Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, csakúgy mint világszerte. Mostanában inkább a gazdasági válság miatt aggódunk

Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, csakúgy mint világszerte. A Nielsen tavalyelőtti felmérése során a környezetet féltő honfitársaink 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, idén szeptember-októberben viszont már csak 21 százalék. Ötvennégy ország átlagában most 4 százalékponttal kisebb, 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás.

"A globális gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit " – hangsúlyozza  Jonathan Banks, a Nielsen európai kutatási igazgatója.

Tíz magyar közül heten aggódnak a környezet miatt kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor minden negyedik nem tudja, hogyan vélekedjen környezetünk veszélyeztetettségéről. Mindössze 3 százalék nem lát problémát a környezettel kapcsolatban.  Az aggódók közül konkrétan legtöbb honfitársunk – 94 százalék – a levegő szennyeződésétől tart valamilyen szinten. A víz szennyeződését 93 százalék nevezte meg, a globális felmelegedést és klímaváltozást 82 százalék. Utána következik az ivóvíz esetleges hiánya (81), a csomagolóanyag hulladékok által okozott terhelés és a földfelszín vagy a talajvíz szennyeződése (80-80), valamint a peszticidek használata (70).

A magyar közvéleményhez hasonlóan földünk lakói sorrendben a levegő és a víz szennyeződése, illetve a klímaváltozás miatt aggódnak leginkább.  "Nem meglepő, hogy a világon legtöbben a levegő és a víz szennyeződésétől tartanak, mert ezek a változások mérhetők és láthatók - eltérően a klímaváltozástól, amit sokan csak akkor vesznek komolyan, amikor emberi életek kerülnek veszélybe a szélsőséges időjárás következtében" – mutat rá Jonathan Banks.

Arra a kérdésre, hogy a társadalom legjobban mivel járulhat hozzá a globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelemhez, a megkérdezett magyarok legnagyobb része, 44 százaléka válaszolta, hogy szükség lenne a kormány által kezdeményezett kutatásokra olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújuló energiák feltárása.

38 százalékkal második az a vélemény, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket széndioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában. Válaszadó honfitársaink 28 százaléka szerint fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.

A legtöbb magyar válaszadó, 76 százalék a klímakutató tudósokat nevezte meg a legmegbízhatóbb információforrásnak a klímaváltozással kapcsolatban.  Utánuk az újságírók és jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, továbbá üzleti világ és vállalatok 2 százalékkal.

A klímaváltozás miatt kimagasló, kétharmad körüli arányban adtak nagy mértékű aggodalmuknak hangot a válaszadók a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Thaiföldön és Mexikóban - olvasható a Nielsen felmérésében.

"A fenti országok lakói már közvetlenül találkoztak a klímaváltozás következményeivel: egyrészt a szélsőséges időjárással, másrészt természeti katasztrófákkal" – mondja Jonathan Banks.

Klímacsúcs: Európa nem egységes
Amerika tényleg komolyan gondolja a klímavédelmet 
Megmenteni a Földet: képesek lennénk megváltozni?
Aszály és árvíz egyszerre tizedeli Afrika lakóit
Kína nem fogad szót Európának 

Privátbankár