Devizahitelek: mindenki számára optimális megoldás nincs

2011. augusztus 11., 17:51

Augusztus 12-étől elérhető az árfolyamrögzítés a bajba jutott devizahitelesek számára és ennek kapcsán kiváncsiak voltunk, vajon hogyan látja ezt a lehetőséget a Magyar Bankszövetség

Hihetetlen mértékben megerősödött az utóbbi hetekben a svájci frank. A hiteleseket már az is komolyan érintette, amikor 200 fölé kúszott az árfolyam, nemhogy a jelenlegi, 260 körüli. Augusztus 12-étől elérhető az árfolyamrögzítés a bajba jutott devizahitelesek számára és ennek kapcsán kiváncsiak voltunk, vajon hogyan látja ezt a lehetőséget a Magyar Bankszövetség. Rögzíteni vagy nem rögzíteni? Az itt a kérdés.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint nem szabad elfelejteni, hogy a tárgyalások elsődleges célja a több mint egy éve érvényben lévő árverési és kilakoltatási moratórium megszüntetése volt, és ehhez kellett egy, a kormány számára is elfogadható kompromisszumos megoldást kialakítani. Mivel július elsejétől – még ha fokozatosan is – a moratórium megszűnik, az első célt sikerült elérni, ez ugyanis  gazdasági és társadalmi hatásait illetően egyaránt nagyon káros volt.

Rögzíteni vagy sem? Válaszút előtt a CHF-hitelesek>>
Nagy kérdés, ki veszi igénybe a felkínált lehetőségeket

A megállapodás a fizetési gondokkal küzdő adósok számára szándékozik segítséget nyújtani: egyrészt az árfolyamrögzítéssel, másrészt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának kötelezettségével. A bankok továbbra is biztosítják azokat a könnyítéseket, amelyekkel ügyfeleik fizetőképességét biztosítani lehet. Emellett az ún. árfolyamgát is segíthet elég nagy számú ügyfélkörben, elsősorban olyan esetekben, amikor az érintett ügyfelek élethelyzetében az előttük álló több mint 3 éves időszakban pozitív változás következik be.  A vezető tanácsadó szerint tudomásul kell venni, hogy a mai nagyon nehéz válságkörnyezetben optimális és mindenki számára kedvező megoldás nincs.

Müller János emlékeztetett rá, hogy az ún. adósmentő csomag a részvétel lehetőségét azok számára teszi lehetővé, akiknek nincs 90 napon túli törlesztési késedelme. Azok, akik 90 napon túli késedelembe estek, nem lehetnek részesei a rendszernek. A törvénynek vannak egyéb korlátozó feltételei is, például, hogy az igényt benyújtó csak 1 lakással rendelkezzen, amelyben maga is lakik, ezen kívül nem lehet részese más állami fizetéskönnyítő programnak, és a jelzáloggal terhelt ingatlanának értéke a hitelszerződés aláírásakor nem haladhatja meg a 30 millió forintot. Azt azonban a mai hektikusan és negatív irányban változó árfolyam-ingadozások mellett nem lehet megbecsülni, hogy a  rendszer adta lehetőséggel hányan fognak érni.

Az egyéni megállapodás a legjobb?

A vezető tanácsadó kiemelte, fontos, hogy az ügyfelek bankjukkal közösen részletesen tekintsék át az ügyfél vagy a háztartás anyagi helyzetét és annak várható alakulását a következő több mint 3 év során. Ez a megoldás tehát azoknak javasolható, akik nagy valószínűséggel 2015 január 1-jét követően képesek lesznek hitelüket a hátralévő futamidő végéig a szerződés eredeti feltételei alapján fizetni, és havi egyenlő részletekben tudják törleszteni a gyűjtőszámlán kamatokkal együtt felhalmozódott tartozást is.

Csúcsra jár a frank: mi legyen a hitelünkkel?

Vajon kinek érdemes az árfolyamrögzítést választania? Kinek nem? Segítség ez a hiteleseknek, vagy inkább veszít, aki ezt a lehetőséget választja? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel ezekben a hetekben a devizahitelek kapcsán. Bárhogy is döntsünk, alaposan mérlegeljünk előtte! Részletek>>

Amennyiben van reális lehetősége az ügyfélnek, akkor a Bankszövetség szerint mindenképpen a bankjával történő egyéni megállapodás javasolható. Egyrészt azért, mert ebben az esetben nem válik részesévé egy 3 évig tartó olyan rendszernek, amiből menet közben kilépni nem lehet, továbbá nem halmozódik föl olyan tartozása, amelynek mértékét a szerződés módosításának időpontjában megbecsülni nem lehet. Ez utóbbinak az az oka, hogy a gyűjtőszámlára kerülő hiteltartozás összegét két tényező határozza meg: a rögzített és napi piaci árfolyam mindenkori különbözete, és a mindenkori BUBOR alakulása. Egyik tényező mértéke sem prognosztizálható.

A bankok ki fogják bírni

Müller János kérdésünkre válaszként megerősítette, hogy a magyar bankrendszer stabil, tőkemegfelelési mutatója jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Emlékeztetett rá, hogy az Magyar Nemzeti Bank stressztesztje szélsőséges esetben vizsgálta bankjaink tűrőképességét 245, illetve a jövő év végéig 257 forintos CHF-árfolyam mellett is. Mindkét esetben biztosítottnak látták a rendszer stabil működését.

Likviditási szempontból a bankok a kockázati szempontból befogadható hitelkeresletet ki tudják elégíteni, figyelembe véve azt is, hogy az adott válsághelyzetben a vállalati és a lakossági hitelezés szintje egyaránt alacsony. Ugyanakkor a vezető tanácsadó szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2008 vége óta a válság a magyar bankok számára is okozott sokkot. A vállalati és lakossági hitelportfólió egyaránt romlott, megnőtt az értékvesztés és a céltartalékolás követelménye, és az elmúlt évben kivetett banki különadó az előbbi hatásokkal együtt gyakorlatilag nullára csökkentette a bankok adózás utáni jövedelmét 2010-ben.

Privátbankár - Szilágyi Balázs

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

2012. május 25., 17:00
Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Facebook