Nyugdíj: félünk, de nem teszünk semmit

2011. szeptember 12., 08:04

A nyugdíjas évekre való felkészülésnek a 35 évesnél idősebb korosztály 59%-a nem szentel nagyobb figyelmet, holott 44%-uk szerint aggasztó a helyzet

A felnőtt lakosság szerint a mai dolgozók nehezebb helyzetben lesznek, ha nyugdíjba mennek – derül ki az AEGON Magyarország megbízásából készült kutatásból. Ennek megfelelően a megkérdezettek többsége vagy előtakarékoskodik nyugdíjas éveire, vagy legalább tervez ilyen lépéseket. A többség szerint havonta 10-30 ezer forintot kellene félretenni az időskori járadék kiegészítésére.

A 35 évesnél idősebb korosztály döntő többségét foglalkoztatja a majdani nyugdíja, 44 százalékuk pedig nagyon aggasztónak ítéli a kilátásokat – derül ki a BellResearch kutatásából, amelyet az Aegon Magyarország megbízásából végzett. A kutatás szerint ugyanakkor minden ötödik aktív dolgozó foglalkozik rendszeresen ezzel a kérdéssel, míg a megkérdezettek többsége – 59 százaléka – egyelőre nem szentel komolyabb figyelmet a nyugdíjas-évekre történő felkészülésnek.

Félünk, de nem teszünk semmit

A közelmúltban végzett kutatás érdekes megállapítása, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a második pillér felszámolása 10-ből négy ember figyelmét az eddiginél jobban ráirányította erre a problémára. A 35-49 éveseket és a viszonylag magas jövedelemmel rendelkezőket egyelőre érthetően kevésbé foglalkoztatja, hogyan boldogulnak nyugdíjasként, szemben az 50-64 éves korosztállyal, illetve a rosszul keresőkkel. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a nyugdíj igen előkelő helyet foglal el a magyarokat foglalkoztató kérdések között. A felmérés szerint a legaggasztóbb problémát a munkanélküliség és a mindennapi megélhetés jelenti a 35 évnél idősebb korosztály számára, ám rögtön ezután a nyugdíjas évek következnek a sorban. A jelenleg aktív lakosság 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komolyan aggódik a majdani nyugdíja miatt.

Csak ezt követi a sorban negyedikként a lakás elvesztésétől való félelem: minden negyedik válaszadó tart attól, hogy elvesztheti a lakását, amelyben él.

A jelenleg aktív válaszadók szerint nekik nehezebb lesz nyugdíjas korukban, mint a mostani nyugdíjasoknak (több mint 90 százalékuk értett egyet ezzel a kijelentéssel), 81 százalékuk szerint pedig az embernek már fiatalon fel kell készülnie az időskori ellátására. A többség havi 10 ezer és 30 ezer forint közé teszi azt az összeget, amit félre kellene tennie öregkorára.

Az időskori ellátásra nyitottak fele vállalná a megtakarítást, ami a teljes lakosságra vetítve hozzávetőlegesen 1,8 millió magánszemélyt jelent. A megtakarításra teljesen nyitottak aránya viszont már mindössze 21 százalékos.

A megtakarítástól elzárkózók – annak ellenére, hogy az átlagosnál jobbnak ítélték meg anyagi helyzetüket – a megfelelő anyagi erőforrások hiányával indokolták elzárkózásukat.
A válaszadók közel fele nyitott lenne a nyugdíj-előtakarékosságot támogató tanácsadás iránt is, harmaduk még fizetne is ezért a szolgáltatásért.

Ki lát majd el minket idős korunkban?

Érdekes következtetésekre jutott a felmérés az időskori ellátás kérdéseit illetően is. A megkérdezettek többsége szerint elsősorban a család felelős az időskorúak ellátásáért, másodsorban az állam és legutoljára az önköltségi alapon működő intézmények. A megkérdezettek 40 százaléka pedig el is várná, hogy a családtagjai segítsék vagy ápolják, ha arra szükség lesz. Érdekes módon emellett magasabb arányban költöznének akár idősotthonba a megkérdezettek, mint ahányan családtagjaikat beadnák ilyen intézménybe.

A felmérésben részt vevők többsége igencsak megterhelőnek tartja az idősek gondozását, de kötelességtudatból inkább felvállalnák ezt a feladatot, mintsem más személyre vagy intézményre bíznák: vagyis a családon belüli érzelmek és szolidaritás többnyire erősebbnek bizonyulnak, mint az anyagi vagy kényelmi megfontolások.

Az idősotthonok megítélése nem hozott meglepő eredményt: legfőbb előnyeikként a szakszerű ellátást, az egykorúak társaságát és a család helyzetének könnyítését jelölték meg a válaszadók. Az állami idősgondozás színvonalát viszont közepesnek értékelik, a magánkézben lévő intézményekkel szemben pedig a magas árat említették leggyakrabban kifogásként.

A megfelelő anyagi háttér megteremtése érdekében az öngondoskodás szerepe nőhet a közeljövőben, hiszen a mai aktív korúak már sokkal kevésbé várják el a család gondoskodását idős korukban, mint a mostani nyugdíjasok.

Összességében a kutatásban megkérdezettek 60 százaléka aggódik komolyan a megtakarításai miatt is, ami arra utal, hogy a magyarok bizonytalanná váltak a bankok és más pénzügyi szolgáltatók stabilitásával, a szabályozói környezettel szemben is.

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nehéz a bányászok élete, főleg az uránnal és a döglött macskával

Nehéz a bányászok élete, főleg az uránnal és a döglött macskával

A legutáltabb befektetésekből lesznek néha a legjobb üzletek, egy ilyen nagyon utált szektor az uránbányászat. A fukushimai katasztrófa után hatalmas mélyrepülésbe került, de az utóbbi fél évben már komoly jelei látszanak egy fordulatnak. Hacsak nem a döglött macska pattant fel.