Obama ott is működik, ahol nem kedvelik?

2009. július 07., 07:01

Obama és Medvegyev találkozója eredményes volt a "hűvös" fogadtatás ellenére is. Putyinnal már volt szóváltásuk, most leülnek egymással

Barack Obama és Dmitrij Medvegyev azzal a kinyilvánított szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a Kremlben, hogy új fejezetet nyit a feszültségekkel terhes kétoldalú kapcsolatokban, amelyek az előző amerikai elnök, George Bush kormányzása alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra kerültek.

Az amerikai és az orosz elnök keretegyezményt írt alá a hadászati atomfegyverek csökkentéséről szóló, ez év végén lejáró START-I megállapodást felváltó új szerződésről. Ez tulajdonképpen egy "útiterv" az új, végleges szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokra. A politikai elkötelezettséget jelentő egyezség előirányozza, hogy az új szerződésben 1500-1675 darabra csökkentik hét éven belül a két ország nukleáris tölteteinek számát, hordozóeszközeikét pedig 500-1100 darabra. A START-I még 6000-ben maximálta a robbanófejek számát. A legutóbbi leszerelési megállapodás, a Moszkvai Szerződés értelmében ezt 2012 végéig 1700 és 2200 közötti darabszámra kell mérsékelni, s a két ország eddig az időpontig legfeljebb 1600 hordozóeszközt tarthat meg.

Kelet-Közép-Európa kapcsán maradtak még feszültségek

Obama Medvegyev-párti, de ma Putyinnal is találkozik
Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel találkozik  Moszkvában kedden, az orosz-amerikai csúcstalálkozó második napján.

Barack Obama múlt csütörtökön a washingtoni Fehér Házban arról beszélt: azért is kíván találkozni Putyinnal és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel moszkvai látogatása során, hogy értésükre adja, a hidegháborús megközelítés idejétmúlttá vált az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyban. Obama közölte: bár Putyinnak még mindig jelentős befolyása van Oroszországban, Washington "nagyon jó kapcsolatot" épít ki Medvegyevvel. S úgy vélte: Putyin fél lábbal a múltban él. Erre reagálva Putyin pénteki vidéki látogatásán leszögezte: szilárdan állnak a lábukon és mindig a jövőbe tekintenek.

Barack Obama első oroszországi látogatásának nyitó napja egyébként egyebek mellett két fontos egyezmény, a hadászati atomfegyverek csökkentésére vonatkozó keretmegállapodás és az Afganisztánba irányuló amerikai hadiszállítmányok tranzitjára vonatkozó egyezség aláírását eredményezte; a legvitatottabb kérdésben, az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztésében azonban fennmaradt az ellentét a két nagyhatalom között.

Megállapodás született arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok és személyzet áthaladását orosz területen - elsősorban légi úton - az Afganisztánban állomásozó amerikai erők utánpótlásának biztosítására. Moszkva évente díjmentesen 4500 légi szállítást tesz lehetővé, ami évi 133 millió dolláros megtakarítást tesz lehetővé Washington számára, amellett, hogy az eddigi Pakisztánon keresztül vezető, veszélyessé vált utánpótlási útvonalakat is kiválthatja. Moszkva korábban csak fegyvereket nem tartalmazó amerikai szállítmányokat engedett át.

Fennmaradtak viszont az orosz-amerikai ellentétek a Moszkva és Washington által leginkább vitatott kérdésben, az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztését illetően. A rakétapajzs aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt, emiatt Moszkva Oroszország biztonságát veszélyeztető tényezőt lát benne. A két elnök erről nagyon általános megfogalmazású közös nyilatkozatot adott ki, s megállapodott abban, hogy szakértőkkel vizsgáltatják meg a hadászati ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatos valós veszélyeket, illetve fokozzák a párbeszédet egy információcsere-központ létrehozása érdekében.

Medvegyev a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón ésszerű kompromisszumnak minősítette a nukleáris keretmegállapodást, s előrelépésnek mondta, hogy a keretegyezmény a támadó és védekező fegyverek kölcsönös összefüggéséről szól (ahogyan azt Moszkva szorgalmazza). Elismerően szólt arról is, hogy az új washingtoni vezetés "szünetet iktatott be" törekvéseinek megvalósításába, és elemzi a helyzetet. "Eddig csak egyet hallottunk: minden döntés megszületett, Önöket nem érinti, nem fenyegeti" - mondta Medvegyev az előző amerikai kormány Moszkva által sérelmezett döntéshozatali eljárására utalva.

Obama egyebek mellett közölte, hogy Medvegyevvel szoros munkakapcsolatot alakított ki két közvetlen találkozójuk alkalmával - a két politikus a mostani csúcs előtt áprilisban Londonban találkozott -, s dicsérőleg hozzátette: biztos abban, hogy az orosz elnök teljesíti majd a megkötött megállapodásokat. Obama nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy Oroszországban kié a valódi hatalom, Medvegyevé, vagy Vlagyimir Putyin kormányfőé, mint azt sokan feltételezik. Obama kedden Putyinnal találkozik Moszkvában.

A nukleáris leszereléssel kapcsolatban az amerikai elnök közölte, hogy Moszkvával ellentétben nem tartja szükségesnek a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és az amerikai rakétapajzsról folyó tárgyalások összekötését, jóllehet megérti az orosz érzékenységet e téren. Hozzátette: arra számít, hogy a nyár végére lezárul a rakétapajzs kiterjesztésével kapcsolatos - az előző amerikai elnök, George Bush által elhatározott - tervek washingtoni felülvizsgálata, egyúttal ígéretet tett arra, hogy annak eredményei alapján Washington új javaslatokat tesz majd Moszkvának.

A The Washington Times úgy látja, hogy az amerikai elnököt hűvös légkör fogadta Moszkvában, mintha még tombolna a hidegháború. A napilap szerint az Egyesült Államok és Oroszország közvéleménye kölcsönös bizalmatlansággal szemléli a másik ország első számú vezetőjét.


Az amerikai sajtó szerint a légkör hűvös volt

Barack Obama furcsa helyzetben van - másodszor jár Moszkvában, először elnökként -, ugyanis egy olyan országba utazott, amelynek lakossága nem bolondul érte. A Marylandi Egyetem számára készült májusi felmérés szerint csak az oroszok 23 százaléka viseltetik bizalommal az amerikai elnök iránt. Az amerikaiak 27 százaléka helyesli Vlagyimir Putyin miniszterelnök nemzetközi fellépését. Az újság megjegyezte, szakértők szerint Putyinnak nagyobb a hatalma, mint Dmitrij Medvegyev elnöknek.

Szeretik, nem szeretik?

A The New York Times azt emelte ki, hogy az amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt elcsöndesedtek az Amerika-ellenes hangok az orosz televízióban. Oroszország 20 éve még Amerika-barát volt, ma már azonban mély gyanakvással figyeli a Nyugatot. Míg 1991-ben még az oroszok 80 százaléka tekintett pozitívan az Egyesült Államokra, s csak 6 százalék negatívan, idén májusban a Levada intézet felmérése szerint már csak 36 százalék véleménye volt pozitív, 50 százalék elítélő módon gondolkodott Amerikáról.

A The Wall Street Journal arról írt szerkesztőségi cikkében, hogy Oroszország is csatlakozhatna a szabad világhoz, de Putyin más irányt vett, legutóbb azzal, hogy visszavonta a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott csatlakozási kérelmet. Putyin évtizede alatt virágzott a nacionalizmus, a korrupció és a barátok előnyben részesítése, miközben elmaradt az ország modernizációja, s ez nem Amerika hibája - olvasható a lapban.

Obama Moszkvába látogatott

Máshogy védekezne Washington és Moszkva
Újra szövetségben az USA és Oroszország?
Orosz GDP: a Világbank "optimista"
Elfogyott az oroszok pénze
Amerikai GDP: rosszabbra számítottak

MTI, Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook