A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett első becslése szerint februárban 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest. A naptárhatástól megtisztított adat megegyezik a nyers indexszel. Az előző hónaphoz, januárhoz képest az élelmiszerforgalom növekedési üteme árnyalatnyit, 8,5 százalékról 8,4 százalékra lassult, a nem élelmiszer jellegű termékek eladásának bővülése 4,1 százalékról 4,4 százalékra gyorsult. Az üzemanyag forgalom volumene 6,4 százalékkal haladta meg a tavaly februárit a januári 4,1 százalékos növekedés után.
Impozáns az adat
|
| Nyeste Orsolya |
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: kiemelkedően magas, a várakozásaikat közel egy százalékponttal meghaladja a kiskereskedelem februári éves növekedése, 5,8 százalékra számítottak. Az elért eredményt minden kategóriában - élelmiszer, nem élelmiszer, és üzemanyag - impozánsnak nevezte. Az idei évben a lakosság fogyasztása az Erste Bank várakozásai szerint nagyobb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez, a tavalyi év utolsó negyedévében indult pozitív fordulat 2014-ben is kitart. A forgalom a tavalyi év utolsó negyedévében a 2003-as mélypontról kezdett el élénkülni - emelte ki.
Az Erste Bank arra számít, hogy ez a pozitív fordulat egész évben kitart. Ez alátámasztja azt a várakozást, hogy a lakossági fogyasztás idén kedvezően fog hozzájárulni a magyar gazdasági növekedéséhez - tette hozzá.
Kitért arra: a statisztika értelmezését kissé megnehezíti, hogy a KSH módszertani váltást hajtott végre, s úgy vélte, a pontos hatás felméréséhez még idő kell. Azt valószínűsítette ugyanakkor, hogy a változtatás nélkül is - bár nem ilyen kiemelkedően magas - de pozitív számokat láthatnánk.
Ugrottak a reálbérek
|
| Balatoni András |
Balatoni András, az ING Bank elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom februári emelkedése elsősorban a háztartási szektorban tapasztalt számottevő vásárlőerő-növekedésből fakad. Utóbbi összefüggésben van az alacsony infláció miatti jelentős reálbér-növekedéssel, továbbá a lakossági bizalom növekedésével.
Az elemző kifejtette, hogy az idén januárban a nettó bérek jelentősen nőttek, főleg a költségvetési intézményeknél, de a vállalkozásoknál is. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül 8,6 százalékos, a vállalkozásoknál 4,4 százalékos, nemzetgazdasági szinten pedig - a közfoglalkoztatottak kiszűrésével - 6 százalékos nettó bérnövekedés volt az év első hónapjában, a nulla közeli infláció miatt pedig gyakorlatilag ugyanennyi volt a reálbér-növekedés is.
Véleménye szerint a jelentős reálbér-kiáramlás azzal együtt, hogy az optimizmus is nő a háztartási szektorban, egyre jobban be fog gyűrűzni a kiskereskedelmi forgalom, illetve a fogyasztás adataiba. A bizalom növekedésével ugyanis a keletkező többletjövedelmet bátrabban költi el a lakosság.
A módszertani változás nehezíti az értelmezést
Az elemző megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi statisztika módszertanának változása miatt rövid távon egyelőre informatívabbak az előző módszertan szerint számolt adatok. A korábbi módszertan szerint 4,3 százalékos volt a kiskereskedelem növekedése februárban, ami szintén gyorsulást jelez a januári 3,8 százalékos forgalombővüléshez képest.
Balatoni András elmondta: a statisztikai módszertan az elmúlt 70 évben számos alkalommal változott, ebben tehát nincs semmi újdonság. Az elemzők dolgát azonban megnehezíti, hogy az új adatok kevésbé összehasonlíthatóak a korábbiakkal. A szakértő fontosnak tartja, hogy a változásokat megfelelően kommunikálja a KSH, és véleménye szerint ezen a téren van még hova fejlődni.
Meddig maradhat így?
A kereskedelem és a belső piac számára fontos, hogy a korábbi évek kedvezőtlen iránya 2013. második félévében megfordult, és az adatok növekvő ütemű piacbővülést mutatnak. A vásárlók és a kereskedők számára a 3 százalékot elérő növekedési ütem az, amely már szélesebb körben érzékelhető- -írta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében.
Kedvező, hogy ezt a mértéket - az átlagot tekintve -, valamennyi főbb árucsoportban túllépi a kereskedelem teljesítménye - közölték. A szövetség fontosnak nevezte azt is, hogy a fogyasztási piac növekedése tartós maradjon. Mivel a hazai és a nemzetközi előrejelzések többsége 2 százalékot elérő GDP növekedést vetít előre 2014-re, éves szinten is a fogyasztói piac bővülésére lehet számítani az OKSZ szerint.
A közlemény szerint 2014 egészét tekintve az év elejeinél kisebb lesz a kereskedelem növekedésének mértéke, mivel a múlt évi 4 százalék körüli reáljövedelem emelkedés az első félévi piacot még felfelé húzza, de 2014-ben a tavalyinál kisebb lesz a reálkeresetek emelkedése a várhatóan magasabb infláció miatt. A szövetség szerint bizonytalan, hogy meddig folytatódik a 300 forint feletti euróárfolyam mozgása. Az elmúlt hónapokban ennek hatására az importtermékek jelentős része már 3-5 százalék körüli mértékben drágult, ami lefelé húzhatja a kereskedelem mérlegét - közölték.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
