1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Inkább a munkanélküliség, mint a költözés

Inkább a munkanélküliség, mint a költözés

2010. szeptember 10., 18:00

A munkanélkülivé válás elkerülése érdekében a magyar lakosság inkább vállalja a többletmunkát vagy a rosszabb munkakörülményeket, mint a munka miatti költözést – derül ki a TÁRKI kutatásából

A munkanélkülivé válás elkerülése érdekében a magyar lakosság inkább vállalja a többletmunkát vagy a rosszabb munkakörülményeket, mint a munka miatti költözést – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.

Ha nem lenne munkája, a foglalkoztatottak fele (52%) hajlandó lenne napi 10 óránál hosszabb ideig dolgozni, harmada (33%) pedig akár rossz munkakörülmények között is dolgozna, de csak negyedük (25%) lenne kész más településre költözni azért, hogy munkája legyen.

A háromféle áldozat vállalására eltérőn hat a munkanélküliségtől való nagy félelem vagy annak teljes hiánya. Akik egyáltalán nem, illetve akik nagyon félnek attól, hogy munkanélkülivé válnak, azok az átlagosnál hajlamosabbak sokat, illetve rosszabb munkakörülmények között dolgozni. Ezzel szemben még a munkanélkülivé válás réme sem ösztönöz költözésre: nincs ugyanis számottevő különbség a munka miatt költözésre hajlandók arányát tekintve a munkanélküliségtől nagyon tartók és az ettől egyáltalán nem félők körében.

A válaszadók neme és lakóhelyük településtípusa szerint némi eltérést találunk az egyes csoportok között. A hosszabb munkaidőt a férfiak a nőknél (61% és 44%), a városiak a falusiaknál (megyeszékhelyen élők 63%-a, a városiak 62%-a, a budapestiek 60%-a, a községben élők csupán 44%-a) hajlamosabbak vállalni.

Rosszabb munkakörülmények között nem dolgoznának a budapestiek és a közép-magyarországi régióban élők (az átlagos 33%-kal szemben csupán 16% és 14%-uk lenne erre hajlandó).

Munkanélkülivé válás esetén költözésre az átlagosnál (25%) valamivel nagyobb mértékben hajlana az, aki az észak-magyarországi (36%), a nyugat-dunántúli (32%) vagy az észak-alföldi (30%) régióban, illetve megyeszékhelyen (34%) lakik.

Magyarországon fel kell tárni az alacsony foglalkoztatottság okait, és fel kell mérni az érdemi változtatás lehetőségeit - mondta Andor László EU-biztos. Mint mondta: üdvözli a magyar kormány dinamikus munkahelyteremtő törekvéseit, és a kormány, az ellenzék, a szakszervezetek és a munkaadók közös feladata, hogy - magasabb foglalkoztatási szinttel - egy új foglalkoztatási modell jöjjön létre. Hozzáfűzte: ez a stratégia illeszkedik az Európai Unió (EU) következő tízéves, átfogó gazdaságpolitikai stratégiájához, az EU 2020-hoz is, amelynek egyik célja a 20-64 évesek körében a foglalkoztatási szint jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra emelése.

MTI, Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook