Cikkünk első két részéhez több kérdés érkezett. Ezeket elküldtük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának és a válaszokat közöljük. A kérdések általában konkrét élethelyzetre vonatkoztak, ezért az első két cikket röviden összefoglaljuk.
Ha nincs végrendelet
|
Mi az özvegyi jog? Az özvegyi jog leszármazók öröklése esetén az özvegy és az örökhagyó által közösen használt ingatlanra és az ehhez tartozó felszerelési és berendezési tárgyakra terjed ki. |
Ha az elhunyt nem végrendelkezett, a törvényes öröklési rend alapján száll át a hagyaték. A törvényes öröklés rendjében az első helyen a lemenő egyenes ági rokonok, vagyis a gyerekek állnak, minden gyermek egyenlő arányban örököl. Az öröklésből kiesett gyermek esetén távolabbi leszármazó, tehát az unoka örökölhet.
Ha nincs gyermeke az örökhagyónak, akkor szülei, és özvegye ötven-ötven százalékban örökölnek. Az özvegyi jog által biztosított lakás és annak berendezése mellett az özvegy a hagyaték további vagyontárgyainak felét is megkapja, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleire száll.
A cikk első része itt érhető el.
Mik a végrendelet készítésének új szabályai?
|
Mi a köteles rész? A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának járó minimum részesedése, vagyis a vagyon egy bizonyos része, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, az a törvényes öröklés rendjén száll át. |
Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után vagyona háramlása. A végrendeletet készítheti ügyvéd, közjegyzői okiratba foglalható, de jogi képviselő bevonása nélkül is elkészíthető.
„Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet tételének a szabályait, amelyek az új törvény szerint egyszerűsödtek. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt rajta keltezés. A keltezés most már nem kötelező elem. Amennyiben bárki nincs tisztában a végintézkedés alaki előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A cikk második része itt olvasható.
Kérdezz-felelek
1. Házastársam anyjával (mert az apja már elhunyt, akivel szintén eltartási szerződésünk volt) eltartási szerződésünk van. Ha isten ne adja, a nejem jobblétre szenderülne, én lennék az eltartási szerződés folytatója, én gondoskodnék a mamáról. A mama (az anyósom) a nejem örököse lenne a kötelező rész értékéig, ha jól értettem. Ugyanakkor velem lenne folytatólagosan eltartási szerződése. Nos ekkor mi lenne a jogi helyzet?
Végrendelet hiányában a felesége halála esetén a törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke, ha azonban nincs leszármazó vagy nem örökölhet, az örökhagyó (ez esetben az Ön felesége) házastársa (azaz Ön) örökli az örökhagyóval (feleségével) közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
Ha ezen túlmenően van még hagyaték, akkor annak felét az örökhagyó házastársa (azaz Ön) örökli, másik felét az örökhagyó szülője (azaz anyósa) örökli. A tartásra kötelezett (azaz a felesége) halálával a tartási kötelezettség általában nem szűnik meg, mivel a tartási szerződéssel az eltartó (Ön és a felesége) rendszeres és folyamatos szolgáltatások nyújtására vállaltak kötelezettséget, amely általában a jogosult (anyósa) haláláig áll fenn. Tehát a felesége halálával a tartási szerződésből eredő kötelezettségeket ez estben a másik eltartó teljesíti.
2. Bejegyzett élettársi viszony és végrendelet alapján, a testvérnek jár a köteles rész, abban az esetben ha az elhunyt a örökség 50 százalékát megvásárolta a testvértől és végrendeletében mindent az élettársára hagyott?
A testvérnek nem jár kötelesrész, mert a Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében kötelesrész az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
3. Mi a helyzet abban az esetben, ha az elhunytnak nincsen gyermeke. Élettársi viszonyban van, az élettársának viszont van gyermeke?
Végrendelet hiányában a Polgári Törvénykönyv alapján sem az élettárs, sem az élettárs gyermeke nem örököl az elhunyt után. Ez esetben a törvényes öröklés rendje szerint az elhunyt felmenői örökölnek.
4. Mivel a páromnak nincs gyereke, beléphet örökösként a testvéreinek gyereke?
Az öröklés rendje attól függ, hogy a pár megjelölés alatt házastársat vagy élettársat értünk. Amennyiben az elhunyt házastársának nincsen gyermeke, abban az esetben a házastárs örököl az elhunyt után és ez esetben nem előzi meg az öröklési rendben az elhunyt testvérének a gyermeke a házastársat. Amennyiben az elhunyt élettársnak nincsen gyermeke, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint örökölhet a testvérének gyermeke.
5. Az élettárs ugyanolyan jogokkal bír mint a házastárs?
Abban az esetben, ha bejegyzett élettársról van szó (bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni), akkor rá a házastársra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha élettársról van szó, akkor rá a házastárstól eltérő szabályok vonatkoznak. Az élettárs nem minősül törvényes örökösnek, így csak akkor örökölhet, ha az elhunyt így végrendelkezett.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
