1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Nyugdíj: az emberek rájöttek, hogy baj van

Nyugdíj: az emberek rájöttek, hogy baj van

2011. május 31., 12:26

A nyugdíjrendszerek átalakításának fő problémája, hogy minden változtatás hatása 30-40 év múlva látszik meg. A szakértő szerint a svéd modell felé tartunk, muszáj lesz megtakarítani

Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke a Generali Nyugdíjkonferencián tartott Nyugdíjkilátások maholnap című előadásában elmondta: a nyugdíjrendszerek átalakításának fő problémája, hogy minden változtatás hatása 30-40 év múlva látszik meg, csak rendkívül lassú átmenetekkel lehet bármilyen módosítást végrehajtani. A nyugdíjcélú megtakarítások államosítása nagyon rossz üzenet volt, de legalább mindenki ráébredt arra, hogy nagy a baj.

Holtzer Péter szerint az alapvető hozzáállás mindig az: aki már nyugdíjban van, azt ne piszkáljuk; számos kérdés azonban - például a 13. havi nyugdíj kérdése, a rokkantnyugdíjak kérdése - a már nyugdíjban lévőket is erőteljesen érinti. A szakértő szerint nagy dilemma az egyes programok társadalmi életképessége: hiába rendezik ugyanis látszólag a nyugdíjkérdést, ha időközben elfogynak a fiatalok, akikre a rendszert alkalmaznák.

A helyzet értékelését nehezíti a "megszolgált nyugdíj" kérdése. Gyakran elhangzik a nyugdíjakkal kapcsolatban a kijelentés: megérdemeljük, hiszen megdolgoztunk érte. Holtzer Péter azonban felhívta a figyelmet: ma Magyarországon nem működik olyan rendszer, ami képes lenne megállapítani, hogy kinek mennyi nyugdíj jár, figyelembe véve többek között az életkort, a ledolgozott éveket, a befizetett járulékokat, vagy akár a nemet.

Előadásában elmondta: ahogy a populáción belül egyre csökken az aktívak aránya, úgy fog csökkenni az előállított nemzeti összjövedelem is. Ily módon a gazdag nemzetek elszegényedhetnek: az összjövedelem csökkenése párosulva az inaktívak növekvő arányával az egy főre eső GDP zuhanását eredményezheti.

A svéd modellt jellemezve Holtzer Péter elmondta: nem termel hiányt, és amennyi pénze van az államnak, annyi nyugdíjat ad az inaktív polgároknak. A rendszer tiszta, azonban sok esetben alacsonyabb nyugdíjat jelent - a szakértő szerint a jelenlegi magyarországi törekvések éppen ebbe az irányba, a svéd modell irányába mutatnak.
Holtzer Péter szerint nagy kérdés, hogy milyen plusz források vonhatóak be a nyugellátásba. Vitatott például, hogy lehet-e  fogyasztási adóból nyugdíjakat folyósítani? A szakértő szerint a többletforrások bevonása előtt fel kell mérni a rendszer tartalékait: amíg elképesztő pénzek tűnnek el például a korrupció, a rossz közbeszerzések miatt, addig nehéz pontosan meghatározni a rendelkezésre álló és a szükséges plusz erőforrásokat; a hatékonyság javítása kulcskérdés a nyugdíjhelyzet rendezésében is.

A nyugdíjrendszer átalakításánál a mozgásteret jelentősen meghatározza, hogy születnek-e gyerekek, meddig élnek az idősek, és lesz-e több foglalkoztatott Magyarországon - sorolta Holtzer Péter. A nyugdíjrendszert önmagában alakítani nem lehetséges, más társadalmi rendszerek változtatásával együtt érhető csak el eredmény: nyilvánvalóan nonszensz, hogy például százezreket vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a rokkantnyugdíjasok közül; egy ilyen intézkedés esetén számolni kell például a segélyért jelentkezők számának megugrásával - véli a szakember. Az állam részéről nem lenne tisztességes, ha lemondana egyes leszakadó társadalmi csoportokról - hangsúlyozta.

Magyarországon ma gyakorlatilag mindenki kap nyugdíjat; a teljes lefedettség nagy érték, a világ számos országában nincs ez így. A baj az, hogy kifelé tartunk ebből: akik 20 éve elvesztették megélhetésüket, és mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, nem gyűjtenek elég jogosultságot: a mai rendszerbe ők nem kapnak majd nyugdíjat - figyelmeztetett Holtzer Péter.

Az öngondoskodás szükségességével kapcsolatban Holtzer Péter elmondta: a jól megfizetett, bejelentett, adót és járulékokat rendesen fizetők magas állami nyugdíjra számíthatnak. A jól megfizetett, ám a szürkezónában "adót megtakarítók" (be nem jelentettek) ugyan alacsonyabb állami nyugdíjat kapnak, de a saját megtakarításaikból finanszírozhatják nyugdíjas éveiket. A középosztály számára kiemelt jelentősége van, hogy megtakarításokat halmozzanak fel, a leszakadó tömegek számára azonban aktív és inaktív korukban egyaránt minimális esély kínálkozik az öngondoskodásra.

A Generali kutatása szerint Magyarországon egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem biztosít megfelelő életszínvonalú időskort. A kutatás részleteivel foglalkozó cikkünk:
Aki úgy gondolja, hogy van megtakarítása, annak sincs >> 
A nyugdíjcélú megtakarítások beindításához az ösztönzők, kedvezmények rendszerének átgondolására van szükség; Holtzer Péter szerint át kellene értékelni, hogy mi számít hosszú távú befektetésnek - ma már a 3-5 éves megtakarítások is a  kedvezményezett kategóriába esnek. Nagyon fontos kérdés, hogy az öngondoskodók itthon vagy külföldön takarítanak majd meg? Holtzer Péter szerint ugyanis a bizalom nagyon fontos, de a nyugdíjmegtakarítások államosítása nagyon rossz üzenet volt.

Eljött az a pont, amikor az emberek rájöttek, hogy baj van - ha másra nem, erre jó volt az elmúlt fél év; sokan a fejükhöz kaptak: nem lesz egy vasuk sem a nyugdíjaséveikre - véli Holtzer. A biztosítók termékfejlesztése felélénkült, nagy szükség lenne a pénzügyi szféra és az állam értelmes együttműködésre. Az együttműködés egyik tere lehet a pénzügyi kultúra fejlesztése: a szakértő szerint ez kiemelt fontosságú, el kell juttatni az alapvető pénzügyi ismereteket a lakossághoz.

Privátbankár - Gáspár András

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook