség és a személyre szabottság gyakorlatilag fel sem merül velük kapcsolatban. Nagy Attila elmondása szerint tavaly március környékén erre sokan ébredtek rá: ez volt az az időszak, amikor hirtelen megnövekedett az érdeklődő ügyfelek száma a Solar Capitalnél.

A Solar Capital és más brókercégek alapvető érdeke, hogy pénzt keressenek az ügyfeleknek: csak így tudnak ugyanis életben maradni, és a hosszú távú fennmaradás lehetőségét biztosítani. Korántsem mindegy azonban, hogy a befektető melyik brókercéget választja ki megtakarításai kezelésére.
 
Mi alapján válasszunk?

Nagy Attila elmondása szerint fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen tulajdonosi háttér áll az adott brókercég mögött. Ideális esetben a cég valóban független, és nem az életbenmaradásért küzd: ha a brókereken nagy a nyomás, hogy az ügyfél helyett a cégnek szerezzenek bevételt, előfordulhat, hogy indokolatlanul sok üzletkötés születik az ügyfél számláján - természetesen a kötésenkénti jutalék felszámítása mellett.

A második szempont annak körüljárása, hogy az adott brókercég milyen szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére, milyen piacon végez befektetési tevékenységet. Nem feltétlenül a budapesti parketten találhatóak a legjobb befektetési lehetőségek: eléggé kicsi és ezáltal befolyásolható a hazai piac, Nagy Attila szerint nem érdemes kitenni az ügyfeleket ezeknek a veszélyeknek. Véleménye szerint a nemzetközi tőzsdén sokkal több befektetési lehetőség található, melyek esetében a kockázat megfelelő kezelése mellett szép haszonra lehet szert tenni.

Az előzetes felmérés során érdemes arra is rákérdezni, hogy egy brókerhez hány ügyfél tartozik az adott cégnél, azaz hány portfóló között oszlik meg a szakember figyelme, mennyi ideje és energiája jut egy adott befektetőre. Érdemes lehet arra is rákérdezni, hogyan tervezi a jövőjét az adott brókercég; milyen szisztéma alapján választanak új munkatársakat, üzletkötőket.

A portfóliókezelési szolgáltatással kapcsolatos részletekre feltétlenül térjünk ki - javasolja Nagy Attila. Tudjuk meg, mekkora belépési díjjal számolnak, milyen állományi díjat vonnak le számlanyitáskor. A belépési díj mértékét általában a különböző piacokon szükséges letéti díjak határozzák meg; azt azonban tudni kell, hogy a legnagyobb letéti igényű befektetésekhez sem kell 10 millió forint - hívja fel a figyelmet a szakértő. Az üzletkötési díjak mértéke mellett nagyon fontos információ az is, hogy milyen rendszerességgel történik üzletkötés a portfólión belül, azaz az adott díjat milyen rendszerességgel számítja fel a brókercég. A portfóliókezelés során felmerülő sikerdíj mértéke és számításának alapja is fontos információ a választásnál.

Nagy Attila azt javasolja a befektetőknek: mielőtt kiválasztják azt a szakembergárdát, akikre rábízzák megtakarításaikat, mindenképp keressenek fel több brókercéget, hallgassák meg a feltételeket, és ne például az ismerősök, rokonok tippjei alapján válasszuk ki azokat, akik a pénzünket kezelni fogják.

Fémes befektetések: mi van az aranyon túl?
Befektetők varázsgömbje: mi lesz velünk 2010-ben? 
Befektetés: jobb, ha nem a saját eszére hallgat 

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Az euró 297 forint is volt, de visszajött, a BUX és az OTP nem

2012. május 16., 17:35
Az euró 297 forint is volt, de visszajött, a BUX és az OTP nem

Izgalmaktól nem volt mentes a szerdai tőzsdenap sem, hatalmas kilengések, esések és megnyugvás váltogatták egymást. Az euró lezuhant a dollárhoz képest, majd magához tért, nagyjából ezt követte a forint is. A részvénypiacok nagyot estek reggel, majd a nyugat-európai indexek magukhoz tértek, a BUX viszont nem. Az OTP négy százalék feletti mínuszban is járt.

Τα λέμε!

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook