Az EU és Magyarország viszonya kölcsönös, Brüsszelnek sem érdeke, hogy a hitelprogram akadozása miatt bajba jusson egy tagállam, és lavinát indítson a pénzpiacokon. Ugyanakkor az IMF-fel karöltve a hitelezők valószínűsíthetően taktikát váltanak: a célpont viszont már nem bankadó lesz?

Az EU és Magyarország viszonya kölcsönös, Brüsszelnek sem érdeke, hogy a hitelprogram akadozása miatt bajba jusson egy tagállam, és lavinát indítson a pénzpiacokon - derül ki a Saxo Bank szerkesztőségünkhöz eljuttatott összegző elemzéséből.

Magyarországnak az EU-IMF tárgyalások megszakadása jelentős gondot okozhat, egyrészt mivel a hitelprogramot sokan külső politikai horgonyként értelmezték, másrészt mivel Magyarország decemberig, egy új kétéves megállapodás megkötéséig szívesen meghosszabbította volna a szerződést.  A Saxo Bank szerint az októberben esedékes önkormányzati választások közeledtével a kormányt inkább foglalkoztatják a közeli politikai célok, mint a gazdasági stabilitás.

Újrakötési kockázat?
Továbbra is az a véleményünk, hogy Magyarországnak a hitelek szerkezete és a devizatartalékok jelentős, 2010 májusában közel 40 milliárd dollárt kitevő összege miatt nem kell a közeli idősíkon újrakötési kockázattal szembesülnie. Magyarországon a rövidlejáratú külső hitelek összege viszonylag alacsony; általános vélekedés szerint a devizatartalékok rendelkezésre állása miatt kevésbé van spekulatív támadásnak, illetve külső megrázkódtatásnak kitéve egy olyan ország, ahol a nemzetközi tartalékoknak a rövidlejáratú külső hitelállományhoz viszonyított aránya elég magas. Ennek dacára az EU/IMF tárgyalások elakadása nyomán jelentősen erősödik annak a kockázata, hogy Magyarországnak a hitelek refinanszírozása során a jövőben feszültségekkel kell számolnia.

Ha az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások nem térnek vissza a rendes kerékvágásba, Magyarország alól kikerül egy fontos biztonsági háló, így csak drágábban fog hitelhez jutni, ami veszélyes helyzet, mert az ország hatalmas államadósság terhét kénytelen cipelni (80%-os GDP arányos államadósságával Magyarország az EU-ban a negyedik helyen állt 2009 végén - az is, igaz, hogy az unióban a legtöbb tagállam államadóssága aggasztó méreteket öltött).

Nyomás nehezedhet a bankokra is

Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron!

Ha a forint gyengesége kitart, a bankok is nyomás alá kerülhetnek. A svájci frankban denominált hitelek hatalmas állománya folytán erőteljesen megemelkedhet a bankoknál a bedőlő hitelek száma. A háztartások kettős szorítás fojtogatja: a magyar forint az (év során a vezető devizák közül eddig legrosszabban teljesítő) euróhoz képest egyéves mélypontot ért el. Ezzel párhuzamosan a svájci frank az euróval szemben 9%-ot erősödött, és árfolyamának emelkedése akár még folytatódhat is.  A háztartások hiteltörlesztési képességét csorbítja az a tény is, hogy a magyar gazdaság továbbra is a lemaradók között van a régióban.

A magyar bankokra újabb terhet róhat a közelmúltban bevezetni javasolt bankadó. Nehéz felfogni az államháztartás megtámogatására bevezetni szánt időszakos bankadó mögöttes logikáját, mert előfordulhat, hogy végül is pont ellentétes lesz a hatása. Ugyanakkor kimondottan valószínűtlennek látszik, hogy a kormány kitart az új adónem bevezetése mellett. Rá kell vennie ugyanis az IMF-et és az EU-t, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz - legalábbis így vélekedik a Saxo Bank. Meglehet a Privátbankár.hu által már ismertetett TakarékBank-elemzés is utalt rá, hogy a bankadó mellett más forrásra is szüksége lesz a kormánynak, ha ígéretéhez híven tartani akarja a hiánycélt, és azt nem fogja tudni elérni pusztán kiadáscsökkentéssel. A Költségvetési Tanács ráadásul azzal számol, hogy nem lesz meg a 200 milliárdos remélt bevétel - annak ellenére sem, hogy a "lex Járaiként" emlegetett modósító indítvány végül kikerült a megszavazott adótörvényből.

Az EU/IMF vissza is fog térni – legutolsó lépésüket csupán a tárgyalási taktika indokolja?

Orbán: köszönjük, IMF, de lejár a szerződés

Hogy miért is fognak visszatérni? Egyszerűen, mert ők is ezt akarják. Ha az IMF/EU valóban ismét leül tárgyalni, Magyarországnak cudar kilátásokkal kell számolnia: a finanszírozás költségeinek (jelentős) emelkedésével, az árfolyamok meglódulásának is erőteljes esélye van, és a svájci frankkal, a dollárral és az euróval szemben gyorsan gyengülő forint miatt nyilván egyre több háztartás lesz képtelen hiteleinek törlesztésére. Az EU számára egyszerűen túlságosan nagy politikai kockázatot hordoz az, ha valamelyik tagállama gazdaságilag bajba jut - vélekedik a bank. Azt, hogy Magyarországgal, mint "bezzegországgal" Brüsszel példát statuálna, más, általunk idézett, elemző sem értett egyet.

Ez a kockázat minden kétséget kizáróan vissza fogja vezetni az EU-t a tárgyaló asztalhoz, az IMF-et pedig az EU hozza majd magával. Erre azonban addig még várni kell, amíg a magyar kormány nem végzi el a gazdasági terveiben szükséges korrekciókat, és nem áll át – legalább, ami a bankok megadóztatását illeti ‑ az uniós logikára - vélekedik a Saxo.

Az EU-IMF keményebb álláspontjának szélesebb következményei
Az IMF magyarországi és romániai viselkedése arra utal, hogy a (2009-ben bővülő költségvetési hiánycélokat engedélyező) hitelező az elmúlt év rugalmasan kezelt programcéljai után most nagyobb szigort fog alkalmazni.  A nagy kérdés az, hogy az IMF-EU újfent fellelt szigora vajon Görögországra is kiterjed-e, különösen, ha a költségvetés tényleges adatai nem hozzák a hitelezők által elvárt számokat.

Privátbankár - Zsiborás Gergő