Bajt okozhat Kelet-Európában már az idén, ha a nyugat-európai bankok végül mégis csökkentik térségbeli hitelezési tevékenységüket - áll az egyik vezető londoni gazdaságkutató intézet elemzésében

A Lombard Street Research felidézi: a pénzügyi válság nyomán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rávette a Kelet-Európában aktív anyabankokat arra a kötelezettségvállalásra, hogy nem csökkentik hitelezési tevékenységüket. Eddig ez sikeresen működik is, ám valószínűtlen, hogy ez az állapot tartósan fennmarad - áll a cég szerdai elemzésében.

A Lombard Street Research szerint a kelet-európai kinnlevőségeknek leginkább kitett két bankrendszer, az osztrák és a belga kezdheti először a kihelyezési tevékenység szűkítését a térségben. Ausztria hazai össztermékének (GDP) 30 százalékát teszi ki az osztrák bankok kelet-európai követelésállománya; Belgium esetében ez arány 17 százalék - áll az elemzésben.

A cég szerint Lengyelország és Magyarország a két legvalószínűbb jelölt arra, hogy az anyabankok elkötelezettsége csökken velük szemben az idén, mindkét országban ugyanis 100 százalék feletti a betétállomány arányában mért kinnlevőségtömeg, és a nem teljesítő hitelek aránya kétszámjegyűre emelkedhet 2010-ben. A Lombard Street Research szerint a külföldi bankok hitelezési aktivitásának csökkenése a térség idei kilábalási esélyeit is ronthatja, tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság előtt a belső kereslet növekedését a magánszektorbeli hitelkiáramlás gyors bővülése táplálta. Ebből a szempontból a komoly gazdasági gyengeségekkel küszködő Magyarországon a legnagyobb a kockázat - áll a Lombard Street Research szerdai londoni elemzésében.

A londoni City más nagy házai sem zárják ki a nyugati anyabankok keleti elkötelezettségének csökkenését. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a kelet-európai bankrendszerekről e hónap elején kiadott elemzésében azt írta: várakozása szerint az idén valószínűleg "számos bankpiaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett".

A nagybefektetők várhatóan fenntartják térségbeli működésüket, esetleg valamelyest kiigazítják portfoliójukat. A kisebb bankhálózatokat üzemeltető befektetők azonban megfontolás tárgyává tehetik tevékenységüket, tekintettel a gazdasági kihívásokra és a növekedési dinamika várható korlátaira - állt a Fitch nemrégiben közölt londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint mindazonáltal csekély annak a valószínűsége, hogy az anyabankok hagynák tönkremenni közép-kelet-európai érdekeltségeiket, mindaddig, amíg nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak tevékenységüknek e térségben, különösen az EU-tagállamokban.

A Financial Times a múlt héten jóval derűlátóbb körképet közölt a térségi bankrendszerekről. A londoni gazdasági napilap szerint a közép-kelet-európai befektetésekkel bíró vezető bankok most már "arra fogadnak", hogy a térség az idén megkezdi a kilábalást a gazdasági válságból. Az olasz UniCredit például száz új fiók megnyitását tervezi Közép-Kelet-Európában, az osztrák Raiffeisen International internetes bankszolgáltatást indít, az Erste pedig csak Romániában - legnagyobb térségi piacán - hetven fiókot nyit.

Federico Ghizzoni, a UniCredit térségi igazgatója a Financial Timesnak azt mondta: nem számol azzal, hogy jelentős mértékben tovább emelkedne a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, mert a növekedési ütem már tavaly is lassult. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója egyenesen "sikersztorinak" nevezte Közép-Kelet-Európát, mondván: a nyugaton tevékenykedő bankok jelentős részével ellentétben "mi még mindig haszonnal működünk", annak ellenére, hogy milyen súlyos következményekkel járt a válság a térség gazdaságaiban.

Az adósoknak nincs pénze - a bankokat segítik
A nyugati bankoknak sikersztori Közép-Kelet-Európa
A banki ügyfelek a nyugdíjas éveikre tesznek félre
Megvonhatják a támogatást a bankok a leányaiktól 

MTI