Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Öngondoskodás
  3. Ketyeg a nyugdíjbomba: Európa aggódva tekint a jövőbe
Hirdetés

Ketyeg a nyugdíjbomba: Európa aggódva tekint a jövőbe

2012. február 13., 14:35
Bruxinfo, Privátbankár
Cimkék
nyugdíjrendszer
, nyugdíjkorhatár
, magánnyugdíjpénztár
, Európai Bizottság

Nem igényel ugyan új hatásköröket az Uniónak a nyugdíjszabályozásban, de a közös célokra gyakorolt hatása miatt növelni kívánja az EU rásegítő szerepét a nyugdíjpolitikák területén az a Fehér Könyv, amit csütörtökön fogad el a témában az Európai Bizottság

Hirdetés

Az EU egésze és az egyes tagországok számára is egyre kevésbé irreleváns, hogy az uniós partnerek megfelelően szembenéznek-e a ketyegő nyugdíjbombával és meghozzák a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön készül elfogadni az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak” tárgyában, további reformokra ösztönözve a kormányokat ezen a politikai területen - számol be róla a Bruxinfo.

Menni vagy nem menni?
Előretekint az Unió

A mintegy 40 oldalas anyagban, ami a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folyománya, a Bizottság világossá teszi, hogy miközben az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek, az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, hiszen a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként közvetve hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU), és az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül kettő is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel, a jövőben ha lehet még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.

A válság rámutatott a "piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségei"

A Fehér Könyv - amelynek tervezete a BruxInfo birtokába került - rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait. Ettől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a folyamatban lévő gazdasági és pénzügyi válság még inkább megnehezítette a demográfiai változások kezelését és rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.

Gyorsul az elöregedés

A dokumentum kiemeli, hogy a mai nőknek és férfiaknak, akik hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket. Arra is felhívja a figyelmet a Bizottság, hogy a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett „baby boom” generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. Ezt az is alá látszik támasztani, hogy a várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten két millió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.

Növekvő kockázatok az állami nyugdíjrendszerekben is

A gazdasági és pénzügyi válság tovább élezi a problémát, mert a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszereket hátrányosan érinti a hanyatló foglalkoztatás és ami ezzel jár, a csökkenő nyugdíjbefizetések. A magánnyugdíj-rendszerekre pedig az eszközök értékének zuhanása és a csökkenő hozamok vannak negatív hatással.

A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik, noha igaz, a tagállamok között meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.

A Fehér Könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének. És bár a közelmúltban végrehajtott reformok kísérletet tettek a nyugdíjak értékállóságának szavatolására, az esetek többségében a nyugdíjak csökkenni fognak ahhoz képest, amit az illető személyek aktív korukban kerestek.

Még több munkahely kell Európának

A dokumentum arra is kitér, hogy az úgynevezett demográfiai függőségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresőkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. Ennél is kifejezőbb talán a gazdasági függőségi ráta, ami a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért arányát fejezi ki. A Bizottság szerint amennyiben Európának el sikerül érni az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet, ez a gazdasági függőségi ráta a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben „csak” 79 százalékra emelkedik majd.

Ebből következik, hogy a foglalkoztatás növelésével, aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi, majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait.

A „könyvből” az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra). Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerőpiaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.

Így nem lehet baj?

A nyugdíjrendszerek reformjára vonatkozó uniós prioritások nem változnak, ugyanazok, mint a 2011-es és a 2012-es éves növekedési jelentésben. Ezek a következők:

- a nyugdíjkort a várható élettartamhoz kell hozzáigazítani;
- le kell szűkíteni a tényleg csak indokolt esetekre a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét;
- tevékenyen ösztönözni kell a hosszabb munkában töltött, aktív időszakot az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a munkahelyek és a munkakörnyezet megfelelő adaptációjával vagy az egészséges életmód terjesztése révén;
- a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának egységesítése;
- és az úgynevezett kiegészítő nyugdíj-megtakarítások támogatása a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.

A Bizottságnál úgy vélik, hogy ha egy ország ezen elvek mentén újítja meg nyugdíjrendszerét, akkor azzal nagy lépést tesz a fenntartható nyugdíjrendszer elérése felé.

A dokumentum arra is kitér, hogy a válság aláhúzta a magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőségét és szükségessé tette a szabályozói keretnek a felülvizsgálatát.

Kódex a magánnyugdíjpénztáraknak

A Fehér Könyv a tagállami munkaerőpiaci és egyéb rásegítő reformok ösztönzése és koordinálása mellett elsősorban ezen a területen lát a maga számára jogalkotói feladatokat. A beharangozott kezdeményezések között említi a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát; a harmadik pillérhez tartozó nyugdíjtermékek minőségének javítását és a fogyasztók jobb tájékoztatását célzó kezdeményezést; a második pillérbe (magánnyugdíjpénztárak) tartozó nyugdíjrendszerek jó gyakorlatáról szóló kódex kidolgozását; a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvről a munka folytatását; és egy olyan uniós szintű szolgáltatás elindítását, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • Öngondoskodás

    Döntött a Ház: nem tőzsdézik újra az állam a nyugdíjvagyonnal

    2012. május 24., 11:20
    Döntött a Ház: nem tőzsdézik újra az állam a nyugdíjvagyonnal

    Selmeczi Gabriella hét elején benyújtott törvényjavaslatát már el is fogadta a Parlament. A most az állami rendszerbe visszalépő magánpénztári tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénz formájában fogadja el az állam. A részvényekkel buktak legutóbb.

  • Öngondoskodás

    Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása

    2012. május 24., 10:15
    Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása

    A magánnyugdíjpénztárak ismét veszteséges negyedévet zártak, akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az előző 3 hónapban az egészségpénztárak tagsága emelkedett a leginkább. A magánkasszáknál nőtt a magyar állampapírok állománya, az önkéntes kasszákról ez nem mondható el.

  • Makro

    Varga: köszönettel tartozunk az IMF-nek

    2012. május 22., 09:45
    Varga: köszönettel tartozunk az IMF-nek

    Varga Mihály olyan hitelmegállapodás megkötésére törekszik az IMF-fel és az EU-val, amely kifejezetten előnyös az ország és a gazdaság számára, így erősíti a magyar gazdaság iránti bizalmat - erre ugyanis nagy szükségünk volna most.

Hirdetés

Címlapon

Hirtelen fordulat a tőzsdéken, ismét 300 forint alá esett az euró

2012. május 24., 11:52
Hirtelen fordulat a tőzsdéken, ismét 300 forint alá esett az euró

Kevéssel 11 óra után hirtelen esni kezdett az euró árfolyama a bankközi devizapiacon, párhuzamosan azzal, hogy a dollár addigi erősödése az euróval szemben is megfordult, és az európai tőzsdéken, köztük a BÉT-en is fordulat kezdődött. Fél tizenkettő körül 299,1 forint volt egy euró, 3460 forinton, 2,5 százalékos pluszban az OTP.

Hirdetés

Még több Öngondoskodás

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink