Csupán "a kezdet végének" minősítik londoni elemzők Görögország pénzügyi kisegítését, hangsúlyozva, hogy az egyszeri csomag korántsem hosszú távú megoldás

Csupán "a kezdet végének" minősítik londoni elemzők Görögország pénzügyi kisegítését, hangsúlyozva, hogy az egyszeri csomag korántsem hosszú távú megoldás, és az euróövezet többi gyenge költségvetési és adóssághelyzetű tagállama is még bajba kerülhet.

A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég értékelése szerint bizonyos, hogy Görögországnak 2011-ben és 2012-ben még több pénzre lesz szüksége. A további segítségnyújtást azonban "kétségtelenül" újabb elhúzódó tárgyalások előzik majd meg, amelyeket erősödő piaci kilengések kísérnek.

Ráadásul Görögország kisegítésével elvvé válik a piac szemében, hogy más, súlyos bajban lévő eurótagállamok - Portugália, esetleg Spanyolország, sőt talán Olaszország is - hasonló segítségben részesül - áll az elemzésben.

Ha azonban Görögország végül mégis az euróövezet elhagyására kényszerül - még akkor is, ha kilépését "a tagság ideiglenes felfüggesztésének álcázzák" -, akkor egyértelművé válik hogy más olyan országok is kilépnek és leértékelik valutájukat, amelyek esetében valószínűtlen, hogy képesek elvesztett versenyképességük visszaszerzésére és közfinanszírozási rendszerük rendbetételére. Görögország távozása esetén a valószínűsíthetően erősödne a piaci nyomás az ilyen tagállamokon; Portugália és Spanyolország ezt máris érzékeli - áll a Lombard Street Research londoni elemzésében.
A ház szerint lehet, hogy a tényleges megoldást az jelentené, "ha Németország hagyná, hogy az euróövezet boldoguljon, ahogy tud".

Nagy árat fizetnek a görögök a hitelért

A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja szerint, tekintettel a következő három-négy évben várható görög finanszírozási igényekre, és arra, hogy Görögország piaci hozzáférése jelenleg korlátozott, három-négy évre szóló, 90 milliárd eurós pénzügyi csomag kellene a potenciális finanszírozási szükségletek fedezésére.

A cég felidézi, hogy a legutóbbi napok sajtóhírei 120 milliárd eurós készülő csomagot emlegettek. A Barclays Capital szerint azonban még egy ilyen mértékű pénzügyi kisegítés sem jelentené semmiképpen azt, hogy már nincs szükség az államháztartási kiigazításra. Mindössze annyit tenne lehetővé, hogy a görög kormánynak egyáltalán esélye legyen e kiigazítás végrehajtására, azáltal, hogy megfizethető költségű finanszírozási forráshoz jut, és így elkerülhető az azonnali törlesztésképtelenség - áll a Barclays Capital elemzésében.

A ház szerint Görögország gyakorlatilag elvesztette piaci hozzáférését - legalábbis olyan kamatokkal, amelyekkel fizetőképes országok juthatnak tőkéhez -, és valószínűleg legalább egy vagy két évig eltart, mire a görög kormány bebizonyítja a piacnak, hogy kiigazítási programja kivitelezhető.

Így az IMF/EU-csomag csak annak a szükséges, de önmagában korántsem elégséges feltétele, hogy az államháztartási kiigazítás egyáltalán végbemehessen - írták a Barclays Capital londoni elemzői.

A cég saját számításai szerint ahhoz, hogy Görögország helyreállíthassa fizetőképességét, a következő öt évben a hazai össztermék (GDP) 12,4 százalékának megfelelő kiigazítást kell végrehajtania elsődleges államháztartási egyenlegében.

Citybeli elemzők korábban a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe.

A JP Morgan bankcsoport ez év elején kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis "valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját" hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a ház elemzésében.

Görögország mint szuverén adós számára az elmúlt hét a katasztrofális hitelminősítői és piaci fejlemények sorozatával telt.

A Standard & Poor´s, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a hét elején agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - "bóvli" - szintre, "BB plusz"-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.

A görög leminősítés bejelentés után meredek emelkedéssel soha nem látott szintre, jóval 900 bázispont fölé - a vezető euróövezeti tagállamok átlagának több mint a tízszeresére, fejlődő országokra jellemző magasságba - emelkedett a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása Londonban, jóllehet a görög CDS-díjszabások a hét második felében, a formálódó EU/IMF-csomag híreire már jelentősen csökkentek.

A CMA DataVision, a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.

Vihar előtti csend Athénban?
Görögország berántja a szomszédait? 
Tőzsde: emelkedést hoztak a görögök
Ma vagy holnap pont kerül a görög-ügy végére
Görög csomag: csillagászati összegek röpködnek

MTI