Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A lakásra és a kajára kell a pénz - nyaralásra nem futja?

2012. július 07., 07:30

Huszonnyolc megkérdezett európai ország lakosai közül a magyarok költik a legtöbbet a lakás fenntartására, de élelmiszerre is az átlagnál többet költünk.

Hirdetés

A magyarok adják ki havi költségvetésükből a legnagyobb részt lakással kapcsolatos szolgáltatásokra huszonnyolc európai ország lakói közül. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék - állapítja meg a Nielsen friss, az internetező fogyasztók körében végzett globális felmérése.

Az internetező magyarok a büdzséjük 25 százalékát költik étkezésre, ez szintén meghaladja az európai átlagot, amely 21%.

Forrás: Nielsen


A kommunikációra honfitársaink a havi büdzséjük 8 százalékát költik, ebbe a mobiltelefontól a kábeltévéig a net számlán keresztül minden beletartozik. A mindennapi közlekedésre 7% jut, ami nem tűnik soknak a horribilis benzinár mellett, de jó, ha tudjuk, hogy a Nielsen ebbe a kategóriába az autózás mellett belevette a tömegközlekedést is.

A havi büdzsé elenyésző részét, csupán 4%-át költjük az egészségre, jellemzően akkor ha valami bajunk van (tehát nem az egészségmegőrzésre adjuk ennek a pénznek a nagy részét, hanem a gyógyulásra). A magyarok ezek után az otthonon kívüli étkezésre (3%) és a megtakarításaikra (3%) költik még a "legtöbbet".

További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra.

Hazánkban a havi költésekből kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre valamint a szórakozásra. Ez annak fényében nem meglepő, hogy egy nemrég készült régiós felmérés szerint mi fordítjuk a legkevesebb időt a pihenésre.

A Nielsen azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek hogyan osztanák be pénzüket, ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésére a havi elszámolásnál. Ebből az összegből Magyarországon az online megkérdezettek átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. További 1-1%-ot pedig a lakhatásra, a ruházkodásra, a pihenésre és a szórakozásra valamint a mindennapi közlekedésre költenénk el.

Érdekes, hogy az otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a svájciak és dánok költik 21, 22, valamint az írek és olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

A lakhatás általában a déli országokban a legolcsóbb, ahol keveset kell fűteni (19-24 százalékos aránnyal). Figyelmet érdemel, hogy északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok és svájciak - állapítja meg a Nielsen kutatása.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 4 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Miért a piac kártalanítson csaló brókerek után?

Miért a piac kártalanítson csaló brókerek után?

Azért találták ki a felügyeleti struktúrát, hogy a piac szabályozott, ellenőrzött keretek között tudjon működni, ne egymás bizalmatlan méregetésével, a versenytárs kizárásával foglalkozzon a pénzügyi piac. Ha viszont a felügyelet nem tudja ellátni a feladatát, az jogalkotói felelősség - ezért kell az államnak is részt vállalni például a Quaestor kártalanításból.

Utánajártunk

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hány éves börtönbüntetést kap majd a Quaestor botrány fő felelőse?