A világ legtöbb aranyát Manhattan pénzügyi negyedében, a New York-i Szövetségi Tartalékbank szuperbiztos föld alatti trezorjában őrzik A világ legtöbb aranyát - 190 milliárd dollár értékű, 7 ezer tonnányi rúdaranyat - Manhattan pénzügyi negyedében, a New York-i Szövetségi Tartalékbank szuperbiztos föld alatti trezorjában őrzik. A többhetes előzetes bejelentkezés alapján és alapos átvizsgálás után bárki által látogatható széfet még egyszer sem kísérelték meg kirabolni azóta, hogy 1924-ben megépítették - mondta el az MTI-Pressnek a bank egy illetékese.
Az egyenként 12,2 kilogrammos, 360 ezer dollár értékű aranyrudakból 533 ezer darabot tárolnak a föld felszíne alatt 24 méterrel kialakított teremben. A 122 elkülönített tároló helyiségben felhalmozott kincsnek csak töredéke az Egyesült Államok tulajdona, 90 százaléka külföldi országoké, központi bankoké és nemzetközi intézeteké. A New York-i Szövetségi Tartalékbank az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbank-rendszer (Federal Reserve, Fed) 12 regionális fiókjának egyike.
"Az arany ellenállhatatlan" - ez a Goethe-idézet fogadja a több méter vastag, acélszerkezetű falakkal körülvett trezorba lifttel leereszkedő látogatókat.
A világ monetáris aranykészletének 22 százalékát őrző terembe egyetlen bejárat vezet: az érdeklődők egy 90 tonnás acélhengerbe vágott, 3 méter hosszú járaton keresztül juthatnak be. A kívülről kézi erővel, egy nagy kerék elforgatásával működtethető henger függőleges tengelye mentén fordul el a 140 tonnás vasbeton keretben. Az idő- és kombinációs zárakkal nyíló hengert - amely lég- és vízmentesen lezárja a széfet - csak több banki alkalmazott egyszerre tudja kinyitni, senki sem ismeri az összes kódot. A mechanikusan forgatható hengert nem veszélyezteti áramkimaradás, és az egész trezort zárt láncú kamerahálózat felügyeli. A veszély esetén működésbe lépő biztonsági rendszer a föld alatti járatokat és a bank kijáratait alig 25 másodperc alatt lezárja.
A teremben világoskékre festett rácsos ajtók mögött hevernek az aranykészletek, amelyek döntő része 36 külföldi ország tulajdonában van. Az ajtókon nincsenek országnevek, csak számok. Az Egyesült Államok aranykészletének nagy részét nem itt, hanem a Kentucky állambeli Fort Knoxban, illetve a New York állambeli West Pointban őrzik. Kisebb amerikai aranykészlet található továbbá Denverben, Philadelphiában és San Franciscóban. Az Egyesült Államoknak összesen 236 milliárd dollárnyi aranykészlete van, ebből minden egyes amerikaira 777 dollárnyi érték esik.
A dél-manhattani széfben őrzött, 99,5 százalékos tisztaságú aranyrudak nagy részét a XX. században, főleg a második világháború után öntötték, a trapéz keresztmetszetűeket külföldön, a téglalap keresztmetszetűeket az Egyesült Államokban.
A külföldi országok azért választották a New York-i bankot aranytartalékaik tárolásához, mert széfje különleges biztonságú, és mert a világ egyik vezető pénzügyi központjában található. Ugyancsak szerepet játszik az Egyesült Államok stabilitása és gazdasági ereje.
Amikor 1924 szeptemberében megnyílt a New York-i Fed, a külföldi letétek nagysága mindössze 26 millió dollár volt. Ez az összeg 1931-ig 458 millióra növekedett, a nagy depressziónak nevezett gazdasági válság nyomán viszont - a külföldi kormányok elvesztették bizalmukat a nemzetközi pénzügyi rendszer működésében, és szükségük volt aranytartalékaikra - 1935-ig 9 millió dollárra apadt. A második világháború fenyegetése azonban megfordította a trendet, 1936 és 1939 között több mint egymilliárd dollárnyi aranyat helyeztek el a banknál, és a háború végéig, 1945-ig a készlet nagysága elérte a 4 milliárd dollárt, majd 1971-re 14 milliárd dollárra nőtt. Ezek a számok a bank hivatalosan rögzített árfolyama alapján számolt adatok; ez az árfolyam az utóbbi 200 évben mindössze négyszer változott, legutóbb 1973-ban, amikor a ma is érvényes 42,22 dolláros unciánkénti árfolyamot állapították meg. A piaci ár ennek többszöröse (meghaladja a 900 dollárt), így ma már egyetlen állam sem értékesíti aranyát a hivatalos banki árfolyamon, amelyet csak könyvelési célra használnak.
A látogatók - akik nem fényképezhetnek, semmilyen elektronikus eszközt nem vihetnek magukkal, sőt még a jegyzetfüzetet is le kell tenniük a bejáratnál - a trezorban megérinthetnek néhány aranyrudat az egyik tároló helyiség rácsán keresztül. Láthatják azt a hatalmas mechanikus mérleget is, amelyet a banki alkalmazottak ma is használnak a tranzakciók idején az arany leméréséhez. A legendás pontosságú mérleg egy rizsszem súlyát is ki tudja mutatni.
A New York-i Fed nem csak arról híres, hogy széfjében tárolják a legnagyobb aranykészletet, hanem arról is, hogy ott semmisítik meg a forgalomból kivont, elhasználódott dollárbankókat. Naponta mintegy 105 millió dollárnyi papírpénz darálnak le; korábban elégették a pénztömeget, ma már felaprítják. Az egydolláros bankjegyeket átlagosan 18-22 hónap használat után vonják ki a forgalomból, míg a 100 dollárosok csak 8-10 év alatt kopnak el.
A bank földszinti kiállítási terében több remek dollárhamisítványt is meg lehet tekinteni, olyanokat, amelyek csak a csúsztatható nagyítólapok segítségével különböztethetők meg a mellettük levő valódiaktól. A bank numizmatikai gyűjteményének különleges darabjai között látható a világ legdrágább pénzérméje, egy 1993-as Double Eagle 20 dolláros, amelyet a Sotheby´s 2002-es aukcióján valamivel több mint 7 millió 590 ezer dollárért értékesítettek. Ugyancsak ki van állítva egy arany százkoronás érme az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből Ferenc József császár arcképével.
A New York-i Szövetségi Tartalékbank mészkőből és homokkőből emelt 14 emeletes épülete elüt a környező felhőkarcolók modern acél és üveg szerkezeteitől. A trezor és a benne tárolt arany súlyát semmilyen mesterséges alap nem bírná el, ezért a manhattani alapkőzeten nyugszik. A Liberty Street 33. alatti olasz reneszánsz stílusú építményt - amelyet a XV.. századi gazdag firenzei családok palotáinak mintájára terveztek - 1980-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Titkos "összeesküvés" a dollár ellen
Az oroszok ontják az aranyat
Aranyat érő befektetések: mit válasszunk?
Aranyérmék: nagy tételnél nem érdemes aprózni
Az egyenként 12,2 kilogrammos, 360 ezer dollár értékű aranyrudakból 533 ezer darabot tárolnak a föld felszíne alatt 24 méterrel kialakított teremben. A 122 elkülönített tároló helyiségben felhalmozott kincsnek csak töredéke az Egyesült Államok tulajdona, 90 százaléka külföldi országoké, központi bankoké és nemzetközi intézeteké. A New York-i Szövetségi Tartalékbank az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbank-rendszer (Federal Reserve, Fed) 12 regionális fiókjának egyike.
"Az arany ellenállhatatlan" - ez a Goethe-idézet fogadja a több méter vastag, acélszerkezetű falakkal körülvett trezorba lifttel leereszkedő látogatókat.
| Szinte biztos, hogy a Fed trezorjában lévő készlet a világon a legnagyobb - azért csak szinte, mert a svájci bankok nem adnak jelentést a náluk lévő aranykészletek nagyságáról. A Fednél felhalmozott mennyiség mindenesetre a legnagyobb ismert készlet a világon. |
A teremben világoskékre festett rácsos ajtók mögött hevernek az aranykészletek, amelyek döntő része 36 külföldi ország tulajdonában van. Az ajtókon nincsenek országnevek, csak számok. Az Egyesült Államok aranykészletének nagy részét nem itt, hanem a Kentucky állambeli Fort Knoxban, illetve a New York állambeli West Pointban őrzik. Kisebb amerikai aranykészlet található továbbá Denverben, Philadelphiában és San Franciscóban. Az Egyesült Államoknak összesen 236 milliárd dollárnyi aranykészlete van, ebből minden egyes amerikaira 777 dollárnyi érték esik.
| A Fed önmagában az arany tárolásáért nem kér díjat a külföldi országoktól. Ha azonban a trezorban meg kell mozdítani egy aranyrudat, a műveletért azonnal kezelési költséget számítanak fel. |
A külföldi országok azért választották a New York-i bankot aranytartalékaik tárolásához, mert széfje különleges biztonságú, és mert a világ egyik vezető pénzügyi központjában található. Ugyancsak szerepet játszik az Egyesült Államok stabilitása és gazdasági ereje.
Amikor 1924 szeptemberében megnyílt a New York-i Fed, a külföldi letétek nagysága mindössze 26 millió dollár volt. Ez az összeg 1931-ig 458 millióra növekedett, a nagy depressziónak nevezett gazdasági válság nyomán viszont - a külföldi kormányok elvesztették bizalmukat a nemzetközi pénzügyi rendszer működésében, és szükségük volt aranytartalékaikra - 1935-ig 9 millió dollárra apadt. A második világháború fenyegetése azonban megfordította a trendet, 1936 és 1939 között több mint egymilliárd dollárnyi aranyat helyeztek el a banknál, és a háború végéig, 1945-ig a készlet nagysága elérte a 4 milliárd dollárt, majd 1971-re 14 milliárd dollárra nőtt. Ezek a számok a bank hivatalosan rögzített árfolyama alapján számolt adatok; ez az árfolyam az utóbbi 200 évben mindössze négyszer változott, legutóbb 1973-ban, amikor a ma is érvényes 42,22 dolláros unciánkénti árfolyamot állapították meg. A piaci ár ennek többszöröse (meghaladja a 900 dollárt), így ma már egyetlen állam sem értékesíti aranyát a hivatalos banki árfolyamon, amelyet csak könyvelési célra használnak.
A látogatók - akik nem fényképezhetnek, semmilyen elektronikus eszközt nem vihetnek magukkal, sőt még a jegyzetfüzetet is le kell tenniük a bejáratnál - a trezorban megérinthetnek néhány aranyrudat az egyik tároló helyiség rácsán keresztül. Láthatják azt a hatalmas mechanikus mérleget is, amelyet a banki alkalmazottak ma is használnak a tranzakciók idején az arany leméréséhez. A legendás pontosságú mérleg egy rizsszem súlyát is ki tudja mutatni.
A New York-i Fed nem csak arról híres, hogy széfjében tárolják a legnagyobb aranykészletet, hanem arról is, hogy ott semmisítik meg a forgalomból kivont, elhasználódott dollárbankókat. Naponta mintegy 105 millió dollárnyi papírpénz darálnak le; korábban elégették a pénztömeget, ma már felaprítják. Az egydolláros bankjegyeket átlagosan 18-22 hónap használat után vonják ki a forgalomból, míg a 100 dollárosok csak 8-10 év alatt kopnak el.
A bank földszinti kiállítási terében több remek dollárhamisítványt is meg lehet tekinteni, olyanokat, amelyek csak a csúsztatható nagyítólapok segítségével különböztethetők meg a mellettük levő valódiaktól. A bank numizmatikai gyűjteményének különleges darabjai között látható a világ legdrágább pénzérméje, egy 1993-as Double Eagle 20 dolláros, amelyet a Sotheby´s 2002-es aukcióján valamivel több mint 7 millió 590 ezer dollárért értékesítettek. Ugyancsak ki van állítva egy arany százkoronás érme az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből Ferenc József császár arcképével.
A New York-i Szövetségi Tartalékbank mészkőből és homokkőből emelt 14 emeletes épülete elüt a környező felhőkarcolók modern acél és üveg szerkezeteitől. A trezor és a benne tárolt arany súlyát semmilyen mesterséges alap nem bírná el, ezért a manhattani alapkőzeten nyugszik. A Liberty Street 33. alatti olasz reneszánsz stílusú építményt - amelyet a XV.. századi gazdag firenzei családok palotáinak mintájára terveztek - 1980-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Titkos "összeesküvés" a dollár ellen
Az oroszok ontják az aranyat
Aranyat érő befektetések: mit válasszunk?
Aranyérmék: nagy tételnél nem érdemes aprózni
MTI, Privátbankár
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
