Hirdetés
Hirdetés

Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán

Zsiborás Gergő, 2012. március 22., 06:13

Kevesebb mint 10 nap múlva a magánpénztári tagoknak újra dönteniük kell - de fogódzót nem nagyon kapnak sem az államtól, és a kasszák sem kapkodtak. 100 ezer tag maradt a magánnyugdíjpénztáraknál, de nemcsak az ő nyugdíjuk kérdéses. Sehol sincsenek még az egyéni számlák, a nyugdíjrendszerből pedig kikerült 3000 milliárd forint.

Hirdetés

A nyugdíjreform egyik legneuralgikusabb pontja eddig a magánnyugdíjpénztári szektor elsorvasztása volt, így is van azonban 100 ezer tag, akik a pénztáruknál maradtak. Ők voltak azok, akik tavaly ilyenkor kizárattak az állami nyugdíjrendszerből. Rizikós lépést választottak, ugyanis 2011 januárjában még egyáltalán nem volt biztos, hogy állami nyugdíjat kaphatnak-e? E tárgyban több beadvány is volt az Alkotmánybíróság előtt, a testület azonban nem döntött. A problémát az országgyűlés oldotta meg tavaly decemberben, amikor is megszavazta, hogy mégis kaphatnak nyugdíjat a pénztártagok. Ez a 100 ezer ember most ismét reflektorfénybe került, helyzetük semmivel sem könnyebb, mint egy évvel ezelőtt.

A tagoknak március 31-ig kell jelezniük magánpénztáruknál, hogyha mégis át akarnának szerződni az állami rendszerbe. A döntés meghozatalához azonban nem áll minden információ a tagok rendelkezésére. Összeszedjük, mi az, ami biztos, és ami továbbra is homályos.



Ami biztos

Biztos, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradó tagok is kapnak nyugdíjat az államtól. Az is biztos, hogy a 2010. szeptember 30-át megelőző időszakra 75%-os állami nyugdíjat kapnak (a többit a magánkassza fizeti), a 2010 novemberétől 2011 novemberéig terjedő időszak alapján már 100%-os nyugdíjra jogosultak az érintettek, a probléma az ez utáni időszakkal van. Az ezután ledolgozott időszak alapján is járni fog az állami ellátás, az a nagy kérdés csak, hogy mekkora.

Az is biztos, hogy az állami rendszerben lesznek egyéni számlák - minden más azonban homályos. Ahogy korábban írtuk, egyelőre az NGM-nek azt is el kellene döntenie, hogy az eddig átlépett magánnyugdíjpénztári tagok adatait melyik állami szervnek adja át, aki megkapja ezt a "csomagot", vélhetően majd kialakíthatja az egyéni nyugdíjszámlákat. A nyugdíjreform következő felvonása arról szól, miként integrálják ezeket a számlákat az eddigi rendszerbe, hogyan írják jóvá ezen az egykori tagok magánpénztárban felhalmozott vagyonát.

Az is biztos, hogy megmaradnak a magánnyugdíjpénztárak, a kérdés csak az, mennyi. A piac már most koncentrálódik, valószínűleg lesznek, még akik lehúzzák a rolót: jelenleg 10 kassza jut 100 ezer tagra, akiknek egy kis része valószínűleg átlép majd az állami rendszerbe március után.

Szakértők szerint egy-két kasszának kellene fenn maradnia ennyi tagra - de nem a verseny fokozása végett, a tulajdonképpen szövetkezeti rendszerben működő kasszák között eddig sem volt verseny. A kevesebb kassza azt jelenti, hogy egy pénztárra több ügyfél jut, ez pedig csökkenti a tagokra háruló díjakat, vagyis olcsóbban lehetne fenntartani a maradék kasszákat.

Forrás: PSZÁF


Nehéz több olyan dolgot találni, ami biztos, de utoljára ide vehetjük magát a nyugdíjreformot is. Az ugyanis biztos, hogy nyárra átalakítják a nyugdíjrendszert - ezt korábban forrásaink is megerősítették a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az egyéni számlák bevezetése miatt a legvalószínűbb, hogy két felé bontják a nyugdíjszámítást: vagyis lesz egy szolidáris alapú alapnyugdíj, valamint egy munkanyugdíj, amivel az egyéni számlán felhalmozott összeget gyarapíthatjuk. Korábban úgy értesültünk, hogy ezt a megoldást támogatja a kormányfő is. És ezzel már át is léptünk a "nem biztos" kategóriájába.

A bizonytalanság nemcsak 100 ezer tagot érint

A nyugdíjreform első felvonásának levezénylése óta azonban sok víz lefolyt a Dunán - és még több izzadság azok homlokán, akik a reformon dolgoznak. Érthetetlen, hogy az NGM és kormány miért nem igyekszik tisztázni az újabb átlépési lehetőség előtt, hogy milyen feltételek mellett kapnak majd nyugdíjat az érintettek. És ez a fajta bizonytalanság már nemcsak a fent említett 100 ezer tagot érinti.

Ami még mindig nem biztos

A legnagyobb bizonytalanság, ahogy arra már utaltunk, maga az új nyugdíjrendszer. Azok az egykori magánnyugdíjpénztári tagok, akik tavaly január végéig nem jelezték, hogy maradnak a kasszájuknál, tulajdonképpen egy ígérvényt kaptak az államtól. Ez arról szól, hogy az állam garantálja majd a nyugdíjukat (ahogyan ez a stabilitási törvénybe is belekerült), és kialakításra kerülnek majd az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. Egyelőre azonban az sem biztos, hogy az egykor a nyugdíjpénztárnál felhalmozott vagyon miként kerül majd jóváírásra ezen a számlán, ha egyáltalán...

Nem egyértelmű az sem, hogy a 2011 novembere utáni időszakra milyen nyugdíjat kapnak majd azok, akik maradnak a magánnyugdíjpénztáruknál. A tavaly elfogadott gazdasági stabilitásról szóló törvény alapján 75%-os nyugdíj járna a kasszatagoknak, míg az NGM állásfoglalása szerint ez nem így van, a kasszatagokkal szembeni diszkriminációt a törvényalkotó megszüntette, vagyis aki tag marad, az is 100%-os állami nyugdíjra jogosult. A minisztériumi jogértelmezés áll szemben a törvény betűjével.

 

Amit a megmaradó pénztárakról tudni lehet
Pénztár Taglétszám Tagdíj(havi minimum) Adomány Közgyűlés döntése
ING 19 743 500 forint (a vagyon "érdemi gyarapításához" havi 4-8000 forint) Évi 4000 forint. Fennmaradnak.
OTP 17 797 5000 forint (júniustól, addig havi 1000 forint) Ajánlott. Fennmaradnak.
AXA 13 597 "Összege egyeztetés alatt" Nincs információ. Még nem ült össze.
Allianz 11 194 0 forint Nincs információ. A felszámolás nem áll szándékukban (sajtónyilatkozatok alapján)
Dimenzió 3 519 Nincs információ. Nincs információ. Március 27-én ül össze.
Pannónia 3 515 1666 (évi 20 000 forint) Nincs információ. Nincs információ.
MKB 3 323 Nincs információ. Nincs információ. Nincs információ.
Aranykor
3 174
Nincs információ. Nincs információ. Nincs információ.
Budapest 2 737 0 forint 0 forint Még nem ült össze, középtávon fenntarthatónak ítélik az ágazatot.

A Generali tavaly ősszel döntött arról, hogy beolvad a Dimenzióba, a Postás és az Évgyűrűk korábban döntött így, ők a korábbi VIT, vagyis a jelenlegi Pannónia Nyugdíjpénztárba olvadtak be. A végelszámolás mellett döntött korábban a Vasutas, a Honvéd, a Quaestor, és az Életút - nemrég jelentette be az Erste és az Aegon Magánnyugdíjpénztár, hogy szintén végelszámolással megszűnnek. Utóbbi taglétszáma alapján a harmadik legnagyobb kassza volt, így a nagy számú tagság sem jelent biztosítékot (bár nagy meglepetés lenne, ha a másik négy, 10 ezer főt meghaladó tagsággal rendelkező kassza közül bármelyik is bejelentené a végelszámolást).

Forrás: Stabilitás (2011. augusztus)/* Pannóna üzleti jelentés (2011)


Tagdíjak és adományok: a kasszák sem kapkodnak
Ami a kasszák által szedett tagdíjakat és adományt illeti, nos ebben is sok még a kérdőjel. Egyrészt, ahogy az állam, úgy a kasszák sem kapkodták el, hogy döntsenek az általuk beszedni kívánt önkéntes tagdíjak minimumáról. A tagdíj 0,9%-a ugyanis a működési költségekre fordítható, a maradékkal a tag gyarapíthatja vagyonát - ez nem összekeverendő az adománnyal. Ennek ugyanis teljes összege a kassza fenntartására megy el, mivel az állam által meghatározott költségplafon nagyon alacsony. A minimum tagdíj és az adomány mértéke is nagyban függ attól, mekkora a tagság, illetve a tagság mekkora része hajlandó plusz pénzt áldozni a pénztár fennmaradására.


Ahogy az állami nyugdíj mértékéről nem lehet semmit sem tudni, úgy az is kérdéses, mi lesz a nyugdíjba vonuláskor a pénztári befizetésekkel (életjáradékként kapja majd a tag vagy egy összegben felveheti-e?), az erről szóló jogszabályokat sem sikerült ugyanis még elfogadni.

Forrás: PSZÁF

Ami a technikai részleteket illeti

Nem mindegyik pénztár honlapján találtunk arra való figyelmeztetést, hogy a pénztár (esetleges vagy valós) megszűnte után, mi a teendője a tagnak. A jelenlegi szabályok szerint visszaléphet az állami rendszerbe, de választhat másik kasszát is. Ehhez az új pénztárnál kell kitöltenie egy belépési nyilatkozatot - figyelem, egyszerre több magánnyugdíjpénztárnak nem lehetünk a tagjai! Nagyon fontos, hogy az adatainkat pontosan adjuk meg, ebből korábban (épp a reálhozamok kiutalásánál) voltak nagy problémák: az átadás-átvételnél a két pénztárnak szorosan együtt kell működnie.

A megszűnő pénztárak végelszámolással fejezték be működésüket. A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben értesíti a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a választott pénztárba utalják át. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

Önkéntes kasszák

Nemrég született róla döntés, hogy az állami rendszerbe visszalépők adómentesen vehetik fel reálhozamukat illetve a tagdíj-kiegészítésüket, illetve ha ezt az összeget önkéntes nyugdíjpénztárba utalják, akkor az összeg 20%-áig, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszatérítésben részesülnek.

Érdemes jól meggondolni, hogy ide utaljuk-e a pénzt, mert ha utólag döntünk mégis így, akkor már csak 100 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetünk. (Ezt azért is érdemes meggondolnunk, mert az új szabályozás alapján ráadásul a magánkasszák tagdíjbefizetése hasonló lesz ahhoz, ahogy az önkéntes kasszák is működnek).

Kiknek érdemes maradnia?

A Budapest Magánnyugdíjpénztár útmutatása szerint azoknak meggondolandó a maradás, akik feltételezik, hogy a TB nyugdíj értéke a demográfiai előrejelzések alapján romlik (ez valószínűleg így lesz) és "bíznak abban", hogy a maradó tagok 2012. január 1-je utáni időszakra az állami nyugdíj 100%-ára lesznek jogosultak, a pénztáruk hosszú távon, legalább évente átlagosan 1%-os reálhozammal gyarapítja a tagok megtakarítását és a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését, amennyiben erre szükség lesz. A legnagyobb konkrétum ebben is az, hogy bízni kell.

Hiányzik 3000 milliárd

De ne feledjük hogy az állami nyugdíjrendszernek is megvannak a kockázatai (nem sikerül javítani az adómorált, tovább romlik az eltartott/eltartók aránya, nem sikerül fékezni vagy visszájára fordítani a demográfiai folyamatokat, nem sikerül emelni a nyugdíjkorhatárt, stb.) - ráadásul az állami nyugdíjrendszer fenntartása vagyonarányosan még mindig drágább, mint a pénztári rendszer. A legnagyobb gond azonban, hogy hiányzik 3000 milliárd forint az állami rendszerből. Ez a magánnyugdíjpénztáraktól átfolyatott összeg, amit jóvá lehet írni az egyéni számlákon vaalmilyen formában, de az attól még virtuális összeg marad, egyelőre nincs meg.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 6 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Elképesztő trükkök: egy rossz kattintás, és már le is nyúlták adataidat

2014. október 21., 20:03
Elképesztő trükkök: egy rossz kattintás, és már le is nyúlták adataidat

A népszerű világsztárok közösségi oldalait több tízmillió felhasználó követi világszerte. Egy-egy bejegyzést akár százezren is lájkolnak, ez pedig alkalmat ad a kártevők és a kéretlen reklámok terjesztőinek arra, hogy megtévesszék a rajongókat.

Utánajártunk

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Létezik a világban olyan lehetséges befektetési célpont, ahol nincs se személyi jövedelemadó, se társasági adó, sem illetékek. Tudja, melyik az?