Nehéz és aggasztó hetet zártak a héten a világ értéktőzsdéi és pénzpiacai. Az euró árfolyama közel éves mélypontra zuhant a dollárral szemben

Nehéz és aggasztó hetet zártak a héten a világ értéktőzsdéi és pénzpiacai.

Jelentősen gyengült az euró helyzete, árfolyama közel éves mélypontra zuhant a dollárral szemben, az eurózóna értéktőzsdéinek irányadó mutatói több hónapja nem látott mélypontra kerültek, az Egyesült Államokban továbbra sem stabilizálódott a munkaerőpiac, Kína pedig kénytelen visszafogni gazdaságát, nehogy túlfűtötté váljon.
   
Számos vezető elemző szerint a globális gazdaság a jelenlegi válság új, harmadik fázisába lépett februárban. Ezt az jellemzi, hogy felerősödtek a vezető nyugati országok költségvetésének hiányával kapcsolatos gondok, miközben nőtt a veszélye annak, hogy csődhöz közeli helyzetbe kerül az eurózóna több országa.

A BBC a kialakult helyzettel kapcsolatban úgy vélte: kezd igaza lenni a német kancellárnak. Angela Merkel korábban arra figyelmeztetett, komoly veszélyeket hordozhat magában, ha a  válságot úgy akarják megoldani, hogy államosítják a magánszféra adósságát, miközben új és olcsó hiteleket folyósít számára az állam. Ez csak tovább mélyítheti a válságot - mondta Merkel az év elején.

Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron

A G7, élükön az Egyesül Államokkal és Nagy-Britanniával, amelyeknek a pénzügyi szektora a leginkább sérült, ugyanakkor inkább azt szorgalmazták, hogy állami pénzekkel kell enyhíteni a válságon. A válság elleni küzdelemre 12 ezer milliárd dollárt költöttek a világ kormányai az elmúlt másfél évben. Ennek kétségtelenül voltak kedvező hatásai, tavaly tavasztól stabilizálódni kezdett a helyzet, nyáron a vezető országokban már lassú gazdaságnövekedés indult el. Ennek a számlát azonban az állami költségvetésből fizették, aminek következtébe a deficit évtizedek óta nem tapasztalt szintre nőtt.
   
A hiány mértékével kapcsolatos aggodalom a héten különösen felerősödött, újabb válsághangulatot indított el a világon. Ennek középpontjába az eurózóna került, ahol különösen nehéz helyzetben van Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és részben Olaszország. Ezekben az országokban különösen elszabadult a költségvetési hiány, ezért a kormányok kénytelenek a külső piacokon kölcsönöket felvenni, nehogy kiapadjon az állami forrás. 
   
Mindez komolyan felerősítette a globális gazdaság növekedésével, és általában a helyzetével kapcsolatos aggodalmakat. Az a félelem, hogy a világgazdaság a válság újabb szakaszába lépett, csütörtökön a portugál tőzsde 5 százalékkal, a spanyol 5,9 százalékkal, a görög 3,3 százalékkal, az olasz börze pedig 3,5 százalékkal esett.
   
A tőzsdemutatók pénteken tovább gyengültek, bár az amerikai tőzsdéknek sikerült kisebb nyereséggel zárniuk a hét utolsó napját az előző napi záráshoz képest. A HSBC, a legnagyobb európai bank egyik szakértője szerint a befektetők egy része ma már nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy fizetésképtelenné válik adóssága után az eurózóna több országa.
  
Mindez meggyengítette az eurót. Szerdától kezdve folyamatosan csökkent az árfolyama a dollárhoz képest. Pénteken rövid időre 1,36 dollár alá került az euró, amely végül 1,3673 dolláron zárt a bankközi devizapiacon.

Újra eljött a gyógyszerrészvények ideje
Gyülekeznek a felhők a tőzsdén: itt a zuhanás? 
Ezt az esést várta a piac
Lefelé görbül a brókerek szája

MTI