A korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be a Fidesz: a kormányzást tulajdonképpen a párt parlamenti frakciója irányítja
Az elemzés szerint a törvényalkotási kezdeményezés formálisan is elkerült a kabinettől. Az elemző cég szerint ez a folyamat az önkormányzati választásokig biztosan eltart, mivel ez az új rendszer "minimalizálja az esetleges ellenőrizetlen kormányzati aktivitásból adódó politikai károkat", és utalnak a korábbi kabinetek számos, idő előtt kiszivárgott kormányzati ötleteire.
Az elemzés szerint Orbán Viktor miniszterelnököt két ok is arra vezérelte, hogy ne a kormányon keresztül gyakorolja hatalmát. Pártja szinte minden területen kész javaslatokkal kezdte a kormányzást, és villámgyorsan nekikezdett ezek megvalósításának, az első ok tehát a gyorsaság lehetett - szögezték le. Hozzátették: a második pedig "a bizalom hiánya", hiszen - emlékeztetnek rá - már a választások előtti hírek is arról szóltak, hogy a Fidesz legalább főosztályvezetői szintig akarja lecserélni az állományt, vagyis nem bízik a kormányzati apparátusban.
"Az pedig, hogy a kormány két hónapos működését követően sem készített az Országgyűlés és a kormány második félévére vonatkozó munkatervet (legalábbis ilyen nem került nyilvánosságra), a modell hosszú távú alkalmazására utalhat" - szögezték le.
A Policy Agenda szerint az új modellben felértékelődik a frakcióvezető, Lázár János szerepe, aki "a miniszterelnök akaratának megvalósítójaként szerepel a parlamentben, illetve a közvélemény előtt". Az elemzés szerint a modell hosszú távú működtetésének a következménye lehet a Fideszen belül a frakcióvezetésben résztvevők befolyásának növekedése.
Az elemzőcég által készített statisztika szerint a kormány két hónap munka után mindössze 12 törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, "ezzel az elmúlt hat kormány közül a legalacsonyabb aktivitást mutatják, ami azért is feltűnő, mert ebben az időszakban volt a legmagasabb a beadott törvényjavaslatok száma".
A számok alapján leszögezik: a mostani kormánypártok (a Fidesz és a KDNP) toronymagasan a legaktívabbnak bizonyultak az elmúlt négy parlament kormánypárti frakcióihoz képest, ugyanakkor a jelenlegi kabinet a legpasszívabb a benyújtott parlamenti kezdeményezések száma alapján.
"Az 1998-ban alakult Orbán-kormány első két hónapjában a kormánypártok és a kormány által tett kezdeményezések ötvennyolc százalékát nyújtotta be a kormány, a Medgyessy-kormány idején ez az arány ötvenöt százalék, a 2006-os Gyurcsány-kormány idején pedig hetvenhat százalék volt. Ezzel szemben a 2010-es Orbán-kormány idején a vizsgált időszakban a kezdeményezések nyolcvannégy százaléka a kormánypártokhoz, és csak tizenhat százaléka kötődik a kormányhoz" - írták.
A Policy Agenda szerint a jogalkotási tevékenységét nézve a két Orbán-kormány volt a legpasszívabb a kormányzás kezdeti időszakában. Azonban - teszik hozzá - amíg 1998-ban az elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt indult nehézkesen a kormányzati munka, addig a mostani kormány eddigi visszafogottsága valószínűleg azzal magyarázható, hogy az önkormányzati választásokig a Fidesz nem akarja megkockáztatni, hogy a kormányzati apparátus által elkövetett hibák miatt magyarázkodni kényszerüljön, s veszítsen jelentős támogatottságából.
A mostani kormányzati szerkezetből az önkormányzati választások után két forgatókönyvet valószínűsítenek: az egyik, hogy felgyorsul a kormányzati döntéshozatali rendszer, a minisztériumokon belül sikerül hatékony szakpolitikai egyeztetéseket folytatni. Ezt a lehetőséget erősíti a közigazgatási államtitkári poszt újbóli létrehozása, ezáltal hatékonyabb lehet a tárcák közötti munka.
A másik forgatókönyv szerint éppen ennek ellenkezője történik: már a minisztériumokon belül kioltják egymást az egyes szakpolitikai javaslatok, vagyis nehézkesen készülnek el a jogszabálytervezetek, s a kormány munkája nem fog felpörögni.
MTI
Címlapon
Varga Mihály elárulta, mennyi pénzt hozhat az IMF
Az IMF–EU-megállapodás nyomán létrejövő pénzügyi biztosíték lehetőséget teremt arra, hogy a forintárfolyam stabilizálódjon, az állampapírhozamok csökkenjenek, s így több tízmilliárdos megtakarítás jelentkezzen a büdzsében – mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Szárnyakat adunk vágyainak
- Mit tegyen, aki bankkártyával vett Malév jegyet?
- Még ki sem hűlt a Malév, a konkurencia máris beindult
- Orbán: nem lehetetlen a Malév újraindulása
- Járatok törölve, reggel hatkor leállt a Malév
- Sajtóhírek szerint a kínaiaknak nem kell a Malév
- Letérdelt a Malév: kihirdették a rendkívüli moratóriumot
- Mit érdemel az az utas, aki a Malévtól vett repülőjegyet?
- Melyik lesz a Malév utolsó járata?
- A kormány felkészült a Malév esetleges leállására
- Nyugdíjtrükk és elbocsátások: nem csak a Malév szenved
- A Malév működésének finanszírozása január végétől ellehetetlenül
- Megágyaztak a Malév csődjének: reggel 7 óta kiemelt jelentőségű a társaság
Legfrissebb híreink
- Putyin beszámoltatta a Gazprom vezéreit
- Több mint egymillióan tartoznak az adóhatóságnak
- Csak 13 Malév-gép indult volna ma, rend van Ferihegyen
- Nem vették a szeszt tavaly év végén a magyar vásárlók
- Pluszban végzett a BUX, visszapattant a 290-ről az euró
- Új légitársaságot alapítana az állam a Malév romjain
- Orosz atomerőmű építésébe száll be a Ganz
- Kicsit javítottak a görögök az államháztartásukon
- Kisvárosnyi ember kerülhet utcára a Malévtől, de jön a Ryanair (videóval)
- Óvatosan az OTP-vel! (Erste elemzés)
- Ne féljünk az államcsődtől, mert az jót hozhat nekünk
- Bekeményített a NAV: nem úszták meg a mulasztók
- Öveket becsatolni: már nem Orbán Viktor mozgatja a forintot
- Befolyásolhatták a Tibort: berágtak a svájciak
- Még ki sem hűlt a Malév, a konkurencia máris beindult
- A Hiltonban beváltható az Erzsébet-utalvány, a Tesco-ban nem
- Új légitársaságot alapítana az állam a Malév romjain





_fill_200x116.jpg)










