Míg a világgazdaság egyértelműen elindult a kilábalás útján és eluralkodott az optimizmus, addig Magyarország lassan tér csak magához. Nem meglepő, hogy a befektetők inkább a biztonságosabb befektetések után érdeklődnek

Míg a világgazdaság egyértelműen elindult a kilábalás útján és eluralkodott az optimizmus, addig Magyarország lassan tér csak magához. Nem meglepő, hogy a befektetők inkább a biztonságosabb befektetési formák felé fordulnak, melyek a kockázati szint mérséklése mellett sem veszítik el a többlethozam lehetőségét. Az adókedvezmények miatt a magyar befektetők a biztonság mellett a hosszú távú megtakarítások felé fordulhatnak - derült ki a K&H Alapkezelő mai sajtótájékoztatóján.

Mai sajtótájékoztatóján a K&H Alapkezelő kitekintést adott a nemzetközi és hazai pénzügyi helyzet aktuális folyamataira és ezzel együtt szó esett a 2010-es várakozásokról is, illetve hogy a befektetők milyen lehetőségek előtt állnak.

Kitekintés
A gazdaságélénkítés árát meg kell fizetni

A K&H alapkezelő szerint a világgazdaságban javuló növekedési kilátásokkal kell számolnunk, a piacokon ismételten eluralkodott az optimizmus, ami vélhetően betudható az ipari adatok javulásának is. A piacok egyelőre mégis kivárnak - vélik az alapkezelőnél. Horváth István befektetési igazgató szerint meggyőzően  folytatódik a kilábalás, kibontakozóban van a fellendülés. A gazdaságpolitika világ szinten összehangoltan reagált, "tövig nyomta a gázpedált", amikor szembesült a válság méretével, az ekkor meghozott döntések pedig ma már éreztetik kedvező hatásukat. 

A fellendülés ára

A K&H globális üzleti bizalmi indexe 2009 ősze óta tartósan 50 pont felett van, ami jelzi: a vállalatvezetők folyamatosan egyre bizakodóbbak. A világ fejlett országaiban a példátlan élénkítési programok tehát meghozták gyümölcsüket, a vállalatok nagy része kimászik a gödörből. Ami szintén bizakodásra ad okot, hogy a fejlett országokban a fogyasztás is bővülni kezdett az elmúlt évek mélypontjai után (a fogyasztói bizalmi indexek mind az eurózónában, mind pedig az Egyesült Államokban és Japánban is emelkednek, és ez valós vásárlásokban is lecsapódik). A feltörekvő országok, Kína és India pedig továbbra is a világgazdaság motorjai maradnak. Ugyanakkor Horváth István arra figyelmeztet, hogy "a kormányoknak rá kell lépnie lassan a fékre, mert különben leszabadulnak az inflációs félelmek, és a számlát is vissza kell egyszer fizetni". Ennek egyik látványos jele, hogy az felgyorsuló inflációt Kína már most az eddig olcsó hitelek felvételének szigorításával próbálja megfékezni.

Kérdőjelek 2010-re

Az optimizmus ellenére is a K&H több kérdőjellel is számol 2010-re. Az egyik, a már említett gazdaságélénkítés ára, vagyis a magas államadósságok. A krízis előtti 70-80%-os szint a válság hatására szinte mindenhol 100% felé emelkedett a fejlett világban (összehasonlításképp: a maastrichti kritérium 60%-os államadósságot ír elő). 2010-ben a K&H arra számít, hogy a nagyobb jegybankok csökkentik likviditásukat, és ezzel párhuzamosan emelhetik alapkamataikat. A harmadik rizikófaktor pedig a már említett gyorsuló infláció.


Biztató jelek
Magyarország: lassú kilábalás, gyenge kereslet

A magyar gazdaság 2009-ben rossz adatokat produkált, a fogyasztás még mindig gyenge, a válság előtti szigorítások után a krízis okozta megszorítások miatt is drámaian visszaesett a fogyasztás szintje. Horváth István szerint a bankok ma már nyitottabbak a háztartások hitelezését illetően, de a hitelfelvételi kedv elmarad a  2008 előtti szinttől. A magyar háztartások inkább hitelt törlesztenek, mint hogy újabbakat vennének fel. A gyenge fogyasztás a munkanélküliség magas szintjével is magyarázható. A K&H lassú kilábalásra számít, 2009-re 0% közeli GDP-növekedést várnak, inkább enyhe pluszt, mint mínuszt - mondta el Horváth. 2011-re az  alapkezelő viszont már erőteljes növekedést vár, 4% körülit.

A magyar gazdaságpolitika korlátai a jövőben

A hét kérdése: Önnek mi lenne az első lépése kormányfőként? Szavazzon!

Horváth szerint ebben a helyzetben örömteli, hogy 2 év után végre bővült a magyar ipar. Ez megalapozhatja az alapkezelő által várt kiugróan jó 2011-es GDP előrejelzést. További kedvező fejleménynek nevezte a költségvetés helyzetét, mely sokat javult a megszorítások hatására. A külső egyenleg javulása is bizakodásra ad okot, a magyar államdósság az egyik legjobb lehet az unióban (igaz, Magyarországnak nem is nagyon volt saját forrása nagyívű gazdaságélénkítő programok végrehajtására). A K&H szerint a stabil forintárfolyam is jelzi, hogy a jegybank hamarosan a kamatcsökkentési ciklus végére érhet.




A magyar gazdaságpolitika jövőjét illetően sok a kérdőjel a választások miatt - utalt rá a befektetési igazgató. Ugyanakkor három olyan tényezőt is felsorolt, melyek korlátokat jelenthetnek a következő kormány számára: teljesítenünk kell az IMF vállalásokat, kordában kell tartani az államadósságot és az euró bevezetés kritériumaira is oda kell figyelnünk.

Megtakarítások, befektetések

Mint Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, a befektetési alap piac 2009 első felében csökkent, ezzel párhuzamosan kevés volt az új kibocsátás is. Emlékezhetünk rá, hogy 2009 elején a bankok kamatkereső ügyfélstratégiája (magas kamatozású banki betétek) elszívta a befektetőket a befektetési alapoktól. Ezt a fajta stratégiát váltotta fel  a tavalyi év második felében a befektetők nagy része és tolódott inkább az alapok fele. A második félév a kétszámjegyű hozamok a részvénymentes pénzpiaci, illetve tőke- és hozamvédett alapokról szólt. Zobor Zsuzsanna szerint ugyanakkor a magas hozamok nem szédítették meg a befektetőket, továbbra is az óvatosság és a biztonságra törekvés volt a legjellemzőbb a hazai befektetők körében, mint megjegyezte a "befektetők nem mozdultak".



2009 a K&H Alapkezelő számára is fontos év volt, hiszen nagy volumenben jártak le tőke- és hozamvédett alapok a 2006 szeptember 1-től bevezetett kamatadó előtti hajrá eredményeként. A válság miatt ezek az alapok extra hozam nélkül maradtak, az alapkezelő ezért 20 ilyen tőke- és hozamvédett alapjából (123 milliárd forint értékben) 13-at nyílt végűvé alakított át (mintegy 105 milliárd forint értékben), hogy a befektetők megtarthassák kamatadómentességüket. Az alapkezelő beszámolója szerint a várt 50% helyett 66%-uk a "bent maradás mellett" döntött, ami jóval magasabb szám a piaci átlagnál. E mellett a K&H új kibocsátásokat is végrehajtott, a sajtótájékoztató egyik apropója éppen az volt, hogy az alapkezelő kibocsátotta 100. zártvégű származtatott alapját. Az alapkezelőnél 8 új tőke- és hozamvédett alap jegyzése zajlott le összesen 20 milliárdos volumennel.

Adókedvezmények - újabb lendület?

Nézze meg választási rovatunkat és értékelje Ön is a miniszterelnök-jelölteket!

Az igazgatónő szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy van létjogosultsága a garantált alapoknak a befektetői portfóliókban, hiszen a tőke- és hozamvédett alapok jól vizsgáztak a válság idején is - illetve megadták a termékcsoporttól elvárt biztonságot is. Fontos szempont továbbá a kiszámíthatóság is, ami ezekhez a befektetési formákhoz társul. Zobor elmondta, hogy nem számítanak a betéti kamatok emelkedésére, így a garantált alapoknak nem kell ezekkel versenyeznie - hasonlóan a 2009 eleji időszakhoz. ezen tulajdonságai miatt a garantált alapok 2010 slágertermékei is lehetnek a befektetési piacon - mondta Zobor Zsuzsanna.



A tőke- és hozamvédett alapok jelenleg a hazai befektetési piac 15%-át teszik ki, ezzel a második legnagyobb kategória a pénzpiaci alapok után. Kiemelte, a "hazai befektetők szeretik előre látni, hogy az adott befektetés legjobb és legrosszabb esetben milyen hozamot hoz", a garantált alapoknál pedig megvan rá a lehetőség, hogy a kockázati szint mérséklése mellett nem veszítjük el a többlethozam lehetőségét. Zobor Zsuzsanna szerint ráadásul a tartós befektetési számlákhoz kapcsolódó adókedvezmény újabb lökést adhat a garantált alapok piacának. Ugyan most még a felhalmozás ideje tart, január 4. óta 5000 ügyfél nyitott ilyen számlát a cégnél, 13 milliárd forintos volumenben.

Az igazgatónő ezek mellett elmondta, hogy szerinte 2010 a "tanácsadás éve lesz", felértékelődik az ügyfelekkel folytatott kommunikáció, a válság egyik tanulsága, hogy "az ügyfeleknek tudniuk kell, mit vásárolnak" illetve előtrébe kerülnek majd a hosszú távú megtakarítások.

Nőtt a befektetési alapok vagyona 
Zseniálisan teljesített a kötvénypiac
A görögök megkapják, amit kérnek
A nők jobban bánnak a pénzzel 
Dől a pénz: megint nyerésben a befektetési alapok
A válság előtti időket idézik a befalapok

Zsiborás Gergő

Privátbankár